Évente mintegy 12 ezer tétel kér forgalombahozatali engedélyt, a vizsgálatra beküldött borok 8,7 százaléka azonban nem kapja meg ezt - mondta el az InfoRádiónak Szalka Péter, az OBI (pontosabb a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítési Igazgatósága) vezetője. Az importból származó külföldi borokkal az importőr ugyanúgy OBI engedélyért kell hogy forduljon, mint a hazai bortermelő. 

A forgalombahozatallal azonban nem szabad, hogy lezárják az ellenőrzést, hiszen bizonyos esetekben csak alaposabb vizsgálat tudja kiszűrni a szabálytalanságokat. A tavalyi évben 2330 már forgalmazott mintát vizsgált meg az intézet, elsősorban a legveszélyeztetettebb területekről. Kiskőrös és Izsák térségében tapasztalható a legtöbb probléma, a hatóság által bezáratott üzemek többsége is ebben a térségben található - tájékoztatott az igazgató. Ezeknél a vizsgálatoknál igen magas, 41% volt a kifogásolható tételek aránya.

 

A Heves Megye Online szerint tavaly az ellenőrzött borok csaknem fele Heves megyében is megbukott a célzott minőségi vizsgálaton. Legutóbb Egerben került harminc napra lakat Gecse József pincéjére, nem megengedett anyag hozzáadásával előállított bor forgalmazása. A legutóbbi akció során az egri mellett több mint fél tucat, főként kiskunsági borászatot talált vétkesnek a hatóság. A hamis borok közül akadt olyan, amelyik még közfogyasztásra alkalmatlan volt.

Szőke János, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központi Borminősítési Igazgatóságának ellenőrzésekért felelős igazgatóhelyettese elmondta: a vétkesek neveinek nyilvánosságra hozatala az eljárás része, s komoly pénzbírságot is kirónak rájuk. Az egri esetben is milliós minőségvédelmi bírsággal „jutalmazták” az érintettet, mivel mesterséges édesítővel, szacharinnal „cukrozta” a borát, másfelől pedig szintetikus színezékkel igyekezett elérni a látványos hatást. Az ellenőrök száznyolcvan liter fehérbort és százötven liternyi vöröset találtak problémásnak. 

Az OBI a megbüntetett cégek neveit két országos napilapban, és a helyi sajtóban is nyilvánosságra  hozza.

Az OBI-nál idén is 2400 tétel alaposabb ellenőrzését tervezik. A célzott ellenőrzések szempontjából kiemelt hely a Balaton környéke, az egri Szépasszony-völgy, Sopron és az Alföld bizonyos részei. 

A hatósági kifogások mögött sokféle és eltérő súlyú hiányosság található. Bőséggel akadnak jelölési, címkézési hibák - például valótlan kereskedelmi megnevezés, hamis, nem a borvidéknek megfelelő származási hely feltüntetése, a kötelező előzetes minősítéstől elérő jelölés -, de a vizsgált borok beltartalmi értékeivel, összetevőivel sincs mindig minden rendben. 

A borhamisítás mellett másik állandó probléma a feketekereskedelem. Becslések szerint a forgalomban lévő borok harminc-negyven százalékát itthon még mindig számla nélkül értékesítik. A Kunsági Borvidék az összbormennyiség közel negyven százalékát állítja elő, de az élelmiszer-kereskedelemben mindössze öt százalékkal van jelen.