Badacsonyi borvidék

A Balaton környékén termő borok saját karakterrel bírnak. Egy borospince előtt ücsörögve összes érzékszervünknek gyönyörűséget szerezhetünk: a borok minősége párosul a táj szépségével, a tó, a szőlőhegyek, a fehér falú présházak és a hegyek lábához húzódó kis falvak látványával. Sok művész és tudós ember adózott egy-egy művel a táj varázsának, és az sem véletlen, hogy Badacsony borát az „istenek nektárjának” nevezték.

Terület:

1600 hektár

Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei

Klíma

Kiegyenlített, szubmediterrán jellegű. Sok napsütés jellemzi, védett az északi széltől. Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát.

Talaj

Változatos, vulkanikus eredetű

Szőlőfajták, borok

Az olaszrizling a legelterjedtebb, a belőle készült bor lágy, savai visszafogottak, zamata keserű mandulára emlékeztet. Jó évjáratban aszúsodott szemek is lehetnek a fürtön. A borvidék leghíresebb fajtája a szürkebarát, bora zamatos, tüzes, harmonikusan gömbölyű, magas alkoholtartalmú ezen a területen. A kéknyelű jó minőségű, de keveset terem, mert nehezen termékenyül. Diszkrét, fűszeres bukéval, nemes eleganciával bír.

Történelem

Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. A nagyobb szőlőtelepítések Probus császár nevéhez fűződnek. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok.

A honfoglaló magyarok már ismerték a szőlőt, a bort és ennek megfelelően mint értéket adományozták a későbbiekben. Ennek során a XIII. században a borvidék jelentős része egyházi kézbe került.

A XVIII - XIX. sz.-ban a badacsonyi ürmös hírneve a tokaji aszúéval versengett. A filoxéravész utáni rekonstrukció során a szőlőtermesztés technológiája e borvidéken is jelentősen megváltozott. Ekkor építették a várfalnak is beillő támfalakat az erózió megakadályozására.

A szürke csuhás szerzetesek egy francia eredetű fajta, a pinot gris borát helyi különlegessé emelték, ennek köszönhetően ismerjük ma is e fajtát immár szürkebarát néven. Különleges évjáratokban a bogyói betöppednek, sőt aszúsodhatnak is. Ekkor különleges természetes édesbor készülhet belőle.

A másik e termőhelyről elhíresült fajta a kéknyelű. Ez a fajta tiszta ültetvényben ritkán fordult elő, mert nővirágú, ezért rosszul termékenyül, leggyakrabban a budai zölddel ültették vegyesen. A szüretkor nem szedték külön, hanem együtt dolgozták fel bornak, ami a kéknyelű nevet viselve jelent meg.

Lánivalók

A jellegzetes alakú Badacsony-hegy 438 m magas. Az i.e. III. és II. században több kelta település volt ezen a területen. A legtöbb lelet a római korból származik. A badacsonyi présházakat gyakran római épületek falmaradványaira építették. Sírok, szobrok, kőkoporsók, oltárok és más emlékek is előkerültek (pl. Victoria istennő bronzszobra).

  • Ábrahámhegy

A Balaton északi partján, a Badacsonytól keletre, Révfülöptől 5km-re található. Az első írott feljegyzés 1082-ből származik, ebben a község Ábram néven szerepel. II. Endre királysága alatt királyi udvarnokok birtokolták, de kedvenc helye volt a rómaiaknak is, utóbbit számtalan régészeti lelet is igazolja. Számos forrás található a településen.

  • Badacsonytomaj

A Badacsonytól keletre fekvő település, ami Alsó- és Felsőtomaj egyesüléséből jött létre. Egykor Eszterházy birtok volt. Építészeti emlékei Szegedi Róza présháza, a Kisfaludy ház, a Malatinszky-kúria, a népies barokk présház és pince 1798-ból, a kéttornyú bazalt templom 1932-ből, a barokk és klasszicista épületek valamint Szőlészeti és Borászati Múzeum.

  • Badacsonytördemic

A Badacsony északi lábánál fekvő csendes kis település. Középkori templomát 1297-ben említik először. Található itt egy barokk plébániaépület, melyet a XVIII. században építettek újjá, valamint egy 1852-ben épült présház.

  • Balatonrendes

Badacsony és Révfülöp között helyezkedik el. A község a római kortól bizonyítottan lakott volt. A Tepécs-hegyi kőbánya felé vezető út jobb oldalán római kori villák maradványai találhatók. A honfoglalás után Balatonrendes a fejedelmi törzs szállás-birtoka volt. Balatonrendes első írásos említése 1328-ból való. Az egyik legkisebb vízparti település.

  • Balatonszepezd

A Balaton partján, a Badacsonytól keletre található. A XIII. században királyi udvarnokok lakták, később helyi nemesek, a veszprémi püspökség, a somogyvári bencés apátság birtoka volt. A török támadások miatt sokat szenvedett lakosságot németekkel, telepesekkel egészítették ki a XVIII. század közepén. A Római Katolikus templom - a környék egyetlen fogadalmi temploma - a XIII. században épült román stílusban. Fehér tornya mutatta sokáig a régi halászoknak, ma pedig a vitorlázóknak a hazavezető utat. A XVIII. század végén késői barokk stílusban épült református és evangélikus templomok a falu központjában, egy kedves kis köztér szélén állnak egymással szemben.

