Nem minden szőlőből lesz bor

Borászportál
2017. augusztus 08., 09:02


Szívesen merengünk el a saját bor készítésének lehetőségén, ám sajnos ennek nem az az útja, hogy a szupermarketben kapható csemegeszőlőt préseljük, erjesztjük és érleljük. Ennek okait, illetve a bor- és csemegeszőlő közti különbségeket jártuk körbe. 
Nem minden szőlőből lesz bor
1. Származás
A legelső, és egyben legfontosabb különbséget a két típusú szőlő származása adja. A borszőlők minden esetben a Vitis Vinifera (azaz bortermő szőlő) családba sorolhatók, azon fajták csoportjába, amelyek eredetileg az Európát és a közel-keleti régiót is magában foglaló mediterrán térségből erednek.

Bár akad néhány kivétel, de a legtöbb, emberi fogyasztásra alkalmas szőlő a Vitis Labrusca és Vitis Rotundifolia fajba tartozik. Az ugyanis, hogy borként vagy asztali szőlőként tekintsünk-e adott szőlőfajtára, sok mindentől függ.
 
2. A szőlőhéj vastagsága
Az eredetük mellett a második legfontosabb eltérés a szőlő héjának vastagsága. Az étkezésre szánt szőlők héja sokkal vékonyabb, ezáltal könnyedén elrágcsálhatjuk, míg a borkészítésre született szőlők héja – pláne a kékszőlőknél – sokkal vastagabb kell legyen, mint távoli testvérük esetében.

Ennek több oka is van: egyrészt a vastag héj miatt ellenállóbb a szőlő a betegségekkel és környezeti kihívásokkal szemben, másrészt pedig a tannin gyűjtésére és átadására is sokkal inkább alkalmas, így pedig végül mély színt, selymes-bársonyos viszkozitást és lágy textúrát eredményezhet a borban.
 
3. A szőlő édessége
A harmadik legfőbb különbség a kétféle szőlő édességében mutatkozik meg, és talán éppen ellenkezőleg, mint az ember gondolná. A borszőlő az ugyanis, ami sokkal édesebb, ennek oka pedig a magasabb cukortartalom. Erre a cukorra van szüksége az élesztőnek ahhoz, hogy táplálkozzon, és a folyamat során idővel alkohollá alakítsa azt. Alapvetően tehát a cukorgyűjtésre alkalmasabb fajtákból készülnek borok, de a fajtán kívül a szüret időpontjával is meghatározhatják a borszőlő édességét (amit igyekeznek általában minél későbbre kitolni).
 
Nem minden szőlőből lesz bor
 
A borszőlő esetében 22-30%-os cukortartalom javallott, míg a csemegeszőlő esetében ez az érték 10-15% körül mozog. Ennek értelmében azonban érdemes figyelembe venni, hogy a borszőlő sokkal hamarabb meg is romlik, mint nyers fogyasztásra szánt társaik.
 
4. A bogyó mérete
A negyedik szempont a szőlőbogyó mérete közti különbségre utal – ami nem mindig akkor jobb, ha nagyobb. A borszőlők bogyói ugyanis általában kisebbek, ízben koncentráltabbak és kevésbé vizesek.
 
5. Terméshozam
Végül pedig a terméshozam tekintetében figyelhetünk meg komolyabb eltérést, mivel a borszőlő minden esetben drágább. Itthon átlagosan 90-100 forintba kerül egy kilogramm borszőlő, de Champagne-ba látogatva akár már 6-7 eurót is elkérhetnek ugyanennyiért. A lugasokban vagy magas kordonra felfuttatott megoldással viszont sokkal több csemegeszőlő tud teremni, így pedig – elvileg – olcsóbban is juthatunk hozzá. De hiába olcsóbb, azért otthon ne próbáljunk ebből bort készíteni!