Fröccs

Nincs mese, ott kell lenni a Facebookon

április 14. 14:55
Az online közösségi bormarketingről olvasható írás a Vinoporton, ahol Nagy Gábor kreatv szakember magyarázza el miért kell jelen lenni egy borászatnak a közösségi médiában. 
 
„Manapság nem az a kérdés, hogy használjuk-e a közösségi marketinget vagy nem, hanem az, hogy elég hatékonyan használjuk-e. Nézzük meg az alapokat; ha ezeket teljesítjük, akkor hatványozottan szélesíthetjük ki a vevőink táborát.
 
Hihetetlen, de még mindig sokszor hallom a címben szereplő mondatot, ezért először is szeretném leszögezni: ami nekünk jó/rossz, az egyáltalán nem biztos, hogy jó/rossz a cégünknek.

Ma már törvényszerűen kötelező - még Közép-Kelet Európában is - a közösségi média használata a marketingben. Sőt, az a hosszútávú tendencia, hogy a vásárlói szokásokra épülve egyre nagyobb hangsúly tevődik az online marketingre, háttérbe szorítva a hagyományos eszközöket - írja.

EU-s borpiac: nagy az egyetértés

április 14. 13:26
A szőlő- és borágazat helyzete és kilátásai, valamint az aktuális uniós szabályozás áttekintése volt a fő témája, az ötvenedik Vinitaly szőlészeti és borászati szakvásár keretében április 11-13. között Veronában megrendezett, uniós borászati fórumnak. Az eseményen Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár képviselte Magyarországot. 
 
A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint Gál Péter pozitívan értékelte az ágazat közös piacszervezés keretében elért eredményeit, és kiemelte a támogatási program folytatásának jelentőségét. Elmondta: a termelők számára egyszerűbbé kell tenni az EU-s szabályozást. 
 
Emellett hangsúlyozta a versenyképesség és hatékonyság növelésének fontosságát, amelyben az eredetvédelemnek kiemelt szerepe van. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, valamint a hagyományos kifejezések az európai kulturális örökség részei, ezek védelme elengedhetetlen a harmadik országokkal folytatott tárgyalások során is.
 
Maurizio Martina olasz agrárminiszter zárszavában ugyancsak elégedetten értékelte, hogy számos kérdésben hasonló volt a résztvevők álláspontja. Megítélése szerint ez lehetőséget biztosít arra is, hogy az érintett tagországok közös javaslatokat fogalmazzanak meg az EU intézményekben és testületekben a témáról folyó viták során.
(MTI)

2018-ra 5 százalékra mérséklődhet az éttermi szolgáltatások áfája

április 14. 11:02
Erről Varga Mihály nyilatkozott. Elmondta, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése mellett a kormány arra készül, hogy az éttermi szolgáltatások áfáját 27 százalékról 18 százalékra, majd 2018-ban 5 százalékra mérsékelje.
 
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége üdvözli az éttermi szolgáltatások általános forgalmi adójának mérséklésének kormányzati elképzelését, amely csökkentheti az árakat, segítheti a munkaerő megtartását és növelheti a vállalkozások versenyképességét - mondta Niklai Ákos, a MSZÉSZ elnöke.
 
Varga Mihály elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben csökken a sertéshús mellett a tej, a tojás és a baromfi áfája 5 százalékra, de mérséklődik az internethasználat és az éttermi szolgáltatások forgalmi adója is. Utóbbi 2017-ben 27 százalékról 18 százalékra mérséklődik és 2018-ban tovább csökkenhet 5 százalékra.
 
Niklai Ákos hozzátette: az intézkedés javítja az alacsony jövedelmezőségű vállalatok versenyképességét, segít a munkaerő megtartásában, mivel több pénz marad a magasabb munkabérekre.
 
Kiemelte: az intézkedés nyomán az éttermi fogyasztói árak is csökkenhetnek. Az áfacsökkentés a minőség javítását is előmozdítja, mert a vállalkozásoknál maradó pénzből lehet az éttermek felújítására is költeni - mondta az elnök.
(MTI)

Város vs. vidék. Hol boldogabbak az európaiak?

