Rossz hír a dinnye-rajongóknak, ugyanis a májusi hideg és csapadékos időjárásnak köszönhetően késik a szezonnyitója. A szabadföldi epernek sem kedvez az idő, de a paprikafélék, a dinnye és a csemegekukorica hajtásai is fáznak a földeken. 

 

Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruit­Veb) elnöke a Magyar Időknek elmondta: május 16-ra virradóra megjelent fagy hatásait egyelőre nem látják pontosan, az azonban biztos, hogy nem országos jelenségről van szó.

 

Ám fagy nélkül is megsínylik a szokatlanul hűvös időt a növények, a szántóföldeken termelt zöldségek fejlődését alaposan hátráltatja a hideg. A legnagyobb baj – mutatott rá Ledó Ferenc –, hogy a talaj hőmérséklete is alacsony, amit az eső még tovább hűt, emiatt a palánták nem tudják felvenni a szükséges tápanyagot. A fejletlen gyökérzet pedig később a virágzásra, illetve a várható termés mennyiségére és minőségére is negatív hatással lesz. – Elképzelhető, hogy lesznek olyan növények, amelyek gyökérzete elhal, míg a többség a jó idő megérkeztével néhány napon belül új erőre kaphat – mondta a szakember.

 

Bár a dinnyeszezonig még sok idő van, a hideg miatt vélhetően később kerülhet magyar dinnye a piacra – jegyezte meg Ledó. A gyümölcsösökben vélhetően már nem tett nagy kárt az enyhe fagy, a pontos jelentések a napokban várhatók az egyes területekről. 

 

Bár a chardonnay elsődleges termőterleteiről nem a Fertő-tó jut eszünkbe, de a Weingut Velich Darscho (100% chardonnay) borát kóstolva már biztosan a top tételek között fogjuk emlegetni. Az ausztriai pincészetet 1930-ban alapította a család, és a Fertő-tó körüli vályogos, kavicsos, homokos talajon leginkább chardonnay-t termesztenek. A Metropol most a 2012-es Darschot tesztelte:

„A bor a Fertő-tó körül megtalálható számtalan sekély tavacskáról kapta a nevét.(...)  A Darscho-hoz használt ültetvényen a tőkék 20 és 40 év közöttiek. Az érett alapanyag, a magas minőségű hordó és a hozzáértés nagyszerű bort eredményezett.(...) Nagyszerű harmónia. Lédús gyümölcsökben gazdag a korty, a vége pedig ásványos. Óhatatlanul Burgundia nagy fehérborai villannak fel a kóstolás során. Ez a bor abszolút nem burgundiai, mégis hasonló magasságokat képes megugrani.”

 

A friss fűszernövények nemcsak az ételeket tezsik ízletesebbé, hanem az egészségre is jótékony hatással vannak. Nézzünk néhány példát!

 

Kakukkfű: Magas cserzőanyag- és keserű ízanyagtartalma miatt ételeink ízesítőjeként felhasználva emésztést segítő hatású. Teaként fogyasztva kitűnő köhögéscsillapító, fürdővízbe téve immunrendszer erősítő tulajdonsággal bír.

 

Petrezselyemzöld: Szinte bármely leves vagy rizses étel első rendű fűszere. Kiemelkedő C-vitamin tartalma (160 mg/100g) közismert tény.

 

Koriander: Levesekhez, húsokhoz, de akár friss salátákhoz és mártásokba is érdemes használni. Görcsös és felfúvódásos panaszok esetén nyújt segítséget.

 

A világ legjobb éttermeinek listájában ez első 15-ben két limai hely is szerepel, és ez egyetlen másik városról sem mondható el a világban. A perui főváros gasztronómiáját járta körbe a Magyar Konyha:

 

„Az itteni halászokra települt rá több tucat szabadtéri étterem, amelyekben a főfogás természetesen a perui konyha ikonikus fogása, a ceviche. De talán még az étterem szó is túlzás, ezek a cevicheríák egyszerű bádogtetővel fedett kiülők, vagy még azok sem, csak egy pult műanyag tányérokkal, sőt lehetőség van akár arra is, hogy a halászoknál vegye meg az ember a neki tetsző halat, és a cevichería szakácsnője azt készítse el.(...)

 

 

 

Az ember Peruban egy pillanat alatt lesz cevichefüggő, és a peruiak gyakorlatilag mind azok, még ünnepnapja is van a cevichének (június 28.), ám egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy Peru egyételes ország lenne. Sőt, talán nincs is olyan országa a világnak, amely ennyire változatos gasztronómiát kínálna. Aminek alapvetően két oka van – derül ki a gasztronómiai múzeum kiállítótermeiben sétálgatva Lima óvárosában, egy gyarmati palotában.”

 

 

A Balatoni Borok Versenye az egyetlen olyan megmérettetés, amely mind a hat tó körüli borvidékre kiterjed. 

