Augusztus 23-ig még kedvezményesen vásárolhatsz jegyet a Budavári Borfesztiválra. Az öt napos fesztivált 24. alkalommal rendezik meg, amelynek egyedülálló hangulatot biztosít a Budai Vár. A borászatok mellett a gasztronómia is fő szerepet kap minden évben az eseményen, és mindezek mellett kapcsolódó programokkal, koncertekkel várnak mindenkit a szervezők.

 

 

A kedvezményes jegyet ezen a linken tudod megvásárolni: www.aborfesztival.hu/jegyvasarlas

A lecsó szezonja már dübörög, de felvetődik a kérdés, hogy milyen is az igazi lecsó? Az Origo.hu 10 kérdés alapján megpróbálta összefoglalni, hogy milyen különbségek lehetnek az egyes receptek között, és a végén egybefoglalni a "konyhai jelenséget".

A lecsó meghatározhatatlan étel, amelynek nincs receptje. Van benne paprika, paradicsom, hagyma, meg egy csomó minden más. Nincs más választásunk, így elfogadjuk a váncsai alaptételt, amely szerint „lecsó az, amit a készítője annak szán.“ 

1. A zöldségek: karika vagy kocka? 

 

2. Milyen zsíron indul? 
A legtöbben apróra vágott szalonna kiolvasztott zsírjára esküsznek, sőt érdekes, hogy mennyire jól látszanak ezen a kérdésen az egyes korok egészségtrendjeinek hullámai. 

 

3. Milyen a zöldségek aránya? 
A váncsai szentírás és a legtöbb szakácskönyv szerint a lecsó alaparányai a következők: Egy rész hagyma, két rész paradicsom, négy rész paprika.

 

4. Mi legyen a paradicsom héjával? 
Hámozzuk vagy sem?

 

5. Milyen zöldségek kerülnek a lecsóba? 
A padlizsánnal, cukkinivel készülő lecsó ugyan technológiáját tekintve is sokban különbözik a magyar lecsóktól, de attól még egy remek étel. 

 

6. Hogyan időzítjük a zöldségeket? 
Az elején, egyben. külön, rétegezve...

 

7. Milyen betéttel készül? 
Rizs, tojás, nokedli, gersli...

 

8. Kell bele hús? 
Lecsókolbász, szárazkolbász, szalonna, virsli, csirkecomb...

 

9. Milyen fűszerekkel? 
Fűszerpaprika, római kömény, majoránna, fekete bors, fokhagyma, csípős paprika...

 

10. Epilógus a tunkolásról 
Csakis friss, ropogós héjú fehér kenyérrel, korlátlanul mártogatni, szaftot törölni, míg tiszta nem lesz a tányér – a szertartás nélkül nem fogyasztható el egy tányér lecsó sem.

Augusztus 20-án a Kárpát-medence kenyereként egy 250 kilós cipót sütnek Szolnokon, majd felszentelése után szétosztják az ünneplők között.

 

A kenyeret a székely Diószegi László mesterpék vezetésével öt határon túli város pékmestere dagasztja, gyúrja egybe augusztus 19-én a Szolnoki Művésztelepen, ahol két évvel ezelőtt épült meg Közép-Európa legnagyobb székely kemencéje - mondta el a részletekről Harcsa Béla, a Szolnok Televízió cégvezető-főszerkesztője, az esemény főszervezője. A hatalmas cipót Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke emelik ki a kemencéből az ünnep reggelén. 

 

A hozzávalók
A Tisza-parti város központi ünnepségen megszentelni tervezett 250 kilós cipóhoz forrásvizet, burgonyát, sót, kovászt és élesztőt küldtek a programot segítő városok. Szolnokon a Kolozsvári Magyar Napokra is készül egy hasonló nagyságú testvérkenyér, amellyel Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke augusztus 20-án reggel indul a nagyvárosba.

 

Határokon átívelő összefogás
Szolnok város és a Szolnok Televízió 2011-ben indította útjára hagyományteremtő céllal a Nemzet kenyere - 2013-tól a Kárpát-medence kenyere - címet viselő, Szent István király napján megrendezendő programját. Ennek központi eseménye a határokon átívelő összefogással készülő, rekordméretű kenyér megsütése és megszentelése.

A Magyar Termék Nagydíj Pályázati Iroda ügyvivő igazgatója augusztus 15-én, vasárnap az M1 aktuális csatorna műsorában közölte, hogy az idei évben is átadják a termékmegjelölésre jogosító Magyar Termék Nagydíjat. Az elismerésre már tizennyolcadik alaklommal pályázhatnak a termelők.

 

A pályázattal elsősorban a fogyasztók nyernek, hiszen folyamatosan ellenőrzött, kiváló minőségű áruhoz jutnak, ha a megjelölt termékeket megvásárolják. Ugyanakkor az embléma pozitív reklámot, ezáltal gazdasági előnyt jelent a gyártónak is - mondta Kiss Károlyné.

 

A legtöbben élelmiszerekkel indulnak, de szerepelnek a pályázó termékek között gépek, berendezések, illetve idén első alkalommal rendezvények, színházi bemutatók is - tette hozzá az igazgató.