április 14. 06:21
Egy térképet készítettek (Eurostat adatai nyomán a Quartz), amelyen jól látható, hogy Európa egyes országaiban a városban vagy a vidéken élők a boldogabbak. A kutatásnál arról kérdezték az embereket, hogy mennyire elégedettek az életükkel.
 
Fontos, hogy a térkép csak az országon belüli különbségeket mutatja, az nem látszik rajta, hogy a bolgárok vagy a magyarok boldogtalanabbak a svájciaknál, akár városban, akár vidéken élnek - írja az Index.hu.
 
Város vs. vidék. Hol boldogabbak az európaiak?
Forrás: Index.hu

A szóda történetét bemutató kiállítás nyílt

április 13. 19:48
Ozorán, az Esterházy Fogadóközpont felújított épületében nyílik meg csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak a szikvízgyártás történetéről szóló kiállításának újabb bemutatója.
 
A Szóda, egy magyar kultuszital című tárlat június 12-ig látható Ozorán. A tárlat a Szegeden élő, ma is aktív szikvízkészítő iparos Bánffi István több évtizedes munkával gyűjtött anyagát mutatja be, amely Fekete László Gyula gyűjtő különlegességeit tartalmazza.
 
A kiállítás megismerteti a látogatókat a szóda feltalálásával, gyártásával és a szóda irodalomra és a művészetekre gyakorolt hatásával is. Nemcsak a szódásüveg klasszikus formáit mutatják be, hanem a ma már ismeretlen golyós üvegeket - kracherlit - is, amelyek 100 éve az üdítőitalos és szódás üvegek legjellemzőbb fajtája volt. A kiállítási anyagból kiderül, hogy miként szolgált a szódásüveg politikai üzenetek továbbítójaként, és lett így a korabeli média eszköze. 
 
Bemutatják a szódások legjelentősebb versenytársát, a patronos szifont és olvashat az érdeklődő a szódás lováról vagy szamaráról is. Emellett a közönség megkóstolhatja a kiállítás tárgyát, a szódavizet, ezért valóban gasztro-interaktív kiállításról van szó - írta az eseményről szóló közleményében a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ.
 
A több mint 175 éves szikvízgyártás Magyarországon Jedlik Ányos nevéhez fűződik, aki új módszert talált fel a mesterséges ásványvíz előállítására, mivel az addig használt gyártás technológiai leírásai szigorúan védettek és titkosak voltak. A szénsav vízben történő elkeverésének módját azonban nem Jedlik, hanem Joseph Priestley fedezte fel, de találmányával ő vetette meg a magyar szikvízgyártás alapjait.
 
A Forster Központ kitért arra is, hogy az ipartörténeti kiállításnak otthont adó épületet, az Ozora főterén álló, egykori Nagyvendéglőt a közelmúltban újították fel, s alakították ki benne az Esterházy Fogadóközpontot. A jellegzetes barokk kori épület a századelő hangulatát, Petőfi és Illyés világát idézi fel. Petőfi Sándor vándorszínészként érkezett Ozorára, és a Nagyvendéglőben lépett először a világot jelentő deszkákra. Az épület falán a költő első fellépésének emlékét tábla őrzi. Illyés Gyula diákkorától kezdődően boldog napokat, hónapokat töltött Ozorán. A falut "álmai városának" nevezte, a Nagyvendéglő alkotóéveinek jelentős színhelye volt. Itt írta például a Puszták népe és a Petőfi című művét - emlékeztetnek a közleményben.
(MTI)

Magyar gasztronómiai termékbemutatót tartanak Washingtonban

április 13. 18:55
A tejpiaci válságról, az európai-amerikai szabadkereskedelmi tárgyalásokról és a GMO-mentesség fenntartásának ügyéről tárgyalt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter amerikai programjának első napján Washingtonban. A látogatáshoz időzítve az amerikai fővárosban és New Yorkban gasztronómiai termékbemutatót is tartanak a magyar minőségi konyháról és borokról. 
 
