A világ legnagyobb borturisztikai konferenciája Budapesten - 1. nap

Geri Ádám
2018. április 10., 08:49


Április 10-12-ig Budapesten zajlott a világ legnagyobb borturisztikai seregszemléje, az IWINETC. A Borászportál a helyszínről élőben közvetített az első két napról, amikor neves hazai és külföldi szakemberek tartottak előadást többek között a magyar bor nemzetközi esélyeiről. Olvasd el beszámolónkat!
A világ legnagyobb borturisztikai konferenciája Budapesten - 1. nap
Az International Wine Tourism Conference (IWINETC) sorozatot 2009-ben hozták létre. A kezdeményezés Spanyolországból indult és eredetileg a hispán borászatok marketingjének támogatását hivatott szolgálni. 2011-re azonban több ország is bekapcsolódott, mára a borturizmus világméretű fórumává nőtte ki magát, az utóbbi években 45 ország mintegy 700 borturisztikai szakembere vesz részt rajta. Minden évben más helyszínen rendezik, tavaly áprilisban dőlt el, hogy a jubileumi 10. konferenciát Budapesten tartják és a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) lesz a hazai partner.
 
 
17:30: Véget ért az első nap, holnap folytatjuk, köszönöm a figyelmet!
 
16:10: Következik a Ronn Wiegand és Herczeg Ágnes által vezetett nagykóstoló 8 tétellel, 8 magyar borvidékről.
 

Cím: Kincsvadászat Magyarországon
Szinopszis: Magyar Borok Nagykóstolója. Színes, szórakoztató utazás 8 magyar borvidékre 8 bor segítségével. Magyarország rejtett kincseit fedezhetik fel a résztvevők.
Ronn Wiegand: Master of Wine és Master Sommelier, borbíráló és borszakíró, több száz cikket publikált idáig a mértékadó Decanter és Wine Spectator lapokban. 30 évig dolgozott a kaliforniai Napa völgyben, mielőtt 2010-ben Tokajba költözött, ahol feleségével az Erzsébet pincét vezetik.
Herczeg Ágnes: WSET nemzetközi borakadémikus, a Lidl Magyarország borbeszerzési tanácsadója. óraadó a Budapesti Metropolitan Egyetem borturisztikai szaktanácsadó szakán.

 
A 8 tétel:
  • Frittmann Irsai Olivér 2017
  • Laposa Olaszriziling 4 Hegy 2016
  • Szepsy Estate Furmint 2015
  • Heimann Kadarka Céh Kereszt 2016
  • Pfneiszl Kékfrankos Újra Együtt 2015
  • St. Andrea Egri Bikavér Áldás 2015
  • Heumann Villányi Franc 2013
  • Oremus Tokaji Aszú 2006
Herczeg Ágnes bemutatja a kóstoló előtt a borrégiókat, azok változatosságáról beszél. Mesél a régiók boron kívüli attrakcióiról, természeti adottságairól, állatvilágáról, építészetéről, kulturájáról.
 
A világ legnagyobb borturisztikai konferenciája Budapesten - 1. nap
 
Magukat a borokat Ronn Wiegand mutatja be.
 
Elsőként az Irsai Olivér fajtáról beszél, a keletkezéséről az elterjedéséről és arról, milyen gyümölcsös borokat ad. Virágokat, jázmint érez a kóstolt tétel illatában. Kóstolásnál a ropogosságát, frissességét, a korty kezdeti intenzitását emeli ki. Mesél az 1988-ban indult, jelenleg már negyedik generációs borászatról, Frittmann János 2007-es "Év bortermelője" kitűntetéséről is.
 
Második kóstolt tétel a Laposa olaszrizling. Elmeséli, a második legnagyobb területtel rendelkező fehérszőlőfajta Magyarországon az olaszrizling. Jó ár/érték arányú borokat lehet belőle készíteni. Ronn Wiegand szerint a Balaton és különösen a Badacsony a legideálisabb termőterület a fajta számára, többek között a vulkanikus terroir miatt. Az előzővel szemben nem olyan aromatikus, helyette kifinomult, elegáns, kicsit citrusos az illata. A szájban nagyon gazdagnak hat, hosszú lecsengéssel. Mesél a Laposa Pincészetről, amelyet 1990-ben alapítottak és most a testvérpár, Bence és Zsófia vezetik.
 
A Szepsy furmint következik. Elmondja, a furmint Tokajban honos, illetve azt is, hogy mennyi különböző stílusra képes a fajta. Mesél arról, hogy a száraz mindennapok bora viszonylag újnak számít a régióban, ennek ellenére az eltelt rövid idő alatt rengeteget fejlődött a száraz bor készítése és ma már nagyon szép tételek készülnek. A 2015-ös évjárat nagyon kedvezett a tokaji száraz boroknak. Ronn Wiegand elmeséli, a Szepsy család 18 generáció óta Tokajban él és az egyik leghíresebb borász család. A borról szólva felhívja a figyelmet, hogy sokan a chardonnay-hez hasonlítják, de megjelennek benne a citrusok, rendkívül komplex az illat. Ehhez hasonlóan gazdag, mély a korty, grapefruit, alma, karamell érződik ki és hosszú a lecsengése. 
 
A negyedik tétel a Heimann kadarka. Ronn Wiegand Szekszárd az egyik legjobb magyar vörösboros vidék. Az elmúlt 5 évben, mint honos fajta, újra nagy népszerűségnek örvend a kadarka. A kóstolt "Céh keresztből" mindössze 300 palack készült. Világos szín, gyümölcsösség (szilva, meggy) és kis borsosság jellemzi. Az alkohollal kapcsolatban közvélemény-kutatást végez, a közönség meglepődik, amikor elmondja, hogy 11,5% mindössze az alkoholtartalom. Barátságos, szerethető bor, ez is volt a cél - szól az összefoglalás. Mesél kicsit Heimann családról, akik 1758 óta vannak jelen Szekszárdon.
 
A második félidő első tétele a Pfneiszl kékfrankos. Ronn Wiegand elmondja, a kékfrankos a legelterjedtebb szőlőfajta Magyarországon és a bikavér alapja is. Az itt kóstolt bor gyümölcsös, jóivású, szedres, áfonyás ízekkel, kis feketeborssal. 30 százaléka kapott hordós érlelést, még 2-3 évig lesz a csúcson. Barbecue-hoz, steak-hez ajánlja. Mesél a pincészetet vezető Pfneiszl-nővérekről, akik ma már organikusan viszik a gazdaságukat.
 