 

Idén már 16. alkalommal hirdeti meg a Balatoni Szövetség. A mintákat 2016. június 1-2-e között várják a hegyközségek. A bírálat lebonyolítását a Pannon Egyetem Georgikon Karának Kertészeti Tanszéke vállalta Keszthelyen. 

 

A bíráló bizottság tagjai neves borászok, borkereskedők, a NÉBIH szakemberei és szakújságírók lesznek. A zsűri június 9-én dönt a helyezésekről, az eredményhirdetés június 24-én lesz Zamárdiban.  A verseny keretében a Balatoni Borrégió Fehér, Vörös, Rosé, Szénsavas és Desszert Bora címet osztják ki. A kategória győztesei a Zamárdiban, 2016. június 24. és 26. között rendezett halfesztiválon mutathatják be díjazott boraikat a nagyközönségnek.

Kihasználják a belföldi utazók a pünkösdi hosszú hétvégét, a Szállás.hu adatai szerint az ünnep nyújtotta háromnapos pihenőre egy átlagos hétvégéhez képest közel négyszer több foglalás érkezett. 

 

A 10 legnépszerűbb úti cél fürdőzési lehetőségeivel vonzza a magyarokat, a lista élén Budapest, Eger és Siófok áll, míg a legkelendőbb szálláshelyek a Balaton és a Velencei-tó partján fekszenek. Népszerű Gyula, Miskolctapolca, Hajdúszoboszló, Balatonfüred, Balatonföldvár és Hévíz is - áll a Szállás.hu MTI-hez eljuttatott közleményében.

 

Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetője elmondta, hogy a nyári szezonon túl a hosszú hétvégéken utaznak el a legtöbben pihenni, ebben az évben erre legközelebb mindenszentekkor lesz lehetőség. A vendégek átlagosan 2 napos csomagokat foglaltak, és 40 ezer forintot fordítanak szállásra - tette hozzá.

 

A pünkösdi hétvégére szóló foglalások negyedét rendezik SZÉP-kártyával a vendégek. A 2014 során feltöltött összegeket éppen a hónap végéig, május 31-éig lehet felhasználni. Ebből adódhat, hogy a SZÉP-kártyával fizetők átlagosan többet, 44 ezer forintot szánnak a hosszú hétvégi kikapcsolódásra - mondta Szigetvári József. A legnépszerűbb ünnepi csomagajánlatokat jellemzően a hotelek nyújtják.

 

 

Szabó Gyula pincészete, a Káli Kövek a Balaton északi partján terül el, ahol csak fehér szőlőfajtákból készített borokat kóstolhatunk. Az olasz- és rajnai rizling mellett a sauvignon blanc-nal találkozhatunk a Káli Kövek palackjaiban. A 2015-ös sauvignon blanc, amelynek eleganciáját fényezi a Borrajongó.blog.hu szerzője:

 

„A volume legalább két szinttel a megszokott alá van tekerve, ami nem tompaságot, sokkal inkább több eleganciát jelent. A korty rendezett és tartalmas, a fanyar gyümölcsösséget érzetileg enyhe édesség kerekíti, éretlenségnek ugyanakkor természetesen nyoma sincsen. Helyette van viszont annál több gyümölcs és erőteljes, de nem romboló sav. Hosszú, nincs híján lendületnek sem, de van annyira visszafogott, hogy ne szálljunk ki két pohár után.”

Kulturális és nemzetgazdasági érdek a magyar libamájtermékek megőrzése - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára május 13-án az Orosháza-Gyopárosfürdőn rendezett libamájfesztiválon, amelyről a szaktárca közleményben tájékoztatott.

 

Bognár Lajos kiemelte: a hízott libamáj tradicionális magyar termék, ezért az Európai Parlament döntése szerint előállítása a jogszabályi feltételek betartása mellett engedélyezett.

 

Ismertette: a libamáj az ország kiemelkedő exportcikke, a globális hízottlibamáj-termelés mintegy 80 százaléka Magyarországról származik. Az évente mintegy 1500 tonna exportra kerülő mennyiség csaknem 8 milliárd forint árbevételt eredményez.

 

A helyettes államtitkár szerint az ágazat hosszú távú, biztonságos növekedése csak a magyar kereslet növelésével együtt garantált. Ehhez hozzájárulhatnak azok a rendezvényeknek, amelyek népszerűsítik a libamájat és a belőle készített ételeket, így az Orosházi Libamájfesztivál is.

 

A magyar mezőgazdaság és élelmiszer-gazdaság termékeinek piacra jutását a hungarikumtörvény, a Magyar Élelmiszerkönyv különleges minőségű és kézműves élelmiszerekre vonatkozó irányelvei, valamint a Hagyományok-Ízek-Régiók Program közösségimarketing-eszközei segítik - ismertette a minisztérium közleménye.