Huszonnyolc, a nagy áruházláncok polcain megtalálható 2016-os kékfrankos rozét vizsgáltak legutóbb a NÉBIH munkatársai. A választást indokolja, hogy Magyarországon a kékszőlő-fajták közül a kékfrankost termesztik a legnagyobb területen, illetve hogy a legtöbb magyar rozé bor kékfrankosból készül. A kékfrankos rozék esetében a bor legalább 85 százalékban ebből a nagy biztonsággal termeszthető, könnyű borok készítésére is alkalmas fajtából kell álljon.

 

Jó hír, hogy a bevizsgált rozék egyetlen esetben sem tartalmaztak mesterséges vagy hozzáadott színanyagot, sem hozzáadott idegen cukrot. A 28 címkéből viszont 3 esetben pontatlanságot találtak. Az egyik bornál például a címkén feltüntetett alkoholtartalomnál a valóságban több volt a palackban.

 

A kóstolók kedvence a Molnár Mátrai Kékfrankos Rosé lett, másodikként végzett a Gedeon Birtok Kékfrankos Rosé, a dobogóra még a Babarczi Szőlőbirtok Pannonhalmi Kékfrankos Rozéja fért fel. 

 

 

 

A Xylella fastidiosa nevű baktériumot Európában először 2013-ban azonosították Dél-Olaszországban, ahol a 100 évnél is idősebb olajfák kipusztításával okozott hatalmas kárt. Ez idáig például az olajfán, cseresznyén, mandulán, levendulán, rozmaringon és dísznövényeken, elsősorban a mirtuszlevelű pacsirtafűn (Polygala myrtifolia) illetve a leanderen figyelték meg.

 

Ráadásul olyan kedvelt turisztikai célterületeken bukkant fel, mint Dél-Olaszország, Korzika, Dél-Franciaország, Mallorca, Ibiza és Menorca, valamint Spanyolország Valencia tartománya. A Baleár-szigeteken – a kórokozó nagymértékű elterjedtsége miatt – elrendelték a baktériumra fogékony több száz növény kereskedelmi és magáncélú kivitelének tilalmát. A rendelkezésnek megfelelően a szigetekről kiutazóknak pedig akár a csomagjaiba is belenézhet a hatóság.

 

Ha már feltétlenül ragaszkodunk ahhoz, hogy valamilyen emléket magunkkal vigyünk nyaralásunkról, akkor a borászatnál járva ne szőlőt, ne adj isten szőlővesszőt dugj a táskádba, hanem inkább egy abból készült palack finom bort!

 

Érdekel, hogy milyen borokat érdemes megkóstolni Horvátországban? Kattints!

 

Ma négy hektáron közel háromezer tő kivi sorakozik a domboldalakon. A termést majd október közepén szüretelik, de már most roskadoznak a vesszők a gyümölcsök sokaságától. Az ültetvény 8-10 éves korára éri el a maximális termőkapacitását - akkor már nagyjából 90 tonna körüli mennyiséget szüretelhetnek.

 

A dél-zalai dombokon évszázadok óta termesztenek szőlőt, de a nagy munkaigényű kisparcellás termelés inkább ráfizetéses – vélekedik Miklós Ákos Márton. A kivi azonban a lugasokká formált, erősebb támrendszert igénylő formában sokkal jövedelmezőbb a szőlőnél. Az első 300 kilogrammnyi kivit 2015-ben a fővárosi nagybani piacon értékesítették, tavaly viszont már több tonnányi mennyiséget adtak el egy nemzetközi üzletlánc hazai cégének.

Hamarosan elkezdődik a szüret, és az időjárási szélsőségek ellenére a hazai termőterületek legnagyobb részén bíztató állapotban van a szőlő – derül ki a Syngenta helyzetképéből. Persze nem nyugodhatunk meg, a szakemberek szerint a szüretig továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a betegségekre és kártevőkre, főként a szürkepenészre, illetve az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabócára.
 
Az ország összesen 60 ezer hektárnyi szőlőterületén leszüretelt szőlő mennyisége 2014-ben 348 ezer tonna volt, 2015-ban pedig több, mint 398 ezer tonna. 2016-ban ez az érték már 400 ezer tonnáig felkúszott, ám több borvidéken a fagyok, jégverések, kártevők miatt jelentősen csökkent a termésmennyiség. 
 
Az idei szezonban a szélsőségesen hideg tél rontotta a szőlőültetvények áttelelését, majd a szárazság és a hektikus tavasz erőteljesen befolyásolta a virágzást és kötődést, hangsúlyozta Varga Zoltán, a Syngenta fejlesztőmérnöke.