Azaz kékfrankos. Közép-európai vörösborfajta, az egyik legelterjedtebb sötét szőlőfajta Ausztriában. Az Egri Bikavér legfontosabb összetevője. Leginkább a Szekszárdi, Villányi, Soproni, Egri, valamint a Mátraaljai borvidékre jellemző, de az ország egész területén megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek. A Tokaj-hegyalját, Somlói, és Badacsonyi borvidékeket leszámítva mindenütt találkozunk vele. Viszonylag újonnan felfedezett fajtának tekinthető, hiszen a XIX. sz. elején még nem ismerték.

Változó talajadottságok mellett képes megbízhatóan teremni, erőteljes terméskorlátozás mellett a kissé hűvösebb klíma (Sopron) sem válik kárára. Az ásványokban gazdag talajokon és löszön is ad magas minőségű borokat, sok helyen homokon is terem.

 

Élénk savú, gyümölcsös a bora, közepesnek mondható tannintartalommal. Ha éretten szedik, bora kellemesen fanyar. Alkalmas új kis- hordós érlelésre is, bár a hagyományos magyar "kékfiankos etalon" a fél-egy évet tradicionális nagyhordóban töltő bor. Mindkét stílusnak vannak követői és barátai a borfogyasztók körében.

 

Az önálló iskolázás mellett sok cuvée-nek is alapját képezi a fajta, így a szekszárdi és egri Bikavér boroknak, és számos cabernet házasításnak Villányban.