Következik a St. Andrea bikavér. Prémium borként mutatja be Ronn Wiegand, és utal arra, a nevet egy időben lejáratták és az olcsó borok szinonímája volt. Komplex, megfelelően annak hogy egy rendkívül sokszínű házasításról van szó (8 fajta található meg benne). Mesél az egri és szekszárdi bikavér közötti különbségekről. Testes, komplex, mindig találni benne valami újat: pirosbogyós gyümölcsök, áfonya, kékbogyós gyümölcsök. Ronn Wiegand szerint a St. Andrea az egyik legjobb magyar borászat és mindenkit arra bátorít, kóstolják a boraikat.
 
Az utolsó előtti bor a villányi Heumann Pincészet 2013-as Villányi Franc-ja. 24 hónapig érlelték tölgyfahordóban. Ronn mesél a Villányi Franc márka megszületéséről, hogy milyen előírásoknak kell megfelelni ezen név alatt. Mély szín, magas tannin, nagy test, komplexitás jellemzi. Szeder, dohány, pirosbogyós illatok. Mesél a svájci Erhard Heumann-ról, aki tulajdonképpen véletlenül vetődött Villányba, hogy aztán letelepedjen és 2003-ban pincészetet indítson. "Csodás ízek, egyedülálló karakter." Ronn Wiegand szerint a villányi cabernet franc az egyik legjobb a világon, az a baj (a magyar borokkal általában is), hogy nem igazán készülnek piacilag értelmezhető mennyiségek.
 
Az utolsó bor az Oremus pincészet 2006-os aszúja. Elmondja, 6 szőlőfajtából lehet Tokajban hivatalosan bort készíteni. Röviden elmeséli az aszúkészítési technológiát. "A kóstolt tételnek 217 gramm a cukortartalma, de ezt nem fogják érezni." A furmint és a terroir ugyanis magas savakat ad neki. Elárulja, mintegy 200 ezer bort kóstolt élete során, de egy 1976-os aszú benne van a top5-ben nála. Az aszúk sokkal letisztultabbak lettek az idők során, sokkal jobban megjelenítik a terroirt, és ha nem is minden nap, de gyakran ott a helyük az asztalon. Végezetül pár szóban bemutatja a spanyol tulajdonban lévő Oremus pincészetet, és külön kiemeli a főborászt, Bacsó Andrást, aki a kezdetektől a pincészetnél dolgozik. Ronn Wiegend mintegy 20 különböző, a borban felfedezhető aromát írt le magának. 
 
Az utolsó szó jogán megköszöni a figyelmet és elmondja, érdemes a magyar borokra figyelni, mert az egész ország összes borvidékét nagy eltökéltség és lelkesedés jellemzi.
 
 
14:45: Következik Judith Lewis.
 

Cím: A social mediát komolyan kell venni!
Szinopszis: Hogyan használjuk a közösségi média felületeket a fogyasztók megszerzésére és megtartására? Esettanulmányok és követendő példák a világból.
Judith Lewis: A digitális és social media marketingre szakosodott deCabbit tanácsadó cég alapítója. 

 
20 éve foglalkozik digitális és közösségi médiával, a diplomamunkáját is ebből írta. Azt tanulmányozta, hogyan viselkednek az emberek online ahhoz képest, hogy viselkednek a való életben. 
 
Az előadásával abban igyekszik segíteni, hogy a borászati iparág szereplői hatékonyan, sikeresen használják a közösségi médiát. 
 
  • Első feladat, olyan embereket keresni, akik még nem az ügyfeleink, de hasonló az érdeklődésük, mint az eddigi közönségünknek. Olyanokat kell elérni, akiket még nem értünk el, de a viselkedésük, magatartásuk olyan, mint az általunk már ismert embereké.
  • Out-of-box gondolkodás szükséges.
  • A facebook platformunkat folyamatosan karban kell tartani, ha nem tesszük, elmaradnak a követőink.
  • Szponzorált történetek is fontosak bár kevésbé hatékonyak a facebookon.
  • Hogyan lesz több követőnk, like-unk? Ez nem jó mérőszám, ettől a forgalom nem nő. 5 dollárért lehet venni követőket. A megvásárolt követőket nem érdekli a termékünk.
  • Fontos, hogy a képeken valami megragadja a figyelmünket. Egy szép szőlőskert erre nem alkalmas, nem ragad meg az emlékezetünkben. Larry Kim unikornisát hozza pozitív példának.
  • Kapcsolatok ápolása. Nem jó ugyanazt az egy üzenetet tolni, például "vegyetek bort", "28 féle borunk van", "van egy új bormárkánk". Ez nem vonz be, más inspirálja a közönséget. Jobban leköti az embereket egy interjú a borásszal vagy bármilyen friss tartalom.
  • A történetek adják el a termékeket. Szenvedélyes, emocionális embereket kell megnyerni.
  • Google- és twitter riasztás: monitorozzák, ha valahol megemlítik a termék vagy a borász nevét. Érdemes azonban az elütött változatokra is szűrni.
  • Az instán, twitteren az utazásaikról beszámoló turistákat is érdemes figyelni. Aki a közeledben tartózkodik éppen, érdemes megszólítani.
  • Érdemes ellenőrizni már rendelkezésre álló programok segítségével a felajánlkozó influencereket, valóban érdemes-e az ő támogatásukat kérni, tényleg annyi követőjük és olyan követőjük van, amire nekünk szükségünk van.
Jó és rossz példák:
 
  • Az eseményt (pincelátogatás, fesztivál) megelőző üzenetek, felhívások - nem baj, ha nem profi, ez teszi személyessé, szerethetővé
  • Élő tudosítás, videó az eseményről - ez is készülhet akár saját telefonunkkal, akkor az emberek úgy érzik, mint ha ők is ott lennének.
  • Vicces, egyedülálló, ötletes bejegyzések, amik a személyre (séf, borász stb.) koncentrálnak - ezek ütnek.
  • Lidl UK: sporteseménynek a végkimenetelét kellett megtippelni, avokadoval jósoltak, ki nyeri a meccset. Kétfelé vágták, és ahol a mag volt, az a csapat nyert. Annyira szokatlan volt, hogy bejött. Ez bármire alkalmazható, ilyet borászatok is tudnak csinálni sporteseményhez kapcsolódóan. Ráadásul olcsó is, jól működik a közösségi felületeken.
  • National Geographic: fotópályázat, címoldalra lehet kerülni a beküldött fényképpel.
  • Rövid oktató, ismeretterjesztő videók: 10 legjobb hely Budapesten, hogyan kell bort kóstolni, mit kell csinálni egy borospincében?
  • Instagram: videómegtekintések és szponzorált történetek nem működnek, átkattintást fotókkal lehet generálni.
  • Facebook-hirdetés: mindenki fent van a facebookon, talán a leghatékonyabb platform az elérésre. Hatékony használata azoban nem egyszerű feladat. Célzott reklámokra van ugyanis szükség, a sima posztolás kevés. Itt is fontos, hogy azokon keresztül lehet újakat megszólítani, akiket már ismerünk, akik már a közönségünk, akik már szeretnek minket.
  • Hosszútávú elköteleződésre kell törekedni.
 
