Tokaji borvidék

Az ország legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai születnek Tokaj-Hegyalján. E bor titkát nem külön az éghajlati-, fekvési- vagy talaj-adottságokban kell keresnünk, hanem ezek együttes hatásában. A hosszú, párás, napos ősz kedvez az érett szőlőszemek töppedésének, aszúsodásának.

A minőség elérésében az érlelés és a tárolás szerepe sem elhanyagolható. Az itt található riolittufába vájt pincerendszer is optimális - évi hőingadozása 1-2 °C, s ez a bornak igen kedvez. A páratartalom szinten tartásáért az úgynevezett Cladosporium cellare nevű pincepenész a felelős, mely vastagon beborítja a falakat, s az üvegeket bársonyos takaróként bevonva őrzi olykor évtizedeken keresztül, mondhatni hűségesen. A Botrytis cinerea nevű gomba vonja be a szemeket, vékonyítja el a szőlőbogyók héját, segítve a sav és a cukor tökéletes harmóniájának létrejöttét. A világhírű aszúk és szamorodnik e nemes rothadású szőlőszemek hozzáadásával készülnek, s a bor annál értékesebb, minél több aszú szőlőt tartalmaz.

A történelem előtti időktől fogva lakott terület volt. A honfoglaló magyarok is szívesen táboroztak itt. Akkoriban már szőlőterületeket találtak elődeink, és értéküket is ismerték. Ezt támasztja alá Turzul (Tarcal) vezér esete is:

"Ekkor Ond, Ketel, meg Tarcal, miután az erdőn áthaladtak, a Bodrog folyó mellett lovagoltak, majd mintha pályadíjért futottak volna, sebes vágtában nyargaltak fel egy jó magas hegynek a csúcsára. A másik kettőt maga mögött hagyva, Tarcal, a serény vitéz ért fel elsőnek a hegyoromra. Ezért a hegyet attól a naptól kezdve mostanáig Tarcal hegyének nevezték (ez a mai Tokajihegy)."

Azon a helyen, ahol a Bodrog a Tiszába ömlik földvárat emeltek, aminek a neve Hímesudvar volt. Ma ezt a települést Tokajnak ismerjük. A Tokaj név valószínűleg ótörök eredetű, "folyómenti erdő" a jelentése.

Tokaj-hegyaljai szőlők első hiteles említése 1251-ből származik, a Turóczi prépostság alapítólevelében. Az Árpád-házi királyok nagy szőlőművelési kultúrával rendelkező szőlőműveseket telepítettek a királyság területére. Ekkor Tokaj-hegyalja még nem tűnt ki a többi borvidékünk közül.

A tatárjárás teljesen megsemmisítette a meglévő ültetvényeket. Az újratelepítésre IV. Béla király olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, így Hegyaljára is. Erről több községnév is tanúskodik pl.: Olaszliszka, Bodrogolaszi. Feltehetőleg ekkor került a borvidékre a Furmint, Bakator, Gohér szőlőfajta is.

Legenda szerint 1631 húsvétján ajánlotta fel az első aszút Sepsi Lackó Máté pap Lórántfy Zsuzsának Sátoraljaújhelyben. A szőlő az Orémusz dűlőből származott. Ez az esemény újabb kutatások szerint 10-20 évvel korábban történt, de fontosabb, hogy valószínűleg sokkal hamarabb készítettek már aszúbort Hegyalján. Ezt támasztja alá, hogy már az 1590-es években használták az "aszú szőlő" kifejezést (Szikszai Fabricius Balázs latin - magyar szótárában), és készítettek egy bizonyos "főbort", amit talán az aszúborral is lehet azonosítani.

Az aszúképződés fontos előfeltétele a késői szüret. 1700-as évekig Gál (október 10.) hetében kezdték a szüretet majd több változtatáson keresztül Simon-Júda (október 28.) napjára tették.
Az 1600-as években egyre több törvényi szabályozás lépett életbe, sőt 1655-ben az országgyűlés is foglalkozott az aszúborral. Ez is mutatja az aszúbor előállításának gazdasági súlyát.

Az aszúkészítés XVIII. század végén és a XIX. század elején érte el a csúcspontját. Szakírók százai foglalkoztak az aszúval, kémiai és egészségügyi vonatkozásban is. Sokáig aranyat véltek benne felfedezni. Akkoriban szinte valamennyi jelesebb borvidékünkön megpróbálkoztak aszú készítésével, de ezeket a tokaji kiszorította a piacról. A legjelentősebb versenytársak a ruszti és a ménesi voltak.

A legfontosabb vásárlók a lengyelek és az oroszok voltak. A filoxéravész szinte teljesen kipusztította a hegyaljai szőlőket. Az újratelepítés jelentős fajtaszám csökkenést is eredményezett.

A privatizáció után több külföldi befektető is állít elő bort a borvidéken. Az általuk szorgalmazott borászati technológia a nyugti borízlés, és a gyors tőkeforgás elősegítése miatt új aszústílus megjelenéséhez vezetett. Ezek a borok inkább a szőlőből származó, elsődleges aromákra helyezik a hangsúlyt, könnyebbek, kevésbé oxidatívak, mint a régebbi borstílus borai.

