Tizenkét éves múltra tekint vissza a Magyar Bormarketing Konferencia, melynek idén Sopron városa adott otthon. A rendezvényen - amelyen a Borászportál is részt vett - elhangzott többek mellett a közösségi bormarketing pénzügyi alapját képező forgalomba hozatali járulék megszűnése, a marketing-menedzsment átkerülése az Agrármarketing Centrumtól (AMC) a Magyar Turizmus Zrt.(MT)-hez, szó volt az alacsony hatásfokkal rendelkező boros kampányokról és az internetezők borfogyasztási szokásairól.

 

Pálffy István képviselőt, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának alelnökét a konferencia egyik szünetében arról kérdeztük, hogyan vélekedik a közösségi bormarketing jelen helyzetéről.

A volt híradós szerint nemcsak az a baj, hogy a rendszerváltást követően rosszul mértük fel a magyar borászat helyzetét, azt feltételezve róla, hogy az „jobb általános állapotban van, mint a gazdaság, vagy a magyar társadalom, vagy az ország egésze”. Az is probléma, hogy az „itt maradt struktúrákban” magas a szürke-, illetve feketegazdaság mértéke, így ebben a rendszerben nehéz „huszonegyedik századi” bormarketinget csinálni – fogalmazott. A borászok forgalomba hozott boraik után fizetett járulék egy része képezi azt a marketing alapot, amelyet különböző, a magyar borokat népszerűsítő, azok fogyasztására buzdító kampányokra („Magyar Bor Mindenkor”) fordít az AMC. Ugyan már nem sokáig, hiszen az agrár- és bormarketinggel kapcsolatos feladatok idén az MT-hez kerülnek. Pálffy szerint ez jó, ezzel csak nyerhet az ágazat, mert így nagyobb lesz az esélye annak, hogy az eddiginél egy hatékonyabb, átfogóbb bormarketing stratégia kerül majd kidolgozásra, olyan közegben, ahol remélhetőleg nem lesznek „néhány százmillió forintért” folytatott „késhegyre menő viták”, mert úgy az egész „veszett fejsze nyele”.