Általánosan ismert, hogy fehér húshoz fehérbort, vörös húshoz vörösbort illik kínálni, fogyasztani. Ez azonban nem egy szigorú előírás, egyre inkább terjed ugyanis az a nézet, hogy a borválasztást nem a hús színéhez kell igazítani, hanem az étel fűszerezéséhez, a mártás jellegéhez. A vadhúsokat, valamint a bárány-és ürühúsokat sorolhatjuk abba a kategóriába, amelyek a mártástól és fűszerezéstől függetlenül megőrzik sajátos jellegüket. Ezek a húsok egyértelműen testes, gazdag íz-és zamatanyagokkal rendelkező, telt vörösborokat kívánnak. Ezektől eltekintve nincs merev szabály a borválasztásra, hiszen ugyanaz az étel egy másik szakács által elkészítve teljesen más ízvilággal rendelkezhet.
A vörösborok között cserzőanyag tartalmuk alapján érdemes különbséget tenni. Markáns fűszerezésű marha-vagy vadhúsokhoz magas tannintartalmú, magas alkoholtartalmú fajtákat: merlo-t, cabernet sauvignon-t vagy cabernet franc-ot párosítsunk. Emellett jó, ha van tanninszegény, lágy villányi vörösborunk, mint a zweigelt vagy a kékoportó.
Hideg előételekhez általában könnyű, száraz vagy félszáraz, üde minőségi fehér-, siller-, rozé- vagy könnyű vörösborokat kínáljunk. Pl.: Móri ezerjó, Soproni leányka, Balatonboglári királyleányka, Bácskai fehér, Balatonboglári rajnai rizling, Ceglédi leányka, stb.
Levesekhez általában nem ajánlunk italt. Ez alól kivételt képeznek a különleges levesek, egytálételek (pl.: Újházy tyúkhúsleves). Ezekhez félszáraz, elegáns, üde minőségi fehér-, siller-, vagy rozéborokat ajánlhatunk. Pl.: Hosszúhegyi zöldszilváni.
Meleg előételekhez elsősorban száraz vagy félszáraz, erős, testes, elegáns minőségi fehér-, rozé-, és könnyebb vörösborokat ajánlunk. Pl.: Ceglédi ezerjó, Kocsis Irma, Szekszárdi tramini, Halasi ezerjó, Helvéciai furmint, Szegedi leányka, Érsekhalmi rizling, stb.
Halételekhez általában száraz vagy félszáraz, könnyű, zamatos minőségi fehér-, barna húsú halételekhez rozé-, esetleg könnyű vörösborokat kínáljunk. Pl.: Egri leányka, Soproni veltelini, Csopaki olaszrizling, Villányi kadarka, stb.
Borjúhúshoz, bárányhúshoz és fehér húsú házi szárnyasokhoz általában félszáraz vagy édeskés, testesebb, tüzesebb minőségi fehér-és sillerborokat, míg a zsírosabb, paprikásabb borjúhúsokhoz rozéborokat is ajánlhatunk. Pl.: Móri zöldszilváni, Csopaki szürkebarát, Somlói juhfark, stb.
Marhahúshoz, ürühúshoz, vadételekhez és vadszárnyasokhoz főként száraz vagy félszáraz, erős, testes, fanyar, bársonyos vörösborokat ajánljunk. Pl.: Csongrádi kékfrankos, Soproni kékfrankos, Tihanyi merlot, Szekszárdi cabernet, stb.
Sertéshúshoz és barna húsú házi szárnyasokhoz elsősorban száraz vagy félszáraz, erős, tüzes, elegáns, minőségi fehér-, rozé-, vagy könnyű vörösborokat kínáljunk. Pl.: Hosszúhegyi kadarka, Badacsonyi kéknyelű, Tokaji furmint, Gyöngyösi leányka, stb.
A meleg tésztákon belül különbséget kell tennünk a sós és édes tészták között. A
sós tésztákhoz száraz vagy félszáraz minőségi fehér-, vagy sillerbort (pl.: Jászsági rizling, Kecskeméti rozé),
édes tésztákhoz félédes, édes, testes, tüzes minőségi fehér-, vagy vörös csemegeborokat ajánljunk (pl.: Tolcsvai furmint, Egri medoc noir, Egri muskotály).
Cukrászsüteményekhez általában félédes vagy édes, illatos, zamatos, testes minőségi fehér-, vagy vörös csemegeborokat ajánlunk. Pl.: Tokaji szamorodni, Kunbajai muskotály.
Gyümölcsökhöz édes, illatos, fűszeres nagy borokat ajánljunk. Ezek általában minőségi fehérborok, esetleg vörösborok vagy különleges minőségi fehérborok (pl.: Tokaji aszú, édes Tokaji szamorodni, Balatonboglári muskotály).
Sajtokhoz a fajtától, íztől, fűszerezéstől, illattól függően száraz vagy félszáraz, könnyű, tüzes, illatos, fehér-, vagy esetenként testesebb, fűszeres vörösborokat ajánlunk. Pl.: Pannonhalmi leányka, Rajnai rizling, Tihanyi cabernet, Egri bikavér, Villányi oportó.