Összefogás nélkül nem megy

Borászportál
2012. január 23., Hétfő 12:27

Közel 50 fő volt kíváncsi a kétnapos rendezvényre

A múlt héten tartották a XII. Magyarországi Bormarketing Konferenciát Sopronban, ahol szó volt többek mellett a forgalomba hozatali járulék eltörléséről, de új, a borfogyasztási szokásokról készített tanulmányokat is megismerhetett a szakma. A kétnapos rendezvény - melyre a Borászportál is ellátogatott - összegzéseként elmondható, hogy a borászok összefogása és egyedi termékek megalkotása nélkül nem várható jelentős előremozdulás a magyar borok külföldi ismertségét illetően.

A XII. Magyarországi Bormarketing Konferenciáról a Borászportál élőben tudósított hivatalos Facebook oldalán. A bejegyzések ide kattintva elérhetők.

Nem lesz fennakadás a bormarketingben

Idén is a Hotel Sopron**** biztosította a bormarketing konferencia helyszínét, amelynek résztvevői főként borászok, borkereskedők, sommelier-k, marketingszakemberek és újságírók voltak. Az első és egyben az egyik legnagyobb figyelemmel kísért előadást Dr. Simon Péter, Agrármarketing Centrum (AMC) igazgatója tartotta, aki elmondta: a bormarketingre fordítható összeg forrása, a forgalomba hozatali járulék ezévi megszűnése könnyebbséget jelent majd a termelőknek.

A cikk a hirdetés után folytatódik!

hirdetés

Mint arról korábban a Borászportál is beszámolt, a szakma igen vegyes érzelmekkel fogadta a határozatot, tekintve, hogy a kormány semmilyen döntéselőkészítő egyeztetést nem folytatott a borászokkal. A Hegyközségek nemzeti Tanácsa hangot adott azon félelmének is, mely szerint a marketingre fordított pénz megspórolásának, következménye az lehet, hogy a borágazati közösségi marketingprogramok hosszú időre leállnak. Simon erre úgy reagált, hogy a bormarketing-feladatok ellátása a továbbiakban „az általános adóbevételekből” megoldható lesz. Az igazgató szólt arról is, hogy az agrármarketing a Magyar Turizmus Zrt.-hez kerül. Az integráció az év folyamán megtörténik. Ezzel kapcsolatban az a kormányzati cél, hogy a változás zökkenőmentes legyen, az ügyfelek, a pályázók és a fogyasztók észre se vegyék – jegyezte meg.

Feszült figyelem - mit hoz a jövő?

A termékleírás a fundamentum

A hatóság tavaly november végéig 2428 bormintát ellenőriztek, s 58-nál állapították meg, hogy nem felel meg a termékleírásnak – mondta el Kunszeri Miklós, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) borászati főfelügyelője. Ez azt jelenti, hogy mesterséges színezéket tartalmaz, vagy túljavított, esetenként répacukorral édesített, tehát nem az eredetvédelmi rendeletnek megfelelően készült. Megjegyezte, hogy nem az olcsó kategóriába sorolt borok problémásak e tekintetben, hanem a közép és a felső kategóriásak.

A külföldi hordós boroknál íz-, illetve illathibák fordulnak elő, a palackos borok pedig egyre csökkenő mennyiségben érkeznek a magyar piacra az igények visszaesése miatt.

Előfordul az is, hogy belföldi fiktív vevőnek értékesítik tovább a bort. Éppen múlt héten derült fény arra, hogy 1 millió liter bor nem érkezett meg arra a helyre, amit a dokumentumokban rögzítettek.

Összefogásra van szükség

A szakmaközi szervezet megalakulásának témája a soproni bormarketing konferencián is szóba került. Tornai Tamás, a Magyar Szőlő- és Bortermelők szövetségének (MSZBSZ) elnöke előadásában elmondta: a szakmai egyesület létrehozásáról négy szakmai szervezet folytat egyeztetéseket. A négy szervezet a következő: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, az MSZBSZ, a Vindependent, és a Pannon Bormíves Céh.

Az elnök arról is beszélt, hogy a szakmaközi szervezet megalakításának előkészítése lényegében megtörtént. A szervezeti forma egyesület lesz, négy szakbizottságot terveznek induláskor: szőlő és bor-, gazdasági-, kereskedelmi- és marketing-, valamint az oktatási- és kutatási szakbizottság. A szakbizottságok alulról nyitottak lesznek, bárki beléphet, aki a szakmához tartozik. A szakbizottságok küldötteket delegálnak a küldöttgyűlésbe, amelyik megválasztja majd az egyesület elnökségét.

Esti tanácskozás

Tornai elmondta, hogy a tervezett szakmaközi szervezet működésének finanszírozásáról is folynak az egyeztetések. A források alapjainak megteremtéséhez az MSZBSZ azt javasolja, hogy a forgalomba-hozatali járulék megszüntetését követően az egyesület tagsága fizessen piacszervezési hozzájárulást. Tornai szerint literenként négy forint befizetése szükséges ahhoz, hogy jó színvonalon lehessen egy ilyen szervezetet működtetni, beleértve a marketingtevékenység egy részét is. Az MSZBSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a literenkénti négy forintos befizetés tervéről a négy érintett szakmai szervezet még nem egyeztetett.

A „Magyar bor” nem termék, de a tokaji furmint igen

Az első nap szokásosan a Pálffy István országgyűlési képviselő által moderált, az „A bor beszél belőlünk” elnevezésű, hajnal ötig tartó kerekasztal beszélgetéssel zárult. A borászok kötetlen hangvételben, néhány palack bor társaságában osztották meg egymással elképzeléseiket a bormarketing jövőjéről. Abban többnyire egyetértettek a résztvevők, hogy Magyarországnak szüksége van egy jól definiált, egyedi termékre, mert a „Magyar Bor mindenkor” szlogennel operáló, a borászok forgalomba hozatali járulékbefizetéseiből finanszírozott marketing kampányok nem elég célzottak, hatásfokuk ezért meglehetősen alacsony.

Az sem volt vita tárgya, hogy Magyarország egyelőre még nem vetette észre magát a világ borpalettáján, borainkat – egy-két kivételtől eltekintve – nem ismerik külföldön. Magyarország részvétele a londoni és a düsseldorfi szakkiállításokon önmagában véve nem hoz eredményt, ezért érdemesebb lenne a szomszédos, befogadóbb piacokat megcélozni, úgy mint Lengyelország, Ausztria, esetleg Németország.

"A bor beszél belőlünk" - kerekasztal beszélgetés

Borfogyasztási szokások

A konferencia második napján megismerhettük a hazai borfogyasztási szokásokról készített legújabb kutatások eredményeit, melyek szerint a borvidékek közül kiemelkedő Villány, Eger és Tokaj népszerűsége, de erős a badacsonyi, a szekszárdi, a dél-balatoni és a balaton-felvidéki borvidékekiránti érdeklődés is.

Szerkesztette: Németh Richard