A törvényjavaslat előterjesztője szerint a bornevek – az eredetvédelmi szabályok – piaci érvényesülését az szolgálja jobban, ha az egyes borvidékek mögött egységes termelői közösség áll. Ennek érdekében a szabályozási környezetnek az életképes és működését hosszú távon is fenntartani tudó hegyközségi rendszer elősegítését kell ösztönöznie. Ezért a hegyközségek esetében a törvényjavaslat szigorítaná a minimális területi feltételeket, egyben megteremtené annak lehetőségét, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a jövőben kezdeményezhesse szakmaközi szervezetként való elismertetését – tudta meg a Borászportál.

 

Az új hegyközségi törvényjavaslat módosítja a hegybíró státuszát. Jelenleg a hegybíró választott tisztségviselő, a javaslat viszont a kinevezésüket a nemzeti tanács titkárának feladatává teszi. Az indoklás szerint azért, mert a hatósági ügyekben eljáró hegybírót függetleníteni kell a hegyközség tagságától.    

Régóta vitára ad okot a hegyközségi tagsági viszony és a tagságból adódó jogok és kötelezettségek rendszere. A javaslattevő szerint a hegyközségek megfelelő működéséhez az szükséges, hogy a hegyközségek életének alakításába azok a termelők szóljanak bele, akik helyben végzik tevékenységüket. Ezért a javaslat szerint meg kell szüntetni a szőlőterülettel nem rendelkező felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát.

A Borászportál értesülései szerint a törvényjavaslat lényeges eleme az is, hogy a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004-es törvény módosítása a hegybírók feladatává tette a szőlőültetvények kivágási és telepítési engedélyeinek kiadását, valamint az ehhez kapcsolódó újratelepítési jogok nyilvántartásának vezetését. Az ezzel kapcsolatos változásokat az új hegyközségi törvényben is szükséges rendezni.