A magyar tárcavezető az amerikai agrártárca miniszterhelyettesével, Michael Scuseval folytatott megbeszéléseket, előadást tartott az Amerikai Magyar Üzleti Tanács képviselőinek, és részt vett két, igen sikeresnek bizonyult magyar agrártermék-bemutatón. 
 
Fazekas Sándor elmondta, hogy Magyarországnak az a célja, hogy minél több minőségi élelmiszer jusson el az Újvilágba. Ilyen élelmiszernek nevezte a mangalicahúsból és a szürkemarha húsából készült feldolgozott termékeket, a mézet, a lekvárt és a borokat, valamint pálinkákat. 
 
Tapasztalatai szerint az amerikai partnerek élénk érdeklődést mutatnak e termékek iránt: a hétfőn tartott termékbemutatón a washingtoni éttermek és szállodák vezető képviselőinek tetszését kifejezetten elnyerték mind az élelmiszerek, mind a borok és pálinkák. 
 
„Japánban ezer étteremben szolgálnak fel magyar mangalicahúst. Ha ott ízlik az embereknek, akkor itt, az Újvilágban szintén sikert arat majd” - fogalmazott Fazekas Sándor. Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy ma már vannak olyan magyar cégek, amelyek képesek exportálni a nagyon igényes amerikai piacra. 
(MTI)

Letesztelték az első hazai bormozit

április 13. 16:09
A kéthelyi Kristinus Borbirtok megnyitotta az első magyarországi bormozit, ahol popcorn helyett grissini van, a kólát pedig kitűnő borok "helyettesítik". A tételek minőségére utal, hogy a Kristinus borokat nemcsak a pincészetnél, hanem Michelin-csillagos éttermekben is kóstolhatunk.
 
Letesztelték az első hazai bormozit
Forrás: Kristinus Borbirtok
 
Az I Love Balaton blog letesztelte a Balaton bormoziját, amely a Vinocino nevet viseli:
 
„Kisebb, otthonosabb, mint a plázák mozitermei, a kényelmes fotelekkel és kisebb asztalokkal - a borospoharaknak elvégre nagyobb tér kell, mint a papírpoharas kólának. Nincs idegesítő popcornropogás, itt grissiniket vehetsz a borod mellé, kétféle szósszal. Egyébként minden más hozza a plázás színvonalat – bár az is nagyon romantikus tud lenni, ez nem a szőlőhegyi kertmozi kategória. És az egész egyáltalán nem kerül többe, ment egy plázás mozizás (a jegy 690 forint, a snack szintén, a kimért borok ára változó, de egyáltalán nem szálltak el az árakkal).”

Éremmel tért haza a sárgamuskotály Erdőbényére

április 13. 13:53
Az erdőbényei Budaházy-Fekete Kúria 2014-es évjáratú Sárgamuskotály tétele ezüst érmet szerzett a Challenge International du Vin borversenyen Franciaországban. Gratulálunk!
 
Éremmel tért haza a sárgamuskotály Erdőbényére
Forrás: Budaházy-Fekete Kúria facebook oldala
 
Érdekesség, hogy a díjnyertes bor 2015-ös évjárata került a Tokaji Március Nagykóstolón a VIP vendégek az elköszönő táskájába. Ha többet szeretnél tudni a tételről, akkor Dávid Rémusszal készült interjúnkat itt megnézheted

Mélyponton van az alma árszintje

április 13. 11:41
Eltaktikázta magát az európai almapiac - írja a Világgazdaság.hu. A várakozásokkal ellentétben nem emelkedett, hanem alacsony szinten stabilizálódott az alma felvásárlási ára. Ha ősszel eladják a termést, szerény nyereségük lehetett volna. 
 
A baj csak az, hogy a termelők a drágulásra várva tovább tárolták az almát, amely így most már csak veszteséggel adható el. Hiszen a termés tárolási költsége megnöveli a kilónkénti árat is. A jó 2014-es termés, az orosz embargóval párosulva, jelentős kínálati többletet teremtett az EU-ban, főként a sok lengyel alma hirtelen megjelenése okozott gondokat. Tavaly aztán viszonylag kevés alma termett, ekkor mindenki drágulásra számított – fejtette ki a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.