Neszmélyi borvidék

A borvidék területén már a római korban is termesztettek szőlőt, de a török hódoltság idején a lakosság megritkulásával az ültetvények is tönkrementek. A XVIII. század végére Neszmély és környéke ismét jelentős termelővé vált. Az ottani borok, magas savtartalmuknak köszönhetően a hosszabb szállítást is jól viselték, így jelentős mennyiségben vittek neszmélyi borokat külföldre.

A XIX. század végén az ország szőlőtermelőit sújtó filoxéra-járvány ott is komoly károkat okozott, és a fajtaszerkezet megváltozott. A II. világháború után a termelési és minőségi problémák olyan szintűre nőttek, hogy a terület 1959-ben elvesztette borvidék rangját, amelyet – az új telepítéseknek köszönhetően – 1977-ben visszaszerzett.

A Dunára néző neszmélyi szőlőhegyeken termő borról már Széchenyi István is írt dicsérő szavakat, és sokan kedvelték az itteni bor kellemesen savanykás ízét. Az Esterházy család Csákvári Uradalmának híres ászári mintaszőlészete és pincészete is hozzájárult ahhoz, hogy a vidék a XIX. század második felében nemzetközi ismertségre tett szert.

Jellemző szőlőfajták
sauvignon blanc, Irsai Olivér, ezerjó, chardonnay

Földrajz, éghajlat
A borvidék talaja főként löszön kialakult barna erdőtalaj, de mészkövön, dolomiton kialakult rendzina és homokkövön, márgán képződött barna erdőtalaj is előfordul. Éghajlata az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosabb, erősen szeles, de a hőingadozás alacsony és a napsütéses órák száma is elég magas. Legjobb termő területei 150-300 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkednek el, a Vértes és a Gerecse hegység napsütötte lejtőin.

Területe
1494 hektár

Meghatározó borászatok
  • Hilltop Neszmély
  • Szöllősi Pincészet
Települések
  • Ászári körzet: Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely.
  • Neszmélyi körzet: Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő, Szomód, Tata, Vértesszőlős településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Ászár
Fellner Jakab által épített sörház 1760-1769, amely ma borpinceként szolgál, érdemes megnézni az 1831-ben épített késő klasszicista stílusú és a copf stílusú templomot is, amelyet 1777-ben építettek. Ászár további nevezetessége az 1976 októberében megnyílt Jászai Mari emlékház.

Bársonyos
Bársonyos nyugati részén és Öreghegyen terülnek el azok a dűlők, ahol a híres bársonyosi szőlők vannak. A Strázsa hegy tetejéről szép kilátás nyílik nyugatra: a Kisalföldre Pannonhalmáig, sőt tiszta időben Győrig, kelet és északkelet felé pedig a Bakonyig és a Vértesig. A szőlősgazdák és a szőlők védőszentjének, Szent Orbánnak a szobra a Föveny-dűlő bejáratánál lett felállítva. A Strázsa hegy oldalában, a Föveny-dűlőben és Öreghegyen a mai pincesorok első pincéit az 1700-as évek közepe felé kezdték el építeni.
A Strázsa hegy folytatása keleti irányban a Temető hegy. A hegy széles tetején még láthatók azok a földhányások, amelyek feltételezhetően a középkori Antiochiai Szent Margit templom helyét, kerítőfalát, és a körülötte keletkezet falusi temetőt jelölik. A dombtető közepén egy fakereszt emlékezik az itt állt templomra és temetőre.

A faluhoz tartozó Pervátpusztán 1907-ben, századfordulós stílusban épült szép kastély látható.

Kisbér
Kisbér az 1800-as évektől a második világháborúig a magyar lótenyésztés fellegvára volt. Az ottani ménesben tenyésztették ki a híres kisbéri félvért. A ménesben született Kincsem és Imperiál is, a 20. század legjobb tenyésztésű magyar versenylova.

A lótenyésztés emlékét őrző ménesbirtokot több épület együttese: Batthyány kastély, királyi lovarda és az ehhez tartozó istállórendszer és a tisztikaszinó alkotja.