14:40: Kiállítói oldalon standja van a Magyar Turisztikai Ügynökség mellett többek között a tokaji Szent Tamás Pincészetnek, a Hétszőlőnek, a Disznókő Birtoknak, a villányi Vylyan Pincészetnek, a balatonlellei Garamvári Szőlőbirtoknak, az egri Kovács Nimród Borászatnak. Külföldről képviselteti magát Görögország illetve több standdal Örményország is.
A külföldiekkel beszélgetve az derült ki, számukra az előadások mellett legalább olyan fontos a csütörtöki B2B workshop nap, ahol új partneri kapcsolatok építésére nyílik lehetőség. 
 
14:30: Szünetben rövid interjút készítettem Anthony Swift-tel, az IWINETC szervezőjével az eddigi tapasztalatokról és a konferenciával kapcsolatos elvárásairól: "Mindenek előtt szeretném megköszönni a Magyar Turisztikai Ügynökség profi támogatását, aminél nem lehetne ilyen sikeres a budapesti rendezvény. Már hivatalos, több mint 300 vendégünk van a kiállítókon kívül, az MTÜ itt is rengeteg munkát fektetett bele, hogy meggyőzze a magyar szakembereket is, itt a helyük. Az eddigi előadások kiválóak, világszinten elismert előadóink segítségével a résztvevők rengeteg jó gondolatot, ötletet vihetnek haza, amit majd a saját boldogulásuk érdekében hasznosíthatni tudnak. Szombatra és vasárnapra study tourokat szerveztünk többek között Egerbe, Tokajba, Szekszárdra és Villányra. Rengeteg újságíró és tour operátor jelezte a részvételi szándékát. A meglátogatandó pincészeteket, helyeket nagy gonddal választottuk ki, hiszen ezek az emberek utána írni fognak a borvidékekről, ajánlani fogják azokat."
 
12:15: Következik Elizabeth Gabay.
 

Cím: A bor szélesebb kulturális kontextusba történő integrálása. A borfesztiválok fontossága
Szinopszis: Beszélgetés a magyar borfesztiválokról. Hogyan járnak hozzá a fesztiválok a régió elismertségéhez? A beszélgetést Elizabeth Gabay vezeti.
Elizabeth Gabay: Az angol hölgy a világ legelitebb borszakértő testületének, a mindössze 369 tagot számláló Master of Wine-nak a tagja. Nizzában él, a provence-i borok egyik legnagyobb szakértője, ő szerkesztette Jancis Robinson A világ boratlaszának című könyvének Provence fejezetét. Emellett a magyar borokkal is sokat dolgozik, rendszeresen jár hazánkban, tart kurzusokat. A Nemzetközi Rosé Bajnokság zsűriének elnöke, de bírált már a magyar VinAgorán, a Mondial de Rosé-n a Decanter World Wine Awards-on is. 

 
Az ő előadása igazából egy kerekasztalbeszélgetés, amin Rókusfalvy Pál, Laposa Zsófia és Zilai Zoltán vesz részt és a fókuszban a fesztiválok jelentősége van. Elizabeth Gabay azzal vezeti fel a beszélgetést, hogy egy saját felmérésekor jött rá, milyen hatalmas az igény a borfesztiválokra, mint a borturizmus egyik formájára. Magyarországon rendkívül széles a kínálat és rendkívül komplexek a programok. Van egy történelmi hullámzás, a 19. században szinte mindenhol volt szüreti mulatság, aztán a 1945 után jóval kevesebbet lehetett látni, a rendszerváltás után pedig újra boom indult el.
 
A világ legnagyobb borturisztikai konferenciája Budapesten - 1. nap
 
Elizabeth Gabay Zilai Zoltánt szólítja, akinek több fesztivál (például Budapesti Borfesztivál, Rozália) és borverseny fűződik a nevéhez. Zilai Zoltán elmondja, általában rendkívül széles a magyar fesztivál kínálat, ebben jelentős hányad a gasztrofesztiváloké. Tavaly 1100 fesztivál fordult támogatási kérelemmel az államhoz. "Unikális, hogy ilyen nagy számú gasztro- és borfesztiválunk van, jelentős részük ráadásul a régióban szerveződik, azt akarja bemutatni, a régióra akarja felhívni a figyelmet."
 
A fesztivál ünnepet jelent, ünnepi alkalmat. A jó borfesztiválnak is ünnepinek, minőséginek, felszabadultnak kell lennie, miközben lehetőség van elmélyülni a borokban. Fontos, hogy a borfesztivált megfelelő gasztronómiai kínálat is kísérje. Ez nehéz, mert legtöbbször szabadtéren zajlanak a fesztiválok, ahol meg kell teremteni a feltételeket külön erre az alkalomra. A mai kor igénye az is, hogy a vendég már nem csupán passzív szemlélő akar lenni, aktivitásra, interakcióra, egyedi programra számít, ahol ki tudja próbálni magát, tanul, úgy érzi, az esemény csak neki szól. És mindezt fenntartható módon kell megvalósítani, hogy ez a helyi közösség nyugalmát túlzottan ne forgassa fel, a saldo is megfelelő legyen.
 