Jellemző szőlőfajták
furmint, hárslevelű, sárga muskotály, zéta, kövérszőlő, kabar

Földrajz, éghajlat
A borvidékre jellemző a meleg nyár, hideg tél, hosszú, napos, párás ősz. Kontinentális jellegű, gyakori a száraz, meleg késő őszi időjárás, ami lehetővé teszi az aszúszemek képződését. A szőlőterületek riolit- és andezittufán kialakult lösz és nyiroktalajon találhatóak.

A borvidék területe
5860 hektár (87 km hosszú, 3-4 km széles)

Meghatározó borászatok
  • Árvay Családi Pincészet
  • Szepsy Pince
  • Áts Pincészet
  • Oremus Szőlőbirtok
  • Demeter Zoltán Pincészet
  • Szent Tamás Szőlőbirtok és Pincészet
  • Tokaj Hétszőlő
  • Disznókő
  • Patricius Borház
  • Royal Tokaji

Települések
Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Abaújszántó
Évszázadokon keresztül Hegyalja jelentős mezővárosa volt. A római katolikus templom XIV. századi, majd 1752-ben barokk stílusban átépítették.

Bodrogkeresztúr
Római katolikus temploma 1480-ban épült késő gótikus stílusban. A Rákóczi-kúria a kora barokk korból származik.

Erdőbénye
A község támpilléres, gótikus templomának tornya XIV. századi, hajója barokk (1787).

Mád
A gótikus stílusú római katolikus templom 1521-1526 között, a copfstílusú zsinagóga 1790 körül épült. A református templom 1825-ben épült klasszicista stílusban. A régi borkereskedő házakat is érdemes megtekinteni.

Monok
Itt született Kossuth Lajos 1802-ben, copfstílusú szülőházában emlékmúzeum van. Monoky-féle várkastély XIV. századi, az Andrássy-kastély a XVIII. században épült. Kápolnáját és lovagtermét Maulbertsch freskók díszítik.

Olaszliszka
Római katolikus temploma XIV. századi eredetű, gótikus szentéllyel.

Sárospatak
A településen már a XI. század közepén vár állt, melyet a XV-XVll. században jelentősen bővítettek. Az 1531-ben - Perényi Péter által alapított - református főiskola sokáig fontos kulturális központtá tette a várost. A vár a XVII. század elején a Rákóczi család birtokába került. A Sárospataki Kollégium jelenlegi formájában nagyrészt a múlt században alakult ki. Az iskola a XVII. század derekán élte fénykorát. A református templom 1771-1781 között épült. A helyreállított várkastélyban múzeum van.

Sátoraljaújhely
Az egykori megyeháza 1758-1761 között épült. Itt kezdte közéleti pályafutását Kossuth Lajos, és itt dolgozott levéltárosként Kazinczy Ferenc is. A város egyik legrégibb épülete a középkori alapokon épült római katolikus templom, mely 1792-ben készült el. A piarista templom gótikus eredetű. Egyes részei XV. századiak, míg szószéke a XVIII. századból való.

Szerencs
A tatárjárás előtt bencés apátságot alapítottak itt, melyet a XVI. század közepén várrá alakítottak át. A romos várat a XVIII-XIX. században barokk kastéllyá alakították. A római katolikus plébániatemplom 1760-1764 között épült. A fürdő épülete szecessziós stílusú. Salétromos, kénes, jódos-vasas vizét a középkor óta használják gyógyításra. A református templomot a XIV. században építették.

Tarcal
A Rákóczi-pincében Bormúzeum található.

Tállya
A községben található a XVI. századi Rákóczi-kúria, a XVIII. század elején épült kastély és a boltozatos Rákóczi-pince. Római katolikus temploma XV. századi, 1720-ban kapott barokk homlokzatot. Az evangélikus templom pedig XVIII. század végéről való - itt keresztelték meg Kossuth Lajost 1802-ben.

Tokaj
A Tisza és a Bodrog összefolyásánál fekszik. A Hegyalja nagyrészt a Rákóczi-család birtoka volt. A barokk stílusú Rákóczi-Dessewffy-kastélyt 1700 körül építették. A Rákóczi-pince járatai másfél kilométer hosszan ágaznak szét a központi pinceteremből. Az Evangélikus udvar eredetileg kapucinus rendház volt. Az itt található evangélikus templom 1785-ben épült. A régi Arany Sas fogadó épülete és a görögkeleti templom 1770-ből való. A Tokaji Pincemúzeumban a borászat tárgyi emlékei kaptak helyet.

Tolcsva
Hegyalja egyik leghíresebb bortermő községe. A római katolikus templom a XV. században, a görög katolikus templom 1760-ban, a református templom 1830-ban, a zsinagóga 1865-ben épült. Az egykori Rákóczi-kastélyban Bormúzeum üzemel.