Csongrádi borvidék

A borvidék a szőlő tenyészidőszakában az ország legmelegebb és napfényben leggazdagabb tája. Története a középkorig nyúlik vissza. Kezdetben főként a folyóvölgyi, ártéri területeken a lugasos szőlőművelés alakult ki, és főleg a mezővárosok határában fejlődött a szőlőtermesztés. Elsősorban vörös- és siller borok váltak híressé a városi polgárok és a kereskedők révén.
 
A privatizáció és a rendszerváltozás az ottani szőlészeteket rázta meg legjobban. Az alföldi borok savai lágyabbak a hegyvidéken termesztettnél, ez kedvez a mai ízlésnek. A szőlőtermelés és a borok minőségének elismeréseként kapta meg Csongrád 1986-ban "A Szőlő és a Bor Nemzetközi városa" címet.
 
Jellemző szőlőfajták
A rajnai rizling, kövidinka, kunleány, olaszrizling, Zala gyöngye a legnagyobb mennyiségben termesztett fehér fajták itt. A kékszőlők közül pedig túlnyomó többségben van a kékfrankos, ezt követi a zweigelt, a cabernet és a kadarka.
 
Földrajzi behatárolás, éghajlat, fekvés, talaj
A Csongrádi borvidék a Tisza alsó folyása mentén fekszik, a Tisza jobb partján. Éghajlata hasonló a kunsági borvidékéhez: szélsőségesen kontinentális és csapadékszegény. Az évi napsütéses órák száma a magyar borvidéki átlagnál magasabb, 2200 óra körül van évente. A sok napfény és a magas hőösszeg segíti a jó beérést, a cukorképződést. A hőmérséklet talajközelben elérheti a 60 °C-ot. A nyári nagy meleghez mindazonáltal sokszor társul csapadékhiány. Az ősz gyakran hosszan tart, napsütéses és meleg, a tél viszont szélsőségesen hideg. A kora őszi és tavaszi fagyok gyakran okoznak fagykárokat. Ez az ország egyik legmelegebb borvidéke. Az éves átlagos csapadékmennyiség 500 mm.
 
Talajai sokfélék: mésztelen hordaléktalajok, savanyú homoktalajok és tiszai eredetű fekete földek, valamint részben dunai eredetű, szél által áthalmozott, meszes homokok, helyenként lösz és lösszel kevert lepelhomoktalajok alkotják. A homoktalajok humuszban és tápanyagban általában szegények, de gyorsan felmelegszenek, világos színük miatt a napsugárzást jobban visszaverik, ami elősegíti a szőlő érését. Kvarctartalmuk miatt immunisak a filoxérára. A talajvíz 3-6 méter mélyen található, ezért a szőlőtőkék biztonsággal fel tudják venni azt. Domborzata túlnyomóan sík, nagyon kevés, csekély lejtésű, lankás, 2-3 méter magas buckákkal.
 
A borvidék területe
A borvidék teljes termőterülete 14 ezer hektár, amelyből 3 ezer hektár I. osztályú, 8500 hektár II. osztályú besorolású, a maradék terület nem minősített. Magyarország teljes termőterülete nagyjából 65 ezer hektár, amiből a Duna borrégió jelentős szeletet hasít ki. Ebből Kunság 21 ezer hektárral a legnagyobb, ezt Csongrád követi, de csak a termőterület abszolút méretében. Az átlag feletti magas számok ellenére Csongrád telepített szőlőültetvénye csak 1000 hektár, amivel a magyar borvidéki átlagba (1-3 ezer hektár) tartozik.
 
Fontosabb borászatok
Ungerbauer Családi Borpince
 
Jelentősebb települések, látnivalók
  • Csongrádi körzet: Csongrád, Hódmezővásárhely,
  • Kisteleki körzet: Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Szatymaz,
  • Pusztamérgesi körzet: Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés,
  • Mórahalmi körzet: Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Kiskundorozsma, Mórahalom, Zákányszék, Zsombó településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
 
Csongrád
Ősi település. A város régi magja védett. Gyógyfürdője 47 ºC-os, homokos strandja 700 méter hosszú.
Csongrád a Tisza jobb partján, a Körös torkolata (Körös-torok) előtt fekszik. Megközelíthető közúton Kiskunfélegyháza (Gátér) és Szentes felől a 451-es úton, valamint alsóbbrendű utakon Szeged (Felgyő), Csépa és Tiszaalpár felől. Vasúton megközelíthető Kiskunfélegyháza és Szentes felől a 147-es számú vasútvonalon. A 20. század első felében kisvasút kötötte össze Felgyővel. Tiszai átkelőhely, közúti és vasúti híd köti össze Szentessel, valamint pontonhíd Csépával.
 
A Csongrádi Gyógyfürdő és Strand hét medencével rendelkezik, melyek közül kettő nyitott, három fedett és két időszakosan fedett. Vize mozgásszervi és idegrendszeri betegeknek is ajánlott. A város környékén a síkvidéki fekvése ellenére számos természeti érték vonzza a kirándulókat. Ezek közül talán a legnevezetesebb a Körös folyó torkolatával átellenben fekvő homokpad, a Körös-torok. A Tisza nyár közepi alacsony vízállása idején a homokpad szárazra kerül, a finom szemű folyami homokon évtizedek alatt a környék legnagyobb szabadstrandja alakult ki. A Körös-torokban évek óta nagy sikerrel rendezik meg a Körös-toroki Napok nevű strandfesztivált, amely a legnagyobb ilyen jellegű rendezvény a Dél-Alföldön. A strand környezetében összefüggő nyaraló- és szórakozónegyed jött létre.
 
Csongrád városa körül számos természeti látnivaló vonzza a természetjárást kedvelő turistákat. Csongrádot a Körös-torok mentén és a Tisza-hídon átvezető kerékpárút köti össze a szomszédos Szentessel, amely 2006-os megnyitása óta komoly idegenforgalmi attrakcióvá vált. A Tisza várossal átellenes partján lévő nagyréten tanösvények hálózatát alakították ki.
 
Kiskundorozsma
A jellegzetes alföldi szélmalma 1821-ben épült.
 
Ópusztaszer
Az Árpád Emlékművet 1896-ban, a millennium évében emelték annak emlékére, hogy a honfoglalók itt tartották meg az első törvénykező gyűlést. Az emlékmű mellett monostor romjait tárták fel, melynek legkorábbi része a X. századból való. Itt látható a honfoglalást megörökítő Feszty-körkép, melynek restaurálását a millecentenárium ünnepére, 1996-ra fejezték be.