A Borászportál.hu oldal süti fájlokat (cookie-kat) használ szolgáltatásai biztosításához. Az adatvédelmi információkról itt olvashat.
Elfogadás
Az első mindig izgalmas. Megelőzi egyfajta nyugtalan várakozás. Vajon milyen lesz? Megtalálom-e majd benne, amit keresek? Milyen lesz a megjelenése, az illata? És egyáltalán, milyen lesz az összbenyomás? Igen, végre én is átestem életem első vaktesztjén! És be is számolok arról az estéről.
Fekete járdovány, Rozália, Valentin, Pátria, Bakator, Csomorika, Pintes. Hogy kik ők? Heten abból az 56 hungarikum szőlőfajtából, amelyhez 100 tétel kóstolásán keresztül juthattunk közelebb Keszthelyen, egy országos szinten egyedülálló kezdeményezésű és hangulatú bormustrán, ahol a nappali órákban szakmai előadásokból, vacsoraidőben pedig a Gundel konyhájából a kicsiny Sümegprága nyugalmába visszavonult Kalla Kálmán séf által alkotott ételsorból csemegézhettünk.
Nemrégiben a kifürkészhetetlen sors egy borvidékre költöztetett, ezért életem korábbi helyszínén élő barátaim elbúcsúztattak. Ki saját készítésű kis ajándékkal, ki egyéb ötletes és/vagy praktikus dologgal engedett utamra, de mindenki a személyemhez valahogyan kötődő útravalóval ajándékozott meg. Sajnos a barátnőm gyerkőcei által lufiból hajtogatott kutya már kilehelte a lelkét, addig fogyatkozott belőle a szusz, míg mára inkább csak egy anorexiás kis fürge gyíkra hasonlít, de még mindig őrzöm. Elfogytak már az ajándékba kapott borok, és a barátok által sütött-főzött-kevert-kavart kulináris kis ereklyék is, de még mindig itt van az ajándék boros tatyó!
Azt hiszem, sikerült az ünnepi hétvégémet az egészséges életmód jegyében töltenem, azaz mélyeket szippantottam a tiszta levegőből, szorgalmasan gyűjtögettem a D-vitamint a napsugarakból, friss halat ettem, tüzes borokat ittam, és még sportoltam is egy röpke vízibiciklizés erejéig az októberi színkavalkádot visszatükröző Balatonon.