 

A Coca-Colát kétszáz országban árusítják a világban, így nem meglepő, hogy a legszélesebb körben forgalmazott termékek közé tartozik. 1886-ban idegerősítő üdítőként próbálták még eladni, ma már leginkább egészségkárosító hatásai ismeretesek. Azonban nem volt ez minidg így, például Sigmund Freud depressziót és potenciazavarokat kezelt vele.  

 

Azt gondolták, a kóla segít az ópium- és morfiumfüggőség leküzdésében. Amikor a Coca-Cola megjelent a piacon, nem ez volt az egyetlen termék, amely kokacserjét tartalmazott: volt kokainos bor, likőr, orvosi injekció és cigaretta is - írja az Origo.hu.

 

A márka nevének második tagjáról, a kóláról mindig kevesebb szó esik. A megnevezés az afrikai kóladióból jön, amely valóban egészséges, és ennek köszönhető az ital koffeintartalma is.

A Vinoport.hu boros oldalon a következő címen jelent meg cikk: Hogyan kóstoljon egy borkedvelő sört? A témával Szalai Tamás, a Fenékig blog szerzője ír. 

 

„Szerintünk a sört lehet inni. A sört lehet kóstolni. A sört lehet vedelni is. A rossz sör is jól eshet dobozból favágás közben és persze a nagyon jó sör… nos, az mindig nagyon jó. A lényeg, hogy a sört mindenki úgy élvezheti, ahogy neki jól esik, ez a cikk azoknak szól, akik szeretnének legalább a felszínt egy picit megkapirgálni” - írja Szalai Tamás.

 

Nézzük végig a sörkóstolás lépéseit:

1. Vegyünk jó sört!
2. Válasszunk megfelelő poharat!
3. Töltsük ki!
4. Illat!
5. Megjelenés
6. Kóstoljunk
7. Kortyérzet
8. Összbenyomás

 

Az idén 500 ezer tonnához közeli almatermés várható az országban a tavalyi több mint 900 ezer tonnával szemben – közölte az Alma Terméktanács elnöke az Origo.hu értesülései szerint.

A kevesebb termés mellett jelentős minőségi problémákra, méret és színeződési gondokra is lehet számítani a csapadékhiány miatt. Takács Ferenc, az Északkelet-Magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács vezetője  kiemelte: „A lassan extrém méretű aszály az ország szinte minden ültetvényét sújtja”. A júliusi, augusztusi két-két hetes, negyven fokhoz közeli hőség még a legkorszerűbb, öntözött ültetvényekben is terméskiesést okoz, mivel a gyümölcsök mérete lényegében nem fejlődött a fákon. Hozzátette, hogy a későbbi érésű fajtáknál még javulhat a gyümölcsméret és a színeződés, ha kedvezőbbre fordulna az időjárás.

 

Kitért arra is, hogy az idei terméskilátásokat már eleve meghatározta a tavalyi almamennyiség, amely az utóbbi húsz évben a legnagyobb volt. Emellett rügypattanás és virágzás között számos helyen voltak lokálisan fagyok, ami szintén rontotta a termést. 

Napjaink legnépszerűbb diétája a paleo, amelynek egyszerűen a lényege az, hogy magas fehérje- és alacsony szénhidrátbevitelre épít, és úgy általában a feldolgozott élelmiszerek kerülésére ösztönöz. A hús, hal és a legtöbb zöldség és gyümölcs jöhet, a gabona, krumpli és hasonlók nem.

 

A Quarterly Review of Biology folyóiratban megjelent új tanulmány szerint viszont őseinknek ugyanakkora szükségük volt a szénhidrátra, mint nekünk, és szerették is a magas szénhidráttartalmú ételeket, még ha gyűjtögetéssel szerezték is be növénytermesztés helyett - írja az Index.hu.

 

A kutatók régészeti, genetikai és fiziológiai szempontokat is figyelembe vettek. Őseink előszeretettel fogyasztottak keményítőben gazdag gumós növényeket, amelyek kiszámítható tápanyagforrásnak számítottak, könnyebben és hatékonyabban lehetett beszerezni őket a föld alól, mint vadászni.

 

Emellett az evolúcióval és az emberi tápanyagszükséglettel kapcsolatos tapasztalatokból is arra következtetnek a kutatók, hogy a fejlődéshez szükséges nagy energia nem származhatott volna kizárólag a húsban megtalálható fehérjéből, ami túlzásba véve még ártalmas is lehet. Ezt támasztja alá az is, hogy a nyál összetétele úgy változott, hogy könnyebben lebonthassa a keményítőben gazdag növényeket.

 

Korábbi kutatások is megkérdőjelezték már a paleo diétának a paleolit kor emberének étrendjével kapcsolatos feltételezéseit. A Georgiai Állami Egyetem kutatója például arra jutott, hogy az ősembernek nem volt speciális az étrendje, megette, amibe épp belebotlott.

 

A Cink.hu újságírója az osztrák Wachauban járt, beszámolójában pedig kivételes nem a borokról esett szó. A cikk szerzője szerint a biciklis turizmusra teljesen ráálltak a helyiek és „Van, aki mindezt borkóstolással szereti kombinálni, én viszont a zöldveltelinit is nehezen tudom megkülönböztetni a rizlingtől (ez a két legtipikusabb bor a vidéken), úgyhogy nem ez volt az utazás fő célja. Noha amit kóstoltam, az mind jó volt!”

 

Na és mi maradt meg a leginkább Wachauból a szerzőnek? Ezek: