A pohárjelölő praktikus találmány, főleg ha egy sereg barát jön el a szombat esti borozásra. De Barkaszi Dóra ezt az apró „haszontárgyat” is felturbózta, ugyanis ékszer formájában alkotta meg őket. 

 

 

A Quintil Winecharms megálmodójával beszélgetett a Borravaló.hu: „Régen az Egyesült Államokban fedeztem fel a pohárjelölők nagyon leegyszerűsített verzióját és azóta is sokszor kerestem itthon hasonlót, de sehol nem találtam – főleg olyankor, amikor olyan embernek szerettem volna ajándékot venni, akinek a klasszikus értelemben mindene megvan, vagy tudom, hogy imádja az exkluzív, részletgazdag dolgokat és  szerettem volna olyan dologgal meglepni, amit még “nem látott”.(...) 

 

 

 

 

Május 6-án tartják a sauvignon blanc világnapját. Mit érdemes tudni erről a fajtáról, amely meghódította a vliágot?

 

Igazi sikertörténet a sauvignon blanc, a világ minden részén megtalálható. A fajta őshazája a Loire mentén van, de talán még híresebb Új-Zélandról származó bora. Nevéről általában a friss, üde, reduktív bor jut eszébe minden borkedvelőnek. Magyarországon 1982 óta államilag minősített fajta, és a Toakji borvidéken kívül mindenhol megtalálható hazánkban. 

 

 

Levele középnagy, kerekded, ötkaréjú, közepesen tagolt. Fürtje kicsi, hengeres vagy vállas, tömött. Bogyói kicsik, sárgásfehérek, feketén pontozottak, vastag héjúak és lédúsak. Erős növekedésű, ezért több zöldmunkát igényel.

 

Általában reduktívan készítik borát, ekkor élénk savú, erőteljes illat- és ízvilágú, csalán, bodza, spárga és citrusok jellemzik leginkább. Koccintsatok ti is a sauvignon blanc-nal!

Április utolsó napjaiban a hideg időjárás miatt több területen is súlyos károk keletkeztek, ugyan még nem végeztek a veszteség teljes felmérésével, de úgy tűnik a szántóföldi zöldségeket kevésbé károsította a fagy - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke május 5-én.

 

Ledó Ferenc közölte: az április végi kedvezőtlen időjárás miatt a gyümölcsösökben mozaikszerűen tett kárt a fagy. Ez azt jelenti, hogy a fagy kártételének területi eloszlása igen változatos. Van ahol tényleges fagykár érte az ültetvényeket, azaz a termés megsemmisült, de akadnak olyan gyümölcsösök, ahol a hideg miatt a termés kötődésével vannak gondok. Ez utóbbi esetben terméscsökkenéssel - és nem teljes terméskieséssel - kell számolniuk a gazdálkodóknak. De csak később, várhatóan 1-2 hét múlva lehet becslést készíteni a terméskiesésről, amikor megtörténik a gyümölcshullás.

 

A fagykár először a nyírségi területeket érintette április elején. Ott van ahol 100 százalékos a fagykár. Ez a kártétel főként az alma- és a meggyültetvényeket érintette. A múlt heti (április 26-29.) fagy pedig Fejér, Somogy, Veszprém és Zala megye gyümölcsöseinek egy részét érintette, de a Balaton környékén nem okozott komolyabb gondot. Itt is 100 százaléktól néhány százalékos kártételig sok mindent tapasztaltak a szakemberek. Ezen a területen a legnagyobb gond a szamócaültetvényekkel van, mert azokat teljes virágzásban érte a fagy. Ezért a szamócásokban 60-80 százalékos a fagykár is előfordult.

 

Múlt hét péntek reggelre (április 29.) is sok helyen nulla Celsius fok alá süllyedt a hőmérséklet. Ez főleg Győr-Moson-Sopron megye nyugati és Vas megye egy részét érintette. Sopron környékén a szőlőkben, az alma- és meggyültetvényekben keletkezett nagyobb kár. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy országosan 25-30 százalékosra becsülhető a fagy okozta kár.

 

Ledó Ferenc utalt arra, hogy azokon a területeken, ahol a gyümölcsök „csak" megfáztak, és a gyümölcshullásra várnak a szakemberek, ott előnyként kezelhető, hogy a fagykár a gazdag virágzást követően következett be. Ez ugyanis akár kedvező helyzetet is eredményezhet sok helyen, mivel nem lesznek túlterhelve a fák, és így kedvezőbb lehet a terméshozam és a minősége. Ezért nem biztos, hogy a fagy mindenhol olyan kárt okozott, ami meghaladja a kárenyhítésre jogosító 30 százalékos veszteséget.

 

 

A szántóföldi zöldségek esetében a fagy kártétele lényegesen kisebb volt, mint a gyümölcsösökben. A kedvezőtlen időjárás a már kiültetett dinnyében, a kikelő borsóban és a csemegekukoricában tett kárt. A borsó újra fog hajtani, csak a termés mennyisége lesz lényegesen kevesebb. A dinnyetermelőknek szerencséjük volt, mert a Békés megyei területeket, ahol a kiültetett növények 80 százaléka van, nem érintette a fagy. A fagy egyedül Tolna megyében tett komolyabb kárt a dinnyeföldeken.

 

A gazdáknak még 10 napjuk van, hogy a kárt felmérjék, és ha az a 30 százalékot meghaladja, bejelentkezzenek a Kárenyhítési Alaphoz - mondta a FruitVeB elnöke. Hozzátéve: Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kezdeményezte, hogy hosszabbítsák meg a kárbejelentés idejét május végéig. Ezért a FruitVeB kéri a fagykárt szenvedett gazdákat, hogy figyeljék az erről szóló híradásokat.

A kukorica is fagykárt szenvedett az elmúlt napokban több térségben. Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta: a késői fagy okozta sérülésből többségében képesek lesznek regenerálódni a növények, azokon a területeken lehet nagyobb gond, ahol rossz minőségű vetőmag került a földbe, vagy technológiai hibák fordultak elő vetésnél.

 

Az elmúlt napokban főként Bács-Kiskun, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyékből érkeztek aggasztó hírek arról, hogy a szőlőültetvényekben és gyümölcsösökben nagy károkat okozott a későn érkezett hideg időjárás. A vetőmag szövetség álláspontja szerint a klímaváltozás miatt a jövőben egyre gyakoribbá válnak majd az elmúlt hetekhez hasonló szélsőséges időjárási körülmények az országban, ezért a gazdálkodóknak jobban oda kell figyelniük mind a vetőmag kiválasztására, mind a vetéssel kapcsolatos igényes szakmai munkára.

 

„Sör mi több” eseménysorozat indul, amely a sörkultúrát helyezi középpontban, és különböző állomásain a gasztronómia mellett, kiemelt figyelmet kapnak az alapanyagok, a minőségi sörgyártás, valamint a nők és a sör viszonya. 

 

„A Sör mi több egy év alatt a ’sörbeszéd’ része lett. Formálódik egy újfajta sörkultúra, ami nélkül nincs modern magyar gasztronómia. Idén ízekre szedjük a sört. Kezdve a komlóval, amelyet már a honfoglalók is ismertek és valaha itthon is termesztettek”– mondta Schillinger Attila, a Sörszövetség igazgatója a 2016-os sörszezon megnyitóján.

 

Az ünnepségen, a komló magyarországi termesztésének újraindítását, egyelőre szimbolikusan, a frissen alapított Komló Klub vállalta fel - írja az Élelmiszer.hu.

 

A sör az egyik legtermészetesebb italunk. Komlóból, vízből, árpából és élesztőből készül. Az idei szezonnyitón a sör és étel társítások mellett, a számos kedvező élettani hatásáról ismert komló került reflektorfénybe.  A komló a fiatalabb kultúrnövények közé tartozik, tobozszerű termését a gyógyászatban és aromaterápiában is használják. Sörfőzésre csak a nőnemű, kúp alakú komlótoboz alkalmas. Fontos illat és kesernyés ízanyagokat ad a sörnek. A sörök keserű ízhatását IBU-ban mérik (International Bitterness Unit). A legtöbb sör 5-100 IBU közé esik. Főztek azonban már ezres, extrém komlózott sört is, annak ellenére, hogy az emberi ízérzékelés határa valahol 120 IBU körül húzható meg.

 

A szezonnyitó eseményre Vásárhelyi István, sörgasztronómus és az Aria Hotel séfje, Ferencz Gábor által összeállított menüben a komló számos oldaláról mutatkozhatott be, a sörsorban a klasszikus nemeskomló mellett kóstolásra került az újhullámos, illatos és a diszkrétebb komlózás is.

 

Május 9. és 11. között Budapesten a HUNGEXPO „A” pavilonjában a Villányi borvidék 9 pincészete és a Villányi Franc stand mutatja be büszkeségeit a SIRHA Budapest keretein belül. Az európai gasztronómiai elit hazánkra és a fővárosra figyel majd májusban, amely köszönhető egyben a Bocuse d'Or kontinens döntőjének.

 

A szervezők több mint 20 000 látogatóra számítanak a három nap alatt - írja az Élelmiszer.hu. A Villányi borvidékről érkező, kizárólag prémium vagy szuper prémium minőségű cabernet francok fogják közvetíteni a borvidéki táj és a vele dolgozó emberek értékeit a belföldi partnereknek és a külföldi gasztroágazat képviselőinek egyaránt.

 

A Villányi borvidék 9 pincészete: Bock-, Csányi-, Gere Attila-, Gere Tamás és Zsolt-, Malatinszky-, Mokos-, Tiffán Ede és Zsolt-, Vinatus-, Vylyan Pincészet önálló standon is népszerűsíti borait.

 

A Bocuse d'or séfverseny kísérőprogramjai között a villányi Mandula Étterem és Borbár ételeit is kóstolhatják a vendégek.

 

Május 2-án rednezték meg Chicagóban az amerikai éttermi ipar legrangosabb díjátadó ünnepségét, ahol Suzanne Goin Los Angeles-i séf és a chicagói Alinea étterem nyerte el a gasztronómiai Oscar-díjként emlegetett James Beard-díjat. 

 

A chicagói Alinea, amely avantgárd konyhájával szerzett magának hírnevet, a legjobb amerikai étterem díját kapta a James Beard Alapítványtól. 

 

Goin az ötödik nő, akit a legjobb séf díjával tüntettek ki, amióta az alapítvány 1990-ben először adta át a legjobb séfek, éttermek és éttermi szakírók számára alapított elismeréseit. A kaliforniai Goin négy étterem tulajdonosa Los Angelesben. A séf azzal vívott ki elismerést, hogy elsősorban helyi szezonális hozzávalókból állítja össze éttermei kínálatát. 

 

Az Alinea viszont folyton változó, modern, akár 22 fogásos kóstolómenüjével nyűgözi le a vacsorázókat és a kritikusokat. A három Michelin-csillagos étterem séfje, Grant Achatz 2008-ban a legjobb amerikai séf díját is megszerezte.