Kemény szavakkal jellemzi a magyar borok eredetvédelmi rendszerét a Balogh Zoltán (Somlói Apátsági Pince) a Borrajongó Blogon. Szerinte a rendszer nem garantál semmilyen minőséget.

 

„A fő poén az volt, hogy az EU parancsára minden borvidéknek meg kellett írnia a saját OEM termékleírását. Lényegében az engedélyezett fajtákat, helyi korlátozásokat és a borvidék borainak egy általános leírását kellett beadni Brüsszelnek határidőre. Ezeknek a termékleírásoknak a születése is egy komoly börleszk volt. Értelemszerűen minden borvidéken rárepültek a helyi erős emberek, befolyásos nagygazdák és a nekik kiszolgáltatott csicskák a feladatra. Annyira körülállták az asztalt, hogy még ha akart volna, sem fért volna oda senki rajtuk kívül. Én személy szerint többször jelentkeztem, hogy részt akarok venni a munkában, segíteni akarok. Úgy elhajtottak, mint a pinty. Az eredmények olvashatók bárhol. Friss hasi műtét után nem ajánlom olvasatra senkinek. Egész egyszerűen a szánalmas suksükölés és a semmitmondó rizsa között van az egyes termékleírások színvonala. Az, hogy az ősi magyar fajtákat sehol nem engedélyezték, csak egy apróság. Az, hogy nem egy helyen a dűlők felsorolásának semmilyen történelmi, földrajzi alapja nincsen is csak fűszer. De sugárzik mindegyik termékleírásból, hogy a szerzőiknek a leghalványabb fogalma sincs arról, hogy pontosan miről is szól a saját borvidéke. A webről összevadászott közhelyek és semmitmondó városi legendák váltogatják egymást. Olyanok, hogy a somlói bornak rezeda illata van. Értitek, úgy általában. Meg, hogy a bazalt alapkőzetből levezethető enyhén sós ízjegyekkel rendelkezik. Komolyan, ha a devecseri vasútállomás jegyárusával leíratom, hogy milyen a somlói bor akkor precízebb leírást kapok, mint amit a hivatalos termékleírás szerzői összehoztak.”

 

További elkeserítő tények itt.

A Magyar Sommelier Szövetség tavaly alapította a Par Excellence díjat, amelyet különböző kategóriákban adnak át.. Heimann Zoltán borászként kapta. 

 

A torkos csütörtökökön országszerte csaknem  másfél millióan tértek be a részt vevő éttermek valamelyikébe az elmúlt tíz évben, mióta az akció elindult - mondta Lipcsey György Imre, a szervező Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese.

 

A néphagyományra épülő gasztronómiai akciót a vendéglátóhelyek és a nagyközönség pozitív visszajelzései alapján szervezték meg idén is. Országszerte 610 étterem vett részt.

 

Lipcsey György Imre elmondta: a hamvazószerdát követő napra szervezett rendezvényhez csatlakozott éttermeknek azt kellett vállalniuk, hogy az étel- és italfogyasztásra egyaránt 50 százalékos kedvezményt biztosítanak vendégeiknek. Az elmúlt 10 évben több mint 9000 étterem csatlakozott az akcióhoz, idén az MT Zrt. külképviseleti hálózata is részt vett a magyar gasztronómia határon túli népszerűsítésében. Hozzátette: a rendezvénysorozat eredeti célja mellett keresletet élénkít olyan holtszezoni időszakban, amikor a vendéglátóhelyek többségében alacsony a forgalom. Az agrármarketing és a turizmusmarketing területek együttműködésével valósult meg a kezdeményezés, idén ebből az alkalomból az Agrármarketing Centrum új facebook-oldala is elindult - ismertette.

 

Az országos akció eredményei közé sorolta Lipcsey György Imre azt is, hogy nincs még egy olyan nap az évben, amikor ennyit beszélnének a vendéglátóiparról, mint torkos csütörtökön, amit 2016-tól továbbfejlesztenek.

 

Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke az akció sikerét értékelve arról beszélt, hogy a program az MT Zrt. időtálló terméke, amely a magyar gasztronómiát és éttermeket népszerűsíti. A vendégek egységesen a számla végösszegéből kapják meg az 50 százalékos kedvezményt. A torkos csütörtök nem a profitról szól, hanem a vendéglátás társadalmi felelősségvállalásának egyik eleme - fogalmazott Niklai Ákos. Hozzátette: a szakma a marketinggel együtt csinál kedvet az étterembe járáshoz, a csatlakozó éttermek 80 százaléka vidéki.