Rókusfalvy Pál, az Etyeki Piknik ötletgazdája: a kályhától kezd, elmeséli, hogy fesztiválszervezőként és borászként is outsider, hiszen teljesen más területről érkezett. "Nálam a kulcsszó mindig a csapatépítés. Amikor megpróbáltunk Etyeken összehozni valamit, én a kommunikációs területen szerzett tapasztalataimat próbáltam átadni. Az etyeki fesztivál organikusan fejlődik. 2003-ban indultunk helyi borászok pincefesztiváljaként. Újdonság volt, hogy meghívtuk más régiók híres borászait is, illetve megpróbáltunk valami pluszt adni minőségben. 2003-ban még a borászokat is rá kellett beszélni, hogy ne műanyag, hanem üvegpohárban kóstoltassanak. 10 év alatt felépült a rendszer, a 4000-es településre egy hétvégén 50-70 ezren látogattak el, ez nagy logisztikát igényelt. Nem elkerített rendszerben, fabódékban látjuk vendégül a vendégeket, hanem többszáz éves pincékben. Ezt azonban érdemes volt felvállalni, mert igény volt rá, hogy a városi ember hamar ki tudjon jutni ebbe a vidéki közegbe. Ezt akartuk érvényesíteni. A természetes evolúció úgy jött létre, hogy mi ezt a sorozatot 10 évig csináltuk, de nem népünnepélyt akartunk, hanem életforma szerűen akartuk megvalósítani. A borászok egyre magabiztosabbak lettek, egyre több palackos bor készült. Feltettük Etyeket a borvidékre. A borászok azonban kicsit elkényelmesedtek, nem a pincében akartak lenni, hanem a fesztiválon akarták értékesíteni a borokat. Ebből lett, hogy életformaszerűvé akartuk tenni, hogy minden évszakban megmutatjuk a borainkat, kiválóságainkat, viszont évközben is bármikor látogathatók a pincéink, vannak egyéb programjaink. A  borásznak, sajtosnak, cukrásznak, sonkásnak közös célja, hogy minél átfogóbb gasztroélményt nyújtsunk. Kettős a cél: építjük a saját gasztroközösségünket és építjük a látogatói közösséget, hogy ne csak a négy nagy eseményre jöjjenek, hogy közte is kötődjenek Etyekhez. Ma már jó eséllyel minden hétvégén ki lehet jönni és találkozni valami borturisztikai programmal. Ez egyben egy jövőkép is, hogy a fiatalok ott maradjanak, nyissanak panziót, termeljenek gyümölcsöt, amit eladnak a helyi éttermeknek. A településen kialakulóban van egy olyan identitástudat, ami a helyi gasztronómiai adottságok kihasználásán alapul és ott tartja a fiatalokat.
 
Elizabeth Gabay megerősíti, amikor először járt Etyeken, az még egy alvó falu volt. Azt mondja, ez egy példa arra, hogy egy fesztivál húzza a borrégiót.
 
Laposa Zsófia: azt szeretném elmondani, mi hogy gondolkodunk a Badacsonyról és a magyar borászatról általában. A bor már önmagában nem elég, átalakultak az igények, fesztivált, gasztronómiát, szabadidős tevékenységet kell mögé tenni. A Laposa Pincészet egész évben nyitva van, évente 20-30 ezer látogatót fogad. A hagyományos étterem mellett nyitottunk egy koncerthelyszínként is szolgáló éttermet, illetve van reggelizőnk és a helyi biopiacon is jelen vagyunk. Fontos az infrastruktúra, a közlekedés. A Balaton környékén a pincék környékén nem lehet taxit fogni, nekünk kell megoldani  a helyszínek közötti közlekedést: két másik pincészettel összefogva működtetünk buszjáratot. A szezonalitást is muszák megemlíteni. Helyi termékekre, termelőkre építünk, legyen az sonka, sajt, gyümölcs. 
 
Kicsit az újhullámos gasztronómia felé indultunk, mert egyre többen hajlandók több pénzt fizetni, ezért viszont újat, magasabb minőséget várnak el. A panoráma a teraszunkról magáért beszél, ennek segítségével intenzív a jelenlétünk például az instagrammon. A teraszon programjaink vannak, de az is előfordul, hogy csak a kivetítőn meccset tudnak nézni. Nagyon szeretnénk megmutatni a fiataloknak, hogy lehet kifinomultan, elegánsan bort kóstolni.
 
Nagyon fontos, hogy helyben tartsuk a fiatalokat, helyben kínáljunk nekik munkalehetőséget. Ebben biztos pont a borászat és a konyhaművészet.
 
Létrehoztunk egy jótékonysági futóversenyt egy futókörrel a badacsonyi vulkán körül. Nagyon népszerűvé vált ez a 11km-es futóverseny, aminek a végén a résztvevők kapnak egy jó pohár bort. Szerintünk ez jó lehetőség arra, hogy bemutassuk, a bor túlmutat önmagán, további területekkel is összelehet kapcsolni.
 
A reggelizőnkben is kínálunk borokat a reggeli mellett, öröm látni, hogy az idősebbek is leülnek a piacozásuk végén egy pohár borra.
 
Elizabeth Gabay: a jelen konferencia tükrében azt kérdezem, hogyan lehetne ezekre a fesztiválokra bevonzani a külföldieket? A turisták 90 százaléka Budapestre jön és nem hagyja el a várost. Visszatartó erő a nyelv, a közlekedés.
 
Zilai Zoltán: nem könnyű, bár a borturizmus felkészült a vendégek fogadására. A közösségi marketingen, kommunikáción, összefogáson sok múlik. Egy fesztivál akkor tud sikeresen kommunikálni, ha az ő kommunikációja belevág abba a képbe, amit a régió magáról kialakít, és ha beleilleszkedik az országimázs kommunikációjába is. Sok feladatunk van még, itt van lemaradásunk, nem vagyunk kellően hatékonyak. A Budapesti borfesztivál egy üdítő kivétel, a helyszíne, a Budai Vár, eleve egy turisztikai attrakció. 20-30 százalék a külföldi, egyre több a visszatérő, illetve az, aki tudatosan erre érkezik és nem csak spontán látogatja meg, ha már itt van. Fontos, hogy a reklám elsősorban a személyes referencia és a szájhagyomány. 
 
Fontos a szegmentálás a fesztiválok esetében is, a megfelelő célcsoport kiválasztása, jól kell célozni. A külföldi turisták se képeznek egy homogén tömeget, tehát differenciáltan kell őket is megszólítani.
 
