A Miniszterelnökség 11,29 milliárd forint keretösszeggel hirdette meg 2017. március 21-én a „Termelői csoportok és szervezetek létrehozása” című pályázati felhívást. A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent pályázatra a 2014. január 1-nél nem régebben alakult, elismeréssel rendelkező termelői csoportok nyújthatják be kérelmeiket.

A március 22-i díjátadón elhangzott, hogy összesen 119 főzde termékeit vizsgálták, Magyarországot 17 főzde képviselte. A Destillata-versenyen 12 ország több mint ezer mintájáról mondtak véleményt a bírálók.

 

Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára az eseményen kiemelte: az uniós eredetvédelem a pálinka és a törkölypálinka kizárólagos névhasználatán kívül számos termék esetében a földrajzi megjelölés védelmét is biztosítja, emellett a pálinka ma már hungarikumok közé is bekerült. Magyarországon 2016-ban a kereskedelmi forgalomba kerülő pálinka mennyisége mintegy 965 ezer hektoliterfok volt, 6 százalékkal több mint 2015-ben. Csökkent viszont a bérfőzött párlat 4 millió 757 ezer hektoliterfokról 4 millió 362 ezer hektoliterfokra.

 

Vértes Tibor, az Agárdi Pálinkafőzde tulajdonosa arról beszélt, hogy a cég évente 20-25 ezer hektoliterfok pálinkát állít elő. A termékeik jelentős része belföldön fogy el, a kivitel 10 százalék alatti, 7-8 százalék. A cég árbevétele évi 300-400 millió forint.

A támogatást a vonatkozó 42/2015. (VII. 22.) FM rendelet alapján elismeréssel rendelkező termelői csoportok a működési feltételeik kialakításához és az elismerés során elfogadott üzleti tervük megvalósításához használhatják fel. A pályázat keretében maximum 100 000 eurónak megfelelő forintösszegű támogatás kapható évente, 5 éven keresztül. A pontos támogatás mértéke a csoport éves értékesített termelése alapján kerül meghatározásra.

 

A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent pályázatra 2017. május 2. és 2019. április 30. között nyújthatók be a kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu weboldalon. Az első értékelési szakasz 2017. június 9-ig tart. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra. A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak.

 

 

Egy nemrégiben elkészült tanulmány szerint nemcsak, hogy az öt másodperces szabály igaz, de némely ételeket akár még 30 padlón töltött perc után is el lehet fogyasztani (tehát miután az ételek 30 percet eltöltöttek a padlón).

 

Nem lehetetlen, hogy az olvasó gyerekkorában (ha az olvasó gyerek, akkor mostanában), miután egy kis sütit a földre ejtett, az „öt másodperces szabályra” hivatkozva gyorsan fel-, aztán pedig bekapta azt, mondván, hogy „nincs annak semmi baja”. Sokan vannak ugyanakkor, akik puszta babonának tartják a teóriát, és így a talajra esett ételt bizony már ott is hagyják. Bármilyen furcsa, egy ideje már kész tudományos viták és kutatások folynak az ügyben az igazság kiderítéséhez.

 

A tudósok általában arra a következtetésre jutnak, hogy minden a padló tisztaságának és a lezuhant ennivaló nedvességének a függvénye.

A birminghami (Anglia) Aston University kutatóinak egy nemrégiben készült tanulmánya ennél most még tovább ment, állítván, hogy a földre esett tészta és édesség, illetve a vajas felével lefele landolt pirítós öt másodpercen belül felszedve (általában) nem okoz problémát.

 

Mi több, egyes szárazabb, ropogósabb ételek, mint a burgonya chips, a cookie, vagy a vajatlan pirítós akár 30 percet is elidőzhetnek a padlón.

Az utóbbi különbség oka az, hogy a lágyabb, nedvesebb élelmiszerek a szárazabbaknál sokkal könnyebben magukhoz vonzzák a baktériumokat. Ilyenkor persze a padló állaga is sokat számít.  A kutatás szerint, a szőnyegre vagy pokrócra ejtett élelmiszer elfogyasztása a csempére vagy laminált padlóra ereszkedett megfelelőjéénél biztonságosabb, mivel az utóbbi esetében az ennivalón sokkal gyorsabban „rendezkednek be” a kórokozók.

 

Mindazonáltal még így is, ha egy szem érett málna, vagy egy kis főtt tészta egy kis ideig piszkos linóleum csempével érintkezik, csekély a valószínűsége, hogy az elfogyasztásuk miatt lebetegednénk. A kutatók úgy találták, hogy az élelemhez ilyenkor javarészt elhalt bőr- és hajsejtek tapadtak.

 

„Értelemszerűen a látható koszba burkolt élelmiszert nem szabad megenni, de amíg ez nem nyilvánvalóan szennyezett, a tudomány azt mutatja, valószínűtlen, hogy néhány másodpercet eltöltve egy beltéri padlón káros baktériumokat szedne fel magára.”—mondta a The Daily Mailnek Anthony Hilton, a vizsgálatok vezető kutatója.

elelmiszer.hu