Baj
A település Szent Ferencnek szentelt műemlék római katolikus temploma régebbi templom helyén épült 1764-1795 között copf stílusban. A baji vadászház közelében találhatóak a középkorban ott állt Ágoston-rendi kolostor romjai, amelyet az 1993 óta folyó ásatások tártak fel. A feltételezések szerint ez volt az elpusztult Haláp falu temploma.

Bajót
Péliföldszentkereszt Bajót határában található. XIII. századi templom, kálvária, Szalézi Rendház és ifjúsági ház található ott, valamint egy idősek otthona. A legenda szerint egy sánta fiú meggyógyult a szentkereszti forrás vizétől 1730 májusában. Minden év május első hétvégéjén Mária búcsú van a kegytemplomban és a kálváriadombon.

A közelben találhatók a Berény-vár nevű, ismeretlen eredetű földvár maradványai is, az Öreg-kő tetejének környéke pedig természetvédelmi terület, ott fészkel a ritka kerecsensólyom és kövirigó.

Dunaszentmiklós
Híresek a község löszfalba vájt, egymástól 10-15 méterre sorakozó lyukpincéi. Hosszúságuk elérheti a 15 métert is, a szélességük 2 méter, a magasságuk alig haladja meg az álló ember magasságát. A pince egyik oldalán hordókban tartják a bort, a pince elé, ha volt hely, présházat építettek. A temető fölött található egy 16 méter magas kilátótorony.

Esztergom
Esztergom területén egykor több vár és erődítmény állt, melyeknek maradványai nem fellelhetőek. Ezek: Ákospalotája, Árpádvár, a Hídfőerőd, a Sípolóhegy, Szenttamás palánkvára és Párkány egykori erődje. A Táti út és a Duna által határolva a város szélén állt a hajdani Szentkirály városrész, kicsit távolabb, szintén a táti út mentén Zsidód falva. Mindkét település az Árpád-korban volt lakott, és élték virágkorukat.

Esztergom belvárosa műemléki védelem alatt áll, az arra kirándulóknak mindenképp érdemes megnéznie a Széchenyi teret és a Királyi várost, a Mária Valéria hidat, és természetesen a Bazilikát is.

Kocs
A település nevezetességei közé tartozik a Tekevár, amely Kocs legrégebbi és máig feltáratlan műemléke. Az egykori földvárat Árpád-kor előtt kb. 300 évvel átvonuló lovas nomád nép építette. Nevezetes még az uradalmi kocsma, amelyet Fellner Jakab tervezett és 1769-ben építették, a barokk kocsimajor, a kocsimúzeum és a tájház.

Neszmély
A Várhegyen áll a 15. századból származó négyszögletes várrom, körülötte árokrendszer, amelyet török korinak vélnek. A szőlőhegyen található a XV. században épített gótikus stílusú ún. Királykút, amelynek neve Albert királyhoz köthető: a király 1439-ben, a török elleni délvidéki hadjáratából betegen Bécs felé utazva Ott halt meg. Érdekesség a Duna-parti Hajómúzeum, ahol a hajók belülről is megtekinthetőek, jelentős még a szintén a Duna-parton helyet kapó Millecentenáriumi park, kemencesorral, színpaddal, és fedett 60-70 főt befogadó sütögetőhelységgel. Érdemes még megemlíteni a neszmélyi iskolát, amely Makovecz Imre tervei alapján készült.

Tata
Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a Tatai vár. A vár mellett az Esterházy-kastély áll, utána a Hősök tere következik, ahol többek közt az egykori zsinagóga és az I. világháborús emlékmű található. E mellett van a Tanoda tér, ahol a gimnázium és a kollégium található. Ettől távolabb Tata óvárosának központjában a Kossuth tér terül el, a Római Katolikus plébániatemplommal és a városházával. Ebből nyílik a Kocsi utca a református templommal, felette magasodik a Kálvária-domb, a kilátótoronnyal és a geológiai parkkal. A vártól északkeletre a tóvárosi városrész található az Országgyűlés térrel, ahol a Harangláb és a Kapucinus templom látható. Innen indul az Ady Endre utca a Kristály Hotellel, e mellett van az Erzsébet tér, ahonnan az Angolkert nyílik a Cseke-tóval a műromokkal és a kiskastéllyal. A városban levő vízfolyások mellett, fellelhetők a vízimalmok is.