Rókusfalvy Pál arra a kérdésre, a borfesztiválra nem érkezhetnek autóval, hogy lehet a turistákat mégis vidékre csábítani: Etyek jobb helyzetben van Budapest közelsége miatt, buszok is indulnak a településre. Etyeken mindent meg lehet mutatni, van bor, van állattartás, a birtokunkon működik az ország 50 legjobb éttermének egyike. Bár biztos az ember Tokajba vinne el például egy delegációt, de egy 5 órás diplomáciai látogatás keretébe mi férünk be. 
 
A tömegközlekedést illetően az etyeken belüli közlekedés már megoldott, illetve bicikliút vezet Budapestről. Érdemes elgondolkodni az elővárosi vasút kiépítéséről, de ez nem az én hatásköröm. A már bejáratott turisztikai desztinációkhoz nyilvánvalóan jó elérhetőséget kell biztosítani, ez alapvető érdek és a további fejlődés motorja.
 
Laposa Zsófia ugyanarra a kérdésre, hiszen Badacsony már inkább egy egész napos program a közlekedéssel együtt: súlyos probléma, hogy valóban 2 óra legalább a lejutás, ezzel foglalkozni kell. Mi a helyi közlekedésre tudunk megoldást nyújtani, a régióba való könnyű eljutás megkönnyítése égető lenne. A lojális vendégeink természetesen lejönnek, de mást is be kell vonzani. Jó lehetőség a hajózás a Balaton két partja mentén, de Budapestről még nehéz.
 
Zilai Zoltán: örömmel oszthatom meg, hogy a hazai vendéglátás is jelentős megújuláson esik át jelenleg is. Azért emelem ki, mert a mai turizmusban, a mai utazók számára a helyi ételek, különleges konyhák komoly vonzerővel bírnak. Ez fontos lehetőség Magyarország számára és még jobban össze kell kötni a borral. Egy jó étteremért, emlékezetes vacsoráért jó borral többszáz kilómétert is hajlandóak utazni. Ha nem áll rendelkezésre nagy összeg marketingre, akkor az internetet kell kiaknázni. A kulcs, hogy legyen jó programunk, szerintem ez már van, ne sajnáljuk az időt, hogy az interneten angolul is meghirdessük.
 
Közönségből egy kérdés: van-e olyan budapesti iroda, amely utakat szervez például kisbusszal magyar borrégiókba?
 
Rókusfalvy Pál: nekünk szlogenünk, hogy "jöjjön ki, majd mi hazavisszük". Van sofőrszolgálat, a helyi lokálpatrióták is segítenek az utaztatásban.
 
Elizabeth Gabay feltette a kérdést, hányan jártak valaha a közönségből magyar borfesztiválon. 5-6 kéz emelkedik.
 
Egy hölgy Madeiráról kérdezi, mennyire tudják összeegyeztetni az autentikusságot a modern kényelmi szolgáltatásokkal? Hogy lehet elérni egy egészséges egyensúlyt?
 
Laposa Zsófia: mi eléggé hagyományosak vagyunk. Az alapötletünk, hogy csak helyiekkel dolgozunk, helyi anyagokkal, termelőkkel. Hagyományos értékeket képviselünk modern csomagolásban. Az a kérdés, hogyan tudjuk mindezt prezentálni. Modern, friss a kommunikációnk, hogy a fiatalokat is megszólítsuk, hiszen az ő nyelvüket kell beszélni, de a kínálat maga az hagyományos.
 
Rókusfalvy Pál: a hitelességet a hagyomány adja, de innovatívnak kell lenni. Mi is igyekszünk ennek megfelelni. Én a fiam segítségével tudok egy rendkívüli innovációs utat bejárni, aki tanult például újvilági borászatnál.
 
Zilai Zoltán: a hitelességet úgy lehet átadni a vendégeknek, akik különböző korosztályokat képviselnek, ha minőséget kínálunk. Szelektálni, mérni, kontrollálni a minőséget! Ha borfesztiválról beszélünk, fontos a személyes hitelesség, személyes jelenléte a termelőknek.
 
Ezzel véget ért a beszélgetés, ebéd következik, 14:45-kor folytatjuk.
 
 
11:30: Következő előadó Felicity Carter.
 

Cím: Hogyan boldoguljunk a megváltozó turizmus gazdaságban?
Szinopszis: a borturizmus már nem csak a pincelátogatásról szól, hanem egy átfogó élményturizmusról, ahol az emberek újat, eredetit akarnak felfedezni.
Felicity Carter: A világ egyetlen nemzetközi borgazdasági szaklapja, a 40 országban előfizetőkkel rendelkező Wine Business International főszerkesztője. A ProWine és a Wine2Wine szakmai kiállítások állandó meghívott előadója, borbíráló.

 
"Szenzációs, hogy itt lehetek, beszélgettem pár résztvevővel, egészen döbbenetes szakértelemmel találkoztam" - kezdi előadását. Arról beszél, 3 éve terjed a borturizmus szó vírusként az interneten, azóta van a figyelem középpontjában. Az elmúlt 3 évben rengeteg borturisztikai konferencia jött létre. A borturizmus elterjedésének egyik oka például a fapados, olcsó járatok elterjedése. Elkezdtek utazni az 50-60-as években a baby boom időszakában születettek, akik mostanában mennek nyugdíjba, van elkölthető pénzük. Ezzel szemben a 2000-es generációnak kevesebb a pénze, a boldogságot élmények alapján méri. A Z-generáció elég urbánus, a helyi kezdeményezések iránt nyitorr elsősorban. Idővel azonban rájönnek, a helyi kínálat véges, el fognak kezdeni érdeklődni távolabbi borászatok iránt.
 
A világ legnagyobb borturisztikai konferenciája Budapesten - 1. nap
 
Egyre fontosabbak a közvetlen kapcsolatok a fogyasztókkal, Kaliforniában már a vásárlások közel 50 százaléka így zajlik.
 
További trend: az új, az autentikus, az élmény keresése.
 
Berlin, Barcelona, Velence, Prága: társadalmi feszültségekhez vezet a növekvő turizmus. Airbnb céljából épületblokkokat vagy akár kisebb városrészeket vásárolnak fel. Emiatt is megpróbálják a városközpontból a külsőbb területekre terelni a vendégeket. 
 
A borturizmus is sokkal összetettebbé válik, már távolról sem csak a borról magáról szól.
 
A megrendezett autentikusság egyre elterjedtebb, amikor valaki elmegy egy borászhoz, és úgy érzi, így megismer egy szeletet az adott hely kultúrájából, hogy bepillanthat a helyi életbe.
 
