Soproni borvidék

A soproni borvidék az ország egyik legősibb bortermő területe. Szőlőmag-leletek bizonyítják, hogy már a kelták is foglalkoztak itt szőlőműveléssel, a borkészítés Sopron környékén töretlenül folyik azóta is. Egy időben szinte mindenkinek volt szőlője és pincéje és minden gazda saját borkimérési joggal rendelkezett. A ház előtt rúdra függesztett friss fenyőág jelezte, ha újbort, szalmaköteg, ha óbort mértek. Piros, illetve fehér szalaggal adták tudtul, hogy vörös- vagy fehérbort árul a gazda. Ez a kedves szokás újraéledőben van Sopron utcáin.

A Fertő tó vidékén már a neolit korban is éltek emberek. Időszámításunk előtt 300 évvel alapíthatták a kelták Scarbant várost, amit a rómaiak Scarabantiának hívtak, mi pedig Sopronként ismerünk. Fontos kereskedőváros volt, itt vezetett a rómaiak híres borostyán útja.

Mátyás király 1446-ban aranybullában Sopront saját s idegenek áruinak kereskedelmi központjává teszi. A kimérési jogot a termelők némi korlátozással szabadon gyakorolták: máshonnan bort hozni nem volt szabad a XVIII. században. Akkoriban Ruszt-Sopron-Pozsonyi borvidékként volt ismert ez a vidék. Ruszton még aszút is készítettek a kiemelkedő években főleg furmintból.

A XIX. század elején napóleoni csapatok foglalták el Sopront. Ebből az időből ered a kékfrankos fajta neve is a franciák kék színű pénze után. A század végéig a fehérbor készítés volt az uralkodó,  vörösborszőlő-fajták a filoxéravész után terjedtek el.
 
A borvidékre jellemző a fej tőke művelésmód soproni szálvesszős metszésmóddal. Fő jellegzetessége, hogy a termőcsapot egy vendégkaróhoz kötik és a végét a földbe dugják, mint egy fejbujtást. Gyakori volt még a magas combművelés is.

Jellemző szőlőfajták
zöldveltelini, sauvignon blanc, kékfranos, zweigelt

Földrajz, éghajlat
Változatos a borvidék talaja. Sok helyütt meszes, emiatt az itteni borok tanninban gazdagok. Szubalpin jellegű a klímája. Fagymentes tavasz, hűvös, esős nyár, túlérésnek kedvező napos ősz és csapadékos enyhe tél jellemzi. A nyár a borvidékeink közül itt a legcsapadékosabb, a telek viszont enyhébbek és gyakori a szél.

A borvidék területe
1900 hektár

Meghatározó borászatok
  • Garger Pince
  • Jandl Pince
  • Linzer-Orosz Borászat
  • Luka Pincészet
  • Pfneiszl Bio Birtok
  • Ráspi Borászat
  • Taschner Bor- és Pezsgőház
  • Vincellér Ház
  • Weninger Pincészet
Települések
  • Soproni körzet: Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron,
  • Kőszegi körzet: Csepreg, Kőszeg, Vaskeresztes településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Fertőboz
A község határában késő barokk emlékcsarnok (gloriette) áll.

Fertőrákos
Egyik érdekessége a hatalmas mészkőbánya, az innen elhordott kőből sok bécsi épület épült. A bányát már a rómaiak is használták. A III. századból származik a Mithras-barlang, ami a misztériumvallás itteni elterjedését mutatja. 1628-tól ismét fejtettek itt követ, később viszont barlangszínpadot alakítottak ki, ahol opera és színi előadásokat tartanak. A római katolikus templom középkori eredetű. A püspöki palota és a vízimalom a XVIII. században épült.

Fertőszéplak
Nevezetessége a barokk stílusú templom, belsejében korabeli faragott faszobrokkal és berendezési tárgyakkal.

Hidegség
A római katolikus templomot XII. századi falfestmény díszíti. A XVIII. században barokk templommá alakították a körtemplom megmaradt részeit.

Kópháza
Egytornyos temploma barokk stílusú. Régen búcsújáróhely volt.

Sopron
Az első leletek a csiszolt kőkorszak elejéről valók, a környék ettől kezdve lakott. Sopron lakossága 1921-ben népszavazáson döntött a Magyarországhoz tartozás mellett, ennek tiszteletére kapta meg a város címerében is megjelenő Civitas Fidelissima - A leghűségesebb város címet. A lebontott Bécsi kapu közelében áll a XII-XIII. században letelepült Johannita-lovagok által épített Szent János templom. A falakkal határolt Ótemető peremén áll a gótikus Szent Mihály templom, építése a XIII-XV. század közé tehető. A templom mögötti temetőben található a XIII. századi Szent Jakab temetőkápolna. A Bencés vagy Kecske templomhoz (1280-1300) bencés rendház (1330-1340) is kapcsolódik.
 
A Fő téren található a Tűztorony, aminek alapjai a római időkből származnak. Itt láthatjuk a barokk Szentháromság szobrot is. Kiemelkedő a XVI. század második feléből származó Rejpál-ház, aminek pincéjében római emlékek, az utcai helyiségben XVI. századi festett famennyezet látható. Az olasz-svájci eredetű Storno családról elnevezett ún. Storno-házban megtekinthető a család képző- és iparművészeti gyűjteménye. Két középkori zsinagóga is van a városban. A Kertvárosban van a XII. századi eredetű Mária-Magdolna-kápolna.