Magasra csaptak az indulatok Rómában egy Szent Péter térre néző óriási McDonald's gyorsétterem miatt, amely a Vatikán tulajdonában lévő épületben nyílik meg a közeljövőben. Több bíboros is nyíltan hangot adott nemtetszésének. 

 

Elio Sgreccia befolyásos bíboros „perverz” és „tiszteletlen” döntésnek nevezte, hogy az amerikai gyorsbüféláncnak adták bérbe a korábban bankfiókként használt helyiséget egy olyan épületben, ahol hét prelátus is lakik. 

 

Az étteremnyitás nincs tekintettel a Szent Péter tér meghatározó jellegére, a McDonald's ételei nincsenek összhangban Róma gasztronómiai hagyományaival, ráadásul nem is egészségesek - érvelt a La Repubblica című olasz lap szombati számában a Pápai Életvédő Akadémia volt vezetője, jelenlegi tiszteletbeli elnöke, aki kijelentette, hogy ő sosem fog enni a gyorsbüfé ételeiből. 

 

Sgreccia nem lakik abban az épületben, ahol a hatalmas alapterületű, 538 négyzetméteres gyorsétterem nyílik, de az ott lakó főpapok nevében is nyilatkozott. A bíboros szerint a szóban forgó helyet inkább a rászorulók számára kellene hasznosítani.

 

A lap szerint egy feldühödött bíboros levélben kérte Ferenc pápától, hogy akadályozza meg az ügyletet, amely havi 30 ezer euró (9,2 millió forint) bevételt hoz a Vatikánnak. 

 

Egy helyi városvédő egyesület vezetője a Szent Péter tér környékének identitását, a hagyományos kisvendéglőket félti az amerikai multi megjelenésétől. A szervezet más tagjai egyenesen őrültségnek nevezték, hogy olyan helyen nyílik nagy tömeget vonzó vendéglátóhely, ahol amúgy is magas a terrorizmus kockázata.

 

A helyiséget bérbe adó vatikáni vagyonkezelő szervezet, az APSA vezetője számára azonban "nincs semmiféle botrány". "Minden a törvényekkel, a hagyományokkal és a Szentszék érdekeivel összhangban történt" - mondta Domenico Calcagno bíboros, aki semmi negatívumot nem lát "a Vatikán számára csak előnyöket hozó" bérleti szerződésben. 

 

Az étteremnyitáshoz bizonyos felújítási munkákat is kellett végezni az épületen, amihez kérték az ottlakók anyagi hozzájárulását is, ami ugyancsak elégedetlenséget váltott ki a prelátusok részéről.

Az egyesült államokbeli Mitch Lienhard nyerte a S.Pellegrino Young Chef 2016 főzőverseny döntőjét Milánóban, a szombati fináléban Magyarországot a kelet-európai régiós döntő nyertese, Sándor Rodrigo képviselte.

 

A zsűri öt „aranyszabály”, az összetevők minősége, a technikai kivitelezés, az eredetiség, a tálalás szépsége és az étel üzenete alapján pontozta a versenyzők munkáit - ismertette a Central Europe Mineral Water (CEMW) közleménye.

 

A S.Pellegrino - amelyet Magyarországon a CEMW tulajdonában lévő Kékkúti Ásványvíz Zrt. forgalmaz - második alkalommal rendezte meg a világ fiatal gasztronómiai tehetségeit felkutató és támogató főzőversenyét. 

 

A megmérettetésre a világ 90 országából, 20 versenyrégióból több mint háromezer 18 és 30 év közötti, legalább egyéves tapasztalattal rendelkező séf, sous chef és chef de partie (csoportvezető) nevezett egy emblematikus étel fotójával és receptjével. Az elődöntőbe kétszázan jutottak tovább, a milánói döntőben pedig a 20 régiós győztes versenyzett. 

 

A világverseny fináléjának magyar résztvevője Sándor Rodrigo volt. A versenyző a júliusban Bukarestben megrendezett kelet-európai régiós megmérettetés győzteseként jutott be a milánói döntőbe.

 

Immár hatodik alkalommal tartanak Márton nap alkalmából nagyszabású borfesztivált a Gellértben, remekül csengő nevű borszatokkal és finom falatokkal. A pénteki belépőjegyek mellé pedig most 1000 Ft értékű Winelovers kupon jár ajándékba!

 

A fesztivál pénteki napján mások mellett olyan borászatok borai lesznek kóstolhatóak, mint a Csobánci Bormanufaktúra, a Disznókő Szőlőbirtok, Istvándy Jenő Pincészete, a Liszkay Pincészet, a Szászi Pince, vagy a Tornai Pince.

 

22 órától fellép a Compact Disco, 23 órától pedig DJ Gaga kerveri a bulikát.

 

Külön jó hír, hogy a pénteki jegy mindössze 5990 Ft, ami magában foglalja a 17-22 óráig tartó korlátlan borkóstolást, majd az after party-t, és a kóstolópoháron kívül egy 1000 Ft értékű Winelovers kupont, amely beváltható bármely Winelovers Afterwork eseményen, bármely Winelovers nagyrendezvényen és a hamarosan induló Winelovers webshop-ban!

Csaknem duplaannyi pálinkát főzettek idén, mint tavaly - írja a Magyar Idők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataira hivatkozva.

A statisztika szerint a korábbi idők csökkenése után idén újra felerősödött a kereslet. Január eleje és június vége között 1,8 millió liter ötvenfokos pálinkának megfelelő mennyiségű párlatot adtak ki az ország szeszfőzdéi; ez majdnem a duplája a 2015 első félévi egymillió liternek.

