Summarium - Valami változás van folyamatban a badacsonyi borvidéken. Kezdjük felismerni, hogy a természet tiszteletet érdemel, és ezt csakis minőségi borokon keresztül tudjuk elérni. A tapasztalt borfogyasztók jó borokat követelnek, és a keresletben rejlik az erő. A cél az, hogy a vidéken végzett bortermelés minősége javuljon és ezáltal a vidék a hírnevét is öregbíteni tudja, hiszen rendkívül sok lehetőség rejlik ebben a gyönyörű helyben. Kóstolási jegyzet a Badacsony New Yorkban, avagy a szürke 30 árnyalata elnevezésű rendezvényről.
Sétálókóstoló - Az idei Badacsony kóstoló a szürkebarát bemutatásáról, hírnevének újraépítéséről szólt, de nem csak ez volt a cél, mint azt Laposa Bencétől megtudtuk a rendezvényt megelőző „sajtótájékoztatón”. Az idézőjel annak szól, hogy a sajtó - sajnálatos módon - nem képviseltette magát valami nagy létszámmal. Mire lehetett kóstolni, persze, szépen lassan megjelent mindenki és feltűntek a budapesti kóstolók törzsarcai is, akik között igazán szakmainak nevezhető forma viccesen kevés volt. Megjegyzendő továbbá, hogy a borásztársadalom ismételten nem volt kíváncsi arra, hogy mit csinál a másik borvidéken ténykedő kolléga; inkább egy badacsonyi borász-házibulin érezhettük magunkat. Megígérem, ezenkívül már csak egy kritikai észrevételem lesz.
Kóstolójegyzet - Badacsonyra felfigyeltek. Úgy tűnik, a néma bazaltkúpok meleg fenségessége nem csak minket ejt rabul. És ez jó. Nem igaz, hogy nem kellenek külföldi befektetők, hiszen jól tudjuk: Szekszárd sehol sem lenne a sváb, Tokaj pedig a vallon telepesek közreműködése nélkül. Szepsy István szerint "a Tokaji név akkor került igazán veszélybe, amikor elhurcolták a zsidókat".
