Móri borvidék

Ha megkérdezzük az utca – bort szerető – emberét, milyen gyakran fogyaszt móri bort, a válasz lehangoló. Ha azonban azt kérdezzük, hol terem a legjobb ezerjó, akkor egyértelmű a válasz: a móri borvidéken!
 
Történelmi vonatkozások 
Két hegység, a Vértes és a Bakony között húzódik meg a festői szépségű Móri árok. A honfoglaláskor már lakott település volt a mai Mór helyén, utóbb ide telepedett le Árpád törzse. 1327-ben Károly Róbert a települést Csókakő várához csatolta, ami a Csák nemzetségbeli Csák Péter és Csák István birtokában volt.

A XIV. századi iratok már rendszeresen említik a szőlőt, Mór község nevével pedig a XV. századtól találkozni. A kódexek tanúsága szerint a vidék szőlőkultúrája a XVI. századig szépen fejlődött, ezt a folyamatot a török hódoltság akasztotta meg. A felvonuló csapatok pusztításai miatt a vidék csaknem elnéptelenedett.

A XVIII. században újabb gazdasági fellendülés következett be, valószínűleg ekkor találkozott és forrott össze a borvidék és az ezerjó története. A török hódoltság alatt megtizedelt lakossághoz német telepesek csatlakoztak. Ekkor telepedtek le Móron a Kapucinusok is, akik a környék legjobb szőlőművelői lettek.

A múlt században a borvidék jelentősége egyre növekedett. Volt időszak, amikor a nagy külföldi kereslet folytán a tokaji borok után a móri borokat vásárolták a legmagasabb áron. A homokkal kevert lösz és a homok talajokon a filoxéra kevesebb gondot okozott, mint a kötöttebb talajú borvidékeken.

1901-ben kérvényezte Mór község képviselőtestülete, hogy "Mór és vidéke, mint önálló borvidék szerepelhessék", mert addig a Neszmélyi borvidékhez tartozott.

Jellemző szőlőfajták
A móri borok kemények, alkoholban gazdagok, szépsavúak, lassan öregednek. A fehér fajták aránya eléri a 96%-ot. A vidék jellemző fajtája az ezerjó, amit Erdélyben fehér bakatorként tartanak számon. Ezt a chardonnay és a tramini követi, de találkozni még a királyleánykával, a rajnai rizlinggel és az ezerfürtűvel is. Az ezerjó korai érésű – a globális felmelegedés miatt ez mind előbbre tolódik – bőtermő fajta. Érzékeny a fagyra, a kevéssé széljárta területeket rothadással „bosszulja meg”. Mindez markáns savakkal, fanyar ízekkel és az átlagosnál magasabb alkohollal párosul. Ez az oka annak, hogy az itteni borászok nagy része a korai biztonsági szüretet részesíti előnyben, amikor még kevesebb a szőlőszemben a cukortartalom, ami viszont agresszív savakkal társul. A megfelelő időben végzett szüret eredménye ezzel szemben egy elegáns savszerkezetű, karakteres, élénk bor, ami jól iskolázható félszáraz, félédes és akár aszúbor formában is.

Földrajzi behatárolás, éghajlat, fekvés, talaj
A móri borvidék a Vértes és a Bakony-hegység között húzódó Móri-árok területén fekszik. Kavicssapkás tanúhegyek, hosszanti, széles dombhátak, lankás hegylábak jellemzik. Klímája hűvösebb és csapadékosabb az országos átlagnál. Az állandó légmozgás irányát a Vértes és a Bakony vonulatai határozzák meg, ami nagyban segíti a borász munkáját a gombabetegségek elleni küzdelemben. A mindössze szűk 600 hektrányi borvidék talajtípusa a karsztos lösz, a mészkőtörmelék, az oligocén földtörténeti korból származó homok, az agyagbemosódásos barna erdőtalaj és a barnaföld.
 
A borvidék talaja változatos, a lösz, az erdőtalaj és a homok is megjelenik. Klímája kedvező, bár hűvösebb az átlagnál. Enyhe a tél és sok a légmozgás, utóbbi megakadályozza a betegségek kialakulását. A nap sugarai nyáron a szőlők nagy részét egész nap érik. A hegyek, dombok déli, délnyugati oldalain a kedvező mezo- és mikroklíma jó termőhelyi viszonyokat alakít ki.

A borvidék területe
900 hektár

Fontosabb borászatok
Jelentősebb települések, látnivalók
Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Csókakő
A község fölötti várat valószínűleg a tatárjárás után építették. Az 1800-as években indult pusztulásnak.

Mór
A múlt században eklektikus stílusban átalakított kapucinus templomot a XVIII. század elején, a Lamberg kastélyt és a Láncos kastélyt ugyanennek a századnak a második felében építették. Figyelemre méltó még a két barokk szobor, az egyik Nepomuki Szent Jánost, a másik Szent Sebestyént ábrázolja. A városban és az azt körülvevő szőlőkben sok népi építészeti emlék található.

Zámoly
Árpád-kori falu. A temetőben XIII. századi templomrom található. A római katolikus templom klasszicista, a református késő barokk stílusú.