A villányi borvidék borkultúrája és történelme egyaránt gazdag. A törökverő Savoyai Jenő 26 villányi falu tulajdonosa volt, így a borokból szép jövedelem jutott a veterán katonának. Naponta találkozhatunk a villányi palackok címkéin a Teleki névvel, de tudjuk-e, hogy kinek a neve előtt tisztelgünk, ha elfogyasztunk belőle egy pohárral?
A Hajós-Bajai borvidék az Alföld három borvidéke közül méretét tekintve a Kunsági és a Csongrádi közé ékelődik. Az Alföldi borvidéket a rendszerváltás után, 1990-ben osztották három borvidékre: a Kunságira, a Csongrád-Szegedire és a Hajós-Bajaira. A legnagyobb a Kunsági a maga 21 ezer hektárjával, a két kisebb mindössze 1800, illetve 1000 hektár méretű. Viszont a Hajós-Bajai az a borvidék, ahol legtöbb a napsütéses órák száma, és ahol Mária Terézia sváb telepesei épített örökséget is hagytak ránk.
Orvosságos üvegtől rajnai palackon át sok mindenbe töltötték a 19. századig a leghíresebb magyar bort. A körülmények összejátszásának hála, az 1800-as évek végére megszületett a ma is használatos jellegzetes palack. A történetben felbukkan Széchenyi is.
_1.jpg "Az éves ciklus a szőlőben")