  • Gyulakeszi

A 375 m magas Csobánc-hegy nyugati oldalán fekszik. A hegy tetején álló várat, amely az Észak-Dunántúli végvárrendszer tagja volt, 1255-ben említik először. Ellenállt a törökök ostromának és később 1707-ben a császári csapatoknak. A szatmári béke megkötése után azonban lerombolták. Gyulakeszi területe 1687 óta az Esterházy-család tulajdona volt. A vár romjait 1953-ban tárták fel.

  • Hegymagas

A község a Szent György-hegy nyugati lábánál fekvő középkori település. Két templomát 1274-ben említik először, később a törökök feldúlták. A Lengyel család kápolnája, a Tarányi présház, valamint több présház a XVIII. századból való.

  • Káptalantóti

Tapolcától 6 km-re helyezkedik el. A községet a páratlanul szép Tapolcai-medence szélén a Szentgyörgy-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy koszorúzza. Közelében, Kékkút községben, utóvulkáni működés eredményeként savanyúvizes forrás fakad. A káptalan előnév arra utal, hogy a faluban birtoka volt a győri káptalannak. A tóti utónév a szlovák, szlovén, horvát értelemben is használt tót népnévből származik.

  • Kisapáti

A Szent György-hegy keleti oldalában fekvő község. A bazalttörmelék-lejtőn kitűnő talajon teremnek a Szent György-hegy híres szőlőtőkéi, első sorban a rizling, az ezerjó és a szürkebarát. A Kis- előtagot Monostorapátitól való megkülönböztetésül kapta, az Apáti jelző pedig a pannonhalmi apátság tulajdonára utal.

  • Kővágóörs

A Káli-medence legnagyobb, a római kortól lakott települése. Először 1351-ben említik. Egykor határában volt a törökök által elpusztított Kisörs (templomának maradványai még állnak), valamint Ecsér, ahol XII. századi templomromot tártak fel. XVIII-XIX. századi épületeinek köszönhetően a környék egyik legszebb faluja. Evangélikus temploma valószínűleg középkori eredetű.

  • Nemesgulács

A település nevét a tájat uraló 393 méter magas bazalthegyről, Gulácstól kapta, amit cukorsüvegnek is neveznek. A Gulács szó az ómagyar Gula névből ered. A XV. században a törökök lerombolták a falut, újratelepítése azután kezdődött meg, hogy 1715-ben telepeseket hívtak a faluba. A község új temploma 1725-ben épült fel a régi romos templom helyén. A klasszicista stílusú templom 1845-1850-ig épült.

  • Raposka

A Szent György-hegy nyugati lábánál, a Tapolcai medencében fekvő kis település.

  • Révfülöp

A 274 méter magas Fülöp hegy lábánál található. Az évezredek óta lakott terület révátkelőjét már a XI. században említik a források, a település neve pedig a tihanyi bencés apátság Pilip nevű preadiumaként, azaz uradalmi majorjaként 1211-ben jelenik meg először. A település XIX. századtól használt mai neve a Pilip, azaz Fülöp személynévből és a koraközépkori révátkelőből ered. Az 1540-es években a törökök nagy pusztítást végeztek a környéken. A XVIII. század elejére a tihanyi apátság mellett új nagy- és kisbirtokosok tűntek fel, s Révfülöp ismét benépesült.

  • Salföld

Salföld honfoglaláskori település a Káli-medencében, három kilométerre a Balatontól. A középkori pálos kolostor romjai az erdő közepén találhatók, az oklevelek először 1263-ban említik. A török időkben a település és a kolostor is elnéptelenedett. A hajdani templom falai jórészt még állnak. A község határában kezdődő 12 km hosszú Kőtenger maradványai ma is láthatók.

  • Szigliget

Szigliget a Badacsony és Keszthely között található félszigeten fekszik, körülötte vulkanikus dombok sokasága foglal helyet. A Szigligeti várat 1262-ben építtette a Pannonhalmi Apátság, de a Rákóczi-szabadságharc bukása után lerombolták. A XIII. század első felében épült az avasi templom. A környéken bronzkori temetőt, kelta sírt, valamint római épületromokat tártak fel. A volt Esterházy kastély 15 hektáros parkja botanikai gyűjtemény.

  • Tapolca

A város a róla elnevezett medence közepén, ősi közlekedési utak csomópontjában, a síkságból kiemelkedő alacsony hátságon fekszik. Az új kőkor óta lakott hely. Először 1182-ben említik írásban, Topulza néven. Szláv eredetű nevét valószínűleg az itt fakadó melegvizű forrásokról kapta. A város kórháza alatt található Tavasbarlang klímája kiválóan alkalmas légzőszervi megbetegedések gyógyítására.