A borturizmus a 2010-es években hatalmas robbanást produkált, egyelőre a technika még nem halad vele, sok információ még hiányzik, mit is várnak a fogyasztók, mik a sikeres kezdeményezések.
 
A borturizmus három kategóriája:
  • a bor a középpontban, kiegészítő szolgáltatások
  • a turizmus a legfontosabb, az egyik attrakció a bor
  • bor és turizmus intergráltan, szervesen összefügg
A borturizmus stratégia kidolgozásában az első lépés, hogy eldöntsük, mi melyikhez akarunk tartozni.
 
A sikerhez vezető út 5 pontja:
  • Chateau Lafite: a márka már világhírű, több évre előre be vannak táblázva alig kell tenni valamit, a turisták jönnek
  • Dél-Afrika: borturizmus, mint desztináció. Az afrikai jelleg miatt a szőlő miatt ott egy szafari park
  • Hasonló, egymást kiegészítő desztinációk: régióval, szomszédokkal együttműködni (például újvilág)
  • Firenze, Trentino: firenzei repülőtéren lehet bor és étel élményben részesülni
  • Kapcsolattartás, egymással történő szervezkedés, hogy beindítsák a borturizmust
 
Példákat ismertet ezután.
Abadia Retuerta: a Novartis gyógyszergyár miután elhagyta a régiót, a helyi szervezetek gondoltak egyet, és virágzó borrégiót csináltak belőle, luxusszállodával, programok (sauvignon blanc masszázs). Mobiltelefonon egy gombnyomásra saját inas érkezik.
 
Dél-Afrika Creation Wines: nincs szükség milliárdokra, hogy felfutassunk egy borászatot. Nehezen megközelíthető, Fokvárostól másfél órára, nem a legideálisabb. Caroline Martin elkezdett finomságokat főzni, az emberek elkezdtek odajárni. Bármikor, amikor valami jó történt náluk, egyből ment fel instára, facebook-ra. Mára a régió egyik leglátogatottabb pincéje, pedig az előző példa töredékébe került.
 
Seppeltsfield, Dél-Ausztrália: itt alapvetően a portói típusú borokat gyártották, nagy vállalat tulajdonában volt, lerobbant. 2013-ban egy magánvállalkozó megvette, rengeteget tett, hogy a régi hagyományokra újra ráerősítsen. Létrehozott egy Jam Factory-t, ahol a kézműves kistermelőket összehozta. Tartanak tanfolyamokat is, éttermet nyitottak. A fejenkénti vásárlási érték már 62 euró a komplex szolgáltatásoknak hála.
 
Bordeaux: mindenki úgy gondolja, hogy a világ leghíresebb borvidéke nem küzd problémákkal. Probléma viszont, hogy vannak kistermelők, akik olcsóbb, egyszerűbb borokat csinálnak, de a turisták nem ezért mennek oda, mert a Chateaux-k uralják a borvidéket. A borvidék rájött, hogy nem jó, ha sznob borvidékként könyvelik el őket, ezért 2006-ban léptek. Megvettek egy épületet, nyitottak egy borbárt,  ahol időszakonként mindig lecserélik a teljes szortimentet és újabb borászokat mutatnak be. Azóta már Japánban és Kínában is van bordeaux-i borbár.
 
Megnyitották ezen kívül Bordeaux-ban a bormúzeumot, ami a világ többi bormúzeumával ellentétben rendkívül sikeres lett. A legújabb virtuális technológiákkal rengeteg bort mutatnak be. Ami nem sikerült, hogy felkészüljenek az óriási sikerre, sokszor túltelített a látogató tér.
 
Conn Creek, Napa Valley: Napa-Völgy 13 különböző régióból áll, ez a fogyasztónak kicsit nehezen átlátható. Kitalálták a "hordóélményt", minden régióból egy hordót töltenek meg, az ember beül a borbárba és megkóstolhatja őket. Az ötlet bejött.
 
Ausztrál nemzeti stratégia: 2013-ban indítottak egy nagy vizsgálatot a gasztronómiai érdeklődésről. 2013-ban erős volt az ausztrál dollár, nagyon drágának számított az ország, amúgy se volt a gasztroturizmus fókuszában, az emberek nem tudták, hogy vannak ausztrál specialitások. A bor terén sem álltak ekkoriban jól, a korábbi népszerű pincészetek iránt a világ elvesztette az érdeklődését.
 
Elkezdték összeállítani, milyen eszközökből lehet gazdálkodni. Kialakítottak egy weboldalt, ahova mindenkitől bekérték a vendégekkel kapcsolatos legjobb fotókat, sztorikat. Hihetetlen szenzációs éttermek, borok kerültek így felfedezésre. Pop-up éttermeket szerveztek. 2 év alatt megváltozott az emberek felfogása a gasztronómiáról, ráadásul hatalmas pénzt is kezdtek a marketingbe beletolni.
 
Konklúzió:
  • autentikusnak kell lenni, az emberek intimitást várnak. Vannak lakáséttermek, a séfek a saját házukban főznek, ezt nagyra értékelik a vendégek. Kell, hogy legyen személyesség, intimitás a vendéglátásban, borkóstolásban. 
  • az absztinencia is érdekes kérdés, hiszen felnőnek generációk, ahol tiltott az alkoholfogyasztás. Ezzel is kell kezdeni valamit
  • legyen wifi, legyen internet: a vendég ha instára fotót posztol, az nekünk ingyen marketing. Ráadásul hogy lép velünk közvetlen kapcsolatba, hogy vesz tőlünk bort, ha nincs internetünk? Kibővíti a kapcsolatokat, kényelmi szolgáltatás, növeli a forgalmat
  • nem szabad bombázni az embereket e-mailekkel, hírlevelekkel, akkor se, ha megadják az elérhetőségüket az ügyfelek. Csak ha éppen ott tart bemutatót a borvidék például, vagy a pincészet, ahol az ügyfél lakik, akkor küldeni egy meghívót egy exkluzív kóstolóra. Vagy utólag elküldeni a vendégnek 1-1 fényképet arról, amikor meglátogatta a pincészetet, hogy újra fel tudja idézni az élményt. Akik ezt csinálják, hatalmas sikereket érnek el.
  • képezni a személyzetet: amikor a vendég belép, nem tudni még, mit keres, mire van szüksége. Ezt kifürkészni és udvariasan segíteni, ehhez képzett személyzet kell. 
 
