Somlói borvidék

Magyarország legkisebb, de egyik nagy múlttal rendelkező borvidéke. A környező síkságból "vén remeteként" emelkedik ki az egykori tűzhányó hegy, amelyet körbeölelnek szőlők.
 
A római kortól lakott, híres szőlőtermesztő hely, amely a magyar államalapítás után királyi birtok is volt. Kedvező ökológiai adottságai következtében a napsütéses lejtőkőn tökéletesen beérik és gyakran töpped, aszúsodik is a szőlő. A korábbi évszázadokban világi és egyházi birtokok, uradalmak készítettek Somlón aszúborokat is. A népi emlékezet szerint a bécsi császári udvarban esküvők után a fiú trónörökös születése érdekében somlói bort fogyasztottak.
 
Már a bronzkori ember is letelepedett a Séd forrás mellett. A vidék a keltáknak is kedvelt lakóhelyük volt. Az első szőlőket valószínűleg a rómaiak telepítették.

A honfoglaláskor már szőlőt találtak itt. I. István király 1010 körül megalapította Tornán a Benedek Rendi Apácazárdát, amihez szőlőterület is tartozott. A várat és a körülötte virágzó szőlőket 1093-ban I. László király korában kelt okirat említi.

1242-ben IV. Béla király Olaszországból, Moreából hozott be szőlőműveléshez értő szőlőtelepeseket és szőlővesszőt. A környék szőlőterületei értékes birtokok voltak. Ezért gyakran cseréltek gazdát. A XV. században a vár tulajdonosváltásai alig követhetők nyomon.
A XVI. században olyan nagy becse volt az öreg vulkán oldalában fekvő szőlőknek, hogy 1511-ből származó hegytörvény kimondta, miszerint vidéki szőlőtulajdonos szőlőjét szabadon csak osztatlan atyafiának adhatja el.

Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlai borral gyógyították. A somlói borról azt tartották, hogy nászéjszakán fogyasztva fiúgyermek születik. Ezért a "nászéjszakák borának" is titulálják.

A XIX. században a vár fokozatosan elenyészett, de a szőlők területe tovább bővült.
A somlói borokra jellemző a nagy alkoholtartalom, robusztus savak, keménység. Mivel tipikusan óbor, többéves fahordós érlelés után éri el karakterét.

Jellemző szőlőfajták
furmint, olaszrizling, juhfark, hárslevelű

Földrajz, éghajlat
Nagyon szeles vidék, emiatt mérsékelten meleg, bár napfényben gazdag. A lejtők miatt kedvező a besugárzás. Egyetlen borvidékünk, ahol a hegy északi oldalán is folyik szőlőtermesztés. Éghajlata kiegyenlített. Talaja vulkanikus eredetű.

A borvidék területe
690 hektár

Meghatározó borászatok
  • Dénes Hegybirtok
  • Fekete Pince
  • Györgykovács Pincészet
  • Spiegelberg Borpince
  • Somlói Vándor Pince
Települések
  • Somlói körzet: Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely
  • Kissomlyó-Sághegyi körzet: Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Borgáta
A Kissomlyó hegy lábánál található kis falucska. A rómaiak által is lakott település első okleveles említése, Oburgate néven 1336-ból való. A XVI. századig a Héder nemzetség tulajdonolta. Az itteni szőlőművelés jelentőségét igazolja, hogy 1740-ben írott hegyközségi törvénye volt, amelyet gróf Esterházy Johanna nevében adtak ki.

Celldömölk
Celldömölk, Kemenesalja központja, több mint 750 éves múltra tekint vissza. A település ősi, központi magját, a dömölki apátságot először egy 1252-ben kelt oklevélben említik. A régi bencés apátság maradványai XIII-XIV. századiak. Az apátság új épülete 1760-1770 között épült.

Doba
Az első írásos adat egy 1288-as oklevél, e századból származik a község műemléke, a Szent Márton Kápolna. A klasszicista stílusban 1839-ben épült Erdődy-kastély ma hatalmas parkkal övezett szanatórium.

Kemeneskápolna
Szalagtelkes község a Sághegy tövében. Nevét egy korábban épült kápolnától kapta. Első említése 1390-ből való Kapolnafelde néven. Birtokosai a 14-15. században helybeli nemesek voltak. A későbbiekben a Széchy és a Thurzó családok után 1639-ben a Batthyányaké lett.

Kissomlyó
Kissomlyó a hasonló nevű hegy lábánál helyezkedik el. A Kissomlyó hegyén álló három kápolna közül a legrégibb és művészeti szempontból a legérdekesebb a Salvator kápolna.

Mesteri
A Ság-hegy alatt elhelyezkedő település első okleveles említése 1293-ból származik, Mester néven. A későbbiekben többször fordult elő Hernádmesteri vagy Erantfalva elnevezéssel, ami névadó tulajdonosára a 13. században élt Hernanth magisterre (mesterre) utal. A település a 14. század vége felé kettévált. Alsómesteriben főleg köz- és kisnemesek éltek (Nemesmesthery 1567), míg a Felsőnek nevezett részt a Hernádmesteriek, Esterházyak, majd a Békássyak birtokolták. A mai község e két település, Alsó- és Felsőmesteri összevonásával jött létre 1935-ben.

Somlójenő
Az azonos nevű Somló-hegytől délnyugatra, a 8-as számú főút és a Torna-patak közti területre települt kisközség. 1321-ben merül fel neve először Kisjenő alakban, majd az 1600-as években veszi fel a Somló előnevet. A Somló-hegy nyugati részének egy darabja tartozik a településhez, ahol kitűnő bor terem. Középkori templomán kívül megtekintésre ajánlott az öreg vizimalom.

Somlószőlős
Egy kicsi falu a Somló-hegy lábánál, Veszprém megye nyugati részén (az ország legkisebb történelmi borvidéke) helyezkedik el. Középkori eredetű temploma van, mely a XVIII. és XIX. századi átépítés ellenére sok román stíluselemet őriz. A Zichy család XVIII. századi kastélya is itt látható.

Somlóvásárhely
A Somló déli lábánál fekvő település első említése 1270-ből való. Érdekessége a hegy oldalában található XIX. századi taposókút.