Előzmények
Néhány hónappal az
E Bacchus elektronikus nyilvántartás 2009. augusztusi indulását követően, 2009. novemberében a szlovák hatóságok hivatalos levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, amelyben kérték, hogy – a hatályos szlovák jogszabályokban szereplő megnevezéseknek megfelelően - a „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblas” eredetmegjelölést a nyilvántartásban „Vinohradnícka oblasť Tokaj” ra, illetőleg „Tokaj” ra módosítsa.
A Bizottság 2010. februárjában adott válaszában – részben helyt adva a szlovákok kérésének - megállapította, hogy az általuk hivatkozott jogszabályok szövegében a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” kifejezés valóban szerepelt, azonban elutasította az önálló „Tokaj” eredetmegjelölés bejegyzését (mivel az önállóan a jogszabályaikban sem szerepelt).
A magyar hatóságok 2010. márciusában fordultak a Bizottsághoz kifogásolva a szlovákok kérésének megfelelő E Bacchus módosítást. A magyar fél levelében arra hivatkozott, hogy a borokra vonatkozó – időközben hozott - új szlovák jogszabályban csak „Tokajská vinohradnícka oblast’” kifejezés szerepel, ezért ennek a feltüntetése indokolt az E-Bacchus nyilvántartásban.
A magyar megkeresést követően a szlovák parlament 2010. áprilisában új törvényt fogadott el, amely bevezette a „Tokaj” eredetmegjelölést. A per ezt követően indult a Magyar Köztársaság felperes Európai Bizottság alperes ellen beadott keresetével és Szlovák Köztársaság beavatkozókénti részvételével.
Magyarország elődleges célja ebben a perben a Bizottság azon bejegyző határozatának megsemmisítése, amellyel a korábbi „Tokajská vinohradnícka oblasť” oltalom alatt álló eredetmegjelölés helyett bejegyezte a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” eredetmegjelölést.
A Bizottság a perben lényegében azzal érvel, hogy ő csak a tagállamok által átadott információkat közli az E Bacchusban és álláspontja szerint – a szlovák tájékoztatásnak megfelelően - módosítania kellett a nyilvántartást úgy, hogy az a helyes eredetmegjelölést („Vinohradnícka oblasť Tokaj”) tartalmazza.
Vitás a perben az is, hogy a Magyarország által hivatkozott – „új” , 2009. júniusában elfogadott, 2009. szeptemberétől hatályos – szlovák bortörvény (amely a „Tokajská vinohradnícka oblast” kifejezést tartalmazta) a közzététel szempontjából irányadó időpontban hatályos, alkalmazható, figyelembe vehető volt vagy sem.
A Szlovák Köztársaság álláspontja az, hogy a Bizottság nem sértette meg a vonatkozó jogszabályokat azáltal, hogy elvégezte a vitatott bejegyzést.
Gondolatok a perrel kapcsolatban
Figyelemmel az ismert történelmi előzményekre, valamint az azoknak megfelelően kialakult földrajzi helyzetre, azt ma már tényként kell kezeljük, hogy a Tokaji borvidék átnyúlik Magyarország határain. Tudomásul vettük, hogy van hazánkon kívül egy olyan ország, Szlovákia, ahol a Tokajinkhoz névben igen hasonló „Tokajská”, „Tokajské”, „Tokajsky” elnevezésű borokat készítenek.
A világ borpiacán folyó versenyben a magyar borászok folyamatos, emberfeletti teljesítményt nyújtva bizonyítják, hogy a „Tokaji”-nak helye van a legjobbak és legkülönlegesebbek között. Az elért sikerek pedig megítélésem szerint két irányba ösztönözhetik szomszédainkat:
1. példánkat látva felismerik, miként lehet a hagyományok tiszteletével és a piaci elvárások szem előtt tartásával, munkával, szorgalommal előre jutni és saját útjuk megkeresésével törekszenek arra.
2. megpróbálnak olyannak látszani, mint a sikeres szomszéd.
A Hungarian Wine Summit szakmai napján jártunk
Pörgesd meg a rozé-kereket!
Képzeletbeli menüsor nagyon is valóságos borokkal
Pezsgő borvidékek: az egész országból érkeztek buborékok a legnagyobb hazai boros eseményre
10 Gere Kopart kóstolhatsz egy este alatt
Frittmann János lett a HNT új elnöke
A kelet-közép-európai régió boraival versenyezve kell megtalálnunk a magyar borok helyét a világban
Jelentkezz nagy kedvezményekkel a Borkollégium kurzusaira!