Egy utolsó gondolat Felicity Carter-től: ha egy dolgot megjegyeznek, az legyen az, hogy a képzés mennyire fontos! Ezzel véget ért az előadás.
 
Egy Angliából érkezett résztvevőnek a rohamosan fejlődő angol borturizmussal kapcsolatos kérdésére azt mondja, fel kell készülni rá, hogy tovább bővül és ennek megfelelően folyamatosan fejlődni kell és egyre nagyobb forgalomra kell felkészülni. A sikerre is fel kell készülni.
 
 
10:35: Gál Zsombor a következő előadó, szintén az MTÜ-től.
 

Előadás címe: Magyarország, mint desztináció
Szinopszis: Kiváló borok, gyönyörű szőlőskertek, feledhetetlen kulináris élmények  és a gyógyvizek Magyarország fő hívószói a gasztroturisták számára. Több is van itt azonban...
Gál Zsombor: A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Bor- és Gasztromarketing Főosztályának vezetője

 
Elismeréssel és hálával szól, hogy Budapest adhat otthont az IWINETC-nek. Édesapjáról, Gál Tiborról mesél, aki rengeteget tett a magyar bor elismertségéért egész életében. Problémának látja, hogy a magyar borok elvesztették nemzetközi hírnevüket és ezért 5 Eurónál nem igen adnak többet egy palackért a nemzetközi piacon. Jelenleg az újjáépítés zajlik.
 
"Miről is szól a magyar gasztronómia?" - teszi fel a kérdést Gál Zsombor. Legtöbb európai országnak van legalább egy ikonikus étele: olasz pizza, francia sajt, német kolbász, cseh sör, osztrák kuglóf. De mi jut eszébe a külföldinek Magyarországról? Pirospaprika fontos fűszerünk, de mégis kevesen ismerik, ráadásul a 19. század előtt nálunk sem használták igazán. Gulyásleves, amiről külföldön inkább azt gondolják, hogy valami pörköltféle. Halászlé, kürtöskalács... Ezek mind klisék - véli Gál Zsombor. Úgy gondolja, a gasztronómiánk ennél jóval többről szól. A hagyomány nagyon fontos, a Kárpát-Medence nagyon sok kultúra olvasztótégelye, ami mind megjelenik a gasztronómiában. Vannak saját technológiáink, mint a savanyítás, saját hozzávalók, mint a mák, a mangalica, dió, bodza, kajszi, meggy, akác és nagyon sokféle külöböző sajtunk van.
 
Saját receptjeink is vannak: kőrözött, tarhonya, nokedli, kifli, pogácsa, gyümölcslevesek, lángos, töltött káposzta, lecsó, rétes. Beszédes, hogy mindegyiknél fűz hozzá egy rövid magyarázatot, lévén, hogy külföldiek vannak többségben a közönség soraiban. 
 
Ő is levetít egy filmet, a már említett április eleji Michelin eseményről egy rövid összefoglalót. Beszél Széll Tamásról és a sikeréről a Bocuse d'Or versenyen.
 
Röviden bemutatja a Balatont, ahol
minden egy helyen megtalálható.
 
Ezútán áttér a magyar borokra. Kiemeli, hogy saját szavunk van a borra, ami nem a latin VINO szóból eredeztethető. Pannóniában már hangsúlyos volt a borkultúra, találni az ókorból borgazdálkodásra utaló emlékeket. Haraszthy Ágoston 1852-es feljegyzését idézi, aki szerint a magyar borok erősebbek voltak, mint a francia és rajnai borok, valószínűleg a fajta és a terület miatt. Nagy-Magyarországon gyakorlatilag az összes vármegyében zajlott borkészítés. Nálunk is nagy kárt tett a filoxéra. 1945 után inkább a mennyiségi termelés került előtérbe, az egyéniségek a rendszerváltás után tértek vissza, sokat kísérleteztek, visszanyúltak a gyökerekhez. Példaként Bock Józsefet, Szepsy Istvánt említi, mint az úttörő első generáció kiemelkedő alakjait. 
 
A 2000-es évek után a technológia fejlődése, a területi adottságok fejlődése, a fiatalok megjelenése zajlik.
 
Gál Zsombor ezután bemutatja a magyar borvidékeket. Fontos szerepet játszik kialakulásukban a víz bőséges jelenléte és a vulkanikus tevékenységek. "A cabernet franc új otthona" - mondja Villány bemutatásánál. Kiemeli, hogy a Bécs-Budapest vonalon 5 különböző borvidék van. Utoljára Tokajt mutatja be, mint a világ legelső zárt borvidékét.
 
A világ legnagyobb borturisztikai konferenciája Budapesten - 1. nap
 
7 érv Magyarország mellett egy borturistának:
  • egyedi borok, új zamatok, új ízek: a hagyományos és modern keveredése, édes és száraz tokaji borok
  • vulkanikus területek: többek között Badacsony, Somló, Tokaj
  • borfesztiválok: mindig történik valami - művészet, folklór, vendéglátás. Alig vagyunk túl a húsvéti rendezvényeken, hamarosan jön az Etyeki Piknik
  • pincék és többszázéves pincerendszerek
  • őszinte vendégszeretet (a kivetítőn idősebb Szepsy István, "az egyik legnagyobb élő legenda"): maga a tulajdonos vezet körbe
  • történetek: több mint 2000 éves múltra tekint vissza a magyar borászat, rengeteg nemzet hatása érte
  • tokaji aszú és a Tokaji borvidék: a kommunikációs stratégiánk csúcsa, 12:30-kor lesz részletes előadás róla
Gál Zsombor zárógondolata a hallgatókhoz: "Ne hagyják ki a magyar fesztiválokról és a tokaji borokról szóló előadásokat semmiképpen! Délután 4-kor pedig Kincsvadászat Magyarországon címmel lehet előadást hallgatni. Holnap Ipacs Géza borászati gasztronómiai szakember előadását emelném ki. Lépjenek velünk kapcsolatba személyesen is. Köszönöm a figyelmet!
 
10:15:  Gál Zsombor és Berényi Vince az első előadók az MTÜ-től. Berényi Vince a stratégiai marketingért felelős az ügynökségnél, ő beszél először. Elmondja, hogy nem csak fejlesztésért, de a szabályozásért és a brandingért, vagyis a promócióért is felelős az MTÜ. 2030-ig ívelő programot dolgoztak ki tavaly. Levetít egy imázsfilmet.
 
A világ legnagyobb borturisztikai konferenciája Budapesten - 1. nap
 
Elmondja, hogy folyamatos a mennyiségi és minőségi növekedés a magyar turizmusban, de még rengeteg potenciál van. A tavalyi közel 30 millió vendégéjszakávól 10 millió Budapesten volt. Tavaly a turisták 48%-a érkezett külföldről.
 
Magyarország a vizek országa - hívja fel a figyelmet Berényi Vince. Épített és természetes örökség szempontjából is fontos szerepet játszik, elég a Dunára, a Balatonra illetve a fürdőinkre és a sikeres vizes sportolóinkra gondolni. 40 wellness és gyógyszállodánk van, 200 fürdőnk. Elmondja, az egyik study tour csoportot a Balatonra szervezték a konferencia résztvevőinek. A Balaton vonzereje a vízen túl a bicikliút, a fesztiválok (Balaton Sound, VeszprémFest...), az épített örökség és a helyi alapanyagokkal dolgozó gasztronómia.
 
Berényi Vince Soproni régió bemutatásával folytatja. Itt szintén fontos a fesztivál, "Magyarország a fesztiválok országa". Kiemeli még a Fertő-tót és a helyi gasztronómiát, azon belül is kiemeli a régió elsőszámú szőlőfajtáját, a kékfrankost.
 
Tokajra áttérve elmondja, hogy a boron kívül is rengeteg élményt kínál. Templomok, várak, termálvíz, állatkertek az egész családnak szórakozást nyújtanak.
 
Budapestet is bemutatja pár szóval. Az építészeti stílusok keveredése rendkívül izgalmas elegy, ennek csúcsa a budai látkép. Emlékeztet az áprilisi budapesti Michelin könyvbemutatóra, ahol kiderült, megvan az első kétcsillagos magyar étterem is.
 
Budapest Európa sava-borsa, egyaránt történelmi és modern.
 
Ezen a ponton újabb kisfilm következik, ezúttal Budapestről. Berényi Vince elmondja, Budapestben az is jó, hogy a fekvése folytán rengeteg hely könnyen elérhető: Esztergomb a Bazilikájával, Visegrád a középkori várral és kilátással a Dunkakannyarra, Gödöllőn a Grassalkovich-kastély, Etyeken a pincészetek a fesztivál és a filmstúdió...
 
Berényi Vince zárásként reményét fejezi ki, hogy a konferencia után is visszatérnek a résztvevők és kellemes időtöltést kíván.
 
 
10:10: Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára beszél. Elmondja, a HNT 40 ezer borászt és 6000 pincészetet képvisel hazánkban. Elmondja, lehetetlen 2 perces beszédben összefoglalni a magyar borkultúrát. Összefoglalja röviden a magyar bor történetét, korszakait. Szerinte most forradalmi változás előtt áll a magyar borászat, újra az egyes régiók, a terroir kerül előtérbe. Beszél arról is, nagyon fontos, hogy a HNT a Wine in Moderation mozgalom tagja, ami fontos platform az EU-val folytatott küzdelemben, hogy a bort továbbra is a kultúra részének tekintsék.
 
10:05: Farkas Dávid az MTÜ részéről köszönti a résztvevőket. Ő az MTÜ Szálláshelyekért felelős vezérigazgató-helyettese. Arról beszél, hogy a turisták ma élményre várnak, és ennek fontos része a bor és a gasztronómia, ami ma a turistáknál az egyik legfontosabb szempont a helyszín kiválasztása során. Az MTÜ is kiemelten kezeli a témát, a magyar gasztronómiai hagyományok és a 22 borvidék bemutatása a világban fontos feladat. Elmondja, évről-évre rekordokat dönt a hazánkba látogató turisták száma.
 
10:00: Anthony Swift megnyitja a konferenciát. Mindenkit üdvözöl. A tegnapi Dunán zajlott IWINETC gálavacsoráról beszél. Üdvözli a magyar partnert, a Magyar Turisztikai Ügynökséget. A két napon összesen 23 előadás lesz a már említett 5 munkacsoportban. 23 kiállító is van, Görögországból, Örményországból és természetesen Magyarországról többek között. A napot egy borkóstoló zárja Ronn Wiegand Master of Wine és Herczeg Ágnes vezetésével. Csütörtökön lesznek study tour-ok magyar borvidékekre.
 
9:55: A két nap folyamán 5 munkacsoportban tartanak előadásokat, beszélgetéseket: kutatás, fejlesztés, branding és marketing, networking és borvidéki desztinációk.
 
9:45: 5 perc múlva kezdődik a konferencia hivatalos megnyitója. Anthony Swift már elfoglalta a helyét a pódiumon. A közönség is szépen gyűlik.
 
A világ legnagyobb borturisztikai konferenciája Budapesten - 1. nap
 
9:05: Anthony Swift, a szervezőbizottság tagját elértem egy rövid helyzetjelentésre. Elmondta, felkészültek a kezdésre és ő személy szerint rendkívül izgalmas és tanulságos konferenciára számít. Az esemény kapcsán korábban vele készített hosszabb interjúnkat itt olvashatjátok.
 
9:00: A kiállítók már készülnek a vendégek fogadására.
 
A világ legnagyobb borturisztikai konferenciája Budapesten - 1. nap
 
8:55: Fél óra és elkezdődik a konferencia első napja.
 
 
A szervezőbizottság tagja, Anthony Swift a vele készített interjúnkban elmondta, mit profitálhatnak a konferenciából a magyar borvidékek, pincészetek.
 
Kis szemelvény az előadók listájából:
 
Ifjabb Szepsy István Gál Tibor Emlékdíjas borász, aki a Tokaj Március Nagykóstolón tartott mesterkurzuson nemrég elmondta, szerinte három pilléren nyugszik a tokaji bor. Előadásának címe: Tokaj - Fedezzük fel a borvidéket a világhírű név mögött.
 
Elizabeth Gabay Master of Wine "A bor szélesebb kulturális kontextusba történő integrálása. A borfesztiválok fontossága" címmel tart előadást. Ő februárban is járt Magyarországon, akkor az egri Szőlészeti és Borászati Konferencián a magyar bor exportjának nehézségeiről beszélt.
 
Előadást tart az első nap végén Ronn Wiegand Tokajban élő Master of Wine is "Kincsvadászat Magyarországon" címmel.