 

A lapnak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik szeszfőzdéjének tulajdonosa nyilatkozott, aki felidézte, hogy miután uniós nyomásra megszűnt a pálinkafőzés adómentessége, tavaly megcsappant a kereslet. Sokakat elriasztott, hogy míg korábban csak a főzés árát kellett leróniuk, a múlt évben már a szeszadóval is számolni kellett. Az ügyfelek egy része azóta visszatért.

 

Suller Attila, a NAV sajtófőnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy január óta úgynevezett párlatadójegyet kell vásárolniuk azoknak, akik otthon főznének pálinkát. Az év első felében a főzni vágyók majdnem huszonötezer jegyet váltottak ki, ezek révén 17 millió forint bevétel érkezett az államkasszához.

A legfrissebb előrejelzések szerint az idén épp csak elérheti a félmillió tonnát az almatermés mennyisége Magyarországon - olvasható a Magyar Hírlap pénteki számában.

 

Az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Takács Ferenc a lapnak elmondta: 480-500 ezer tonna körüli almatermésre számít a tavalyi 520 ezer tonna után. Az átlagosnál több lesz az ipari alma, ám a felvásárlási ár rendkívül alacsony, a termesztők csupán nettó 17-18 forintot kapnak a léalma kilójáért. 

 

Tavaly 23-24 forintról indult a kilónkénti felvásárlási ár, amely 36 forintig emelkedett. A jelenlegi nyomott felvásárlási ár oka, hogy a nagyobb vevők az európai sűrítménypiacon kivárnak a szerződéskötéssel, így a léüzemek most raktárra gyártanak. 

 

Takács Ferenc jelezte: a magyar légyártó üzemek mintegy négyszázezer tonnányi kapacitással rendelkeznek, ám az idei almatermésből csak mintegy 320-350 ezer tonnányi almát dolgozhatnak fel.

 

Az Ékasz elnöke szerint jó lenne, ha a magyar fogyasztók tudatos vevőként nemcsak az ár alapján vásárolnának, hanem a jóízű magyar terméket pártolnák. 

 

Míg az 1980-as években húsz kilogramm felett volt az évi egy főre eső hazai almafogyasztás, addig napjainkban csupán tizenkét kilogramm.

A tervek szerint lezárják a "Földet a gazdáknak" programot - közölte az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. A parlament pénteken tárgyal az erről szóló törvényjavaslatokról és országgyűlési határozati javaslatról.

 

Font Sándor elmondta: a "Földet a gazdáknak" program keretében 253 ezer hektár termőföldet kínáltak fel a gazdálkodóknak megvételre. Ebből 195 ezer hektár talált gazdára - árverés és ajánlattétel útján. A vevők 99 százaléka 150 hektár alatti földterületet vásárolt meg az államtól. A program keretében mintegy 30 ezren jutottak földterülethez.

 

Hozzátette: az állami földterületek eladásából összesen mintegy 270 milliárd forint folyt be az államkasszába. Ezt az összeget a tervek szerint az államadósság csökkentésére fordítják, ha az országgyűlési képviselők többsége megszavazza az erről szóló törvényjavaslatot.

 

Font Sándor aláhúzta: a kis- és középbirtokosokat erősítő program egyértelműen sikeres volt, amit az is mutat, hogy a vevők döntő többsége 150 hektár alatti területet vásárolt meg. Az árveréseken a vevők 65 százaléka 50 hektár alatti földterülethez,  50 százaléka pedig 20 hektár alatti területhez jutott, míg azon gazdálkodók aránya, akik 100 hektár feletti terület tulajdonosai lettek, 9 százalék volt.

 

A "Földet a gazdáknak" program alapvető célja az volt, hogy a korábban 50 százalékot kitevő nagybirtok aránya tovább csökkenjen, és kialakuljon a kívánatosnak tartott 20 százalékos nagybirtoki arány, a fennmaradó hányadot pedig a kis- és közepes gazdaságok birtokolják a magyar termőföldből - mondta a bizottsági elnök. Emlékeztetett: Magyarországon földet csak helyben lakó földművesnek minősülő gazdálkodó vehet, maximum 300 hektár mértékig.

 

A mezőgazdasági bizottság elnöke beszélt arról is, hogy a földeket az állam az árveréseken a megyei ötéves átlagár plusz 10 százalékon hirdette meg. Ezt az árat jelentősen túllicitálták a gazdálkodók, és így hektáronként mintegy 1,4 millió forint volt az eladott állami földterületek átlagos vételára, míg a statisztikai adatok szerint a termőföldek országos átlagára hektáronként 850 ezer forint.

 

Hozzátette: mivel voltak olyan földterületek, amelyekre nem akadt vevő, ezért döntöttek úgy, hogy az el nem kelt földterületek továbbra is állami tulajdonban maradnak. A program keretében meghirdetett földterület mintegy 70 százalékát sikerült eladni.

 

Font Sándor újságírói kérdésre megemlítette: négypárti egyeztetés folyik - az MSZP távolmaradása mellett - arról, hogy a szőlő és a gyümölcsös esetében az ajánlattétellel megszerezhető állami földek területének nagyságát 3-ról felemeljék-e 5 hektárra. Hozzátette: a gazdák a 3 hektárt nem meghaladó állami földekre továbbra is vételi ajánlatot tehetnek.