A hazai vendéglátás és turizmus fenntarthatóbb működéséért fogalmazott meg 10 pontos reformminimumot 35 független vendéglátóhely és kisvállalkozás. A kezdeményezés célja, hogy a szakmai és döntéshozói párbeszédben nagyobb hangsúlyt kapjanak a helyi szereplők és a piaci alapon működő KKV-k.

 

Egyre több független vendéglátó és a turizmushoz kapcsolódó kisvállalkozás érzi úgy Magyarországon, hogy a szektor jövőjéről szóló döntésekben nem kapnak kellő figyelmet azok a szereplők, akik napi szinten, saját működésükön keresztül formálják a helyi turizmust. Erre reagálva 35 vállalkozás közösen állított össze egy 10 pontból álló reformminimum-javaslatcsomagot, amely a hazai turizmus és vendéglátás működésének átalakítását célozza.

 

A kezdeményezéshez azóta is folyamatosan csatlakoznak újabb vállalkozások, így a támogatói kör folyamatosan bővül.

 

 

A kezdeményezés mögött álló vendéglátók szerint az elmúlt években a szektor fejlődését jelentős mértékben a nagyobb beruházások és központi turisztikai projektek határozták meg, miközben számos kisebb, családi vagy szakmai alapon működő vendéglátóhely nehéz helyzetbe került, és sok esetben a fennmaradásért küzdött.

 

Álláspontjuk szerint elérkezett az idő egy szemléletváltásra: a turizmus fejlesztését nem kizárólag felülről vezérelt, nagy léptékű beruházásokra kell építeni, hanem sokkal erősebben kell támaszkodni azokra a helyi vállalkozásokra is, amelyek élővé, hitelessé és vonzóvá teszik az adott térségeket.

 

 

A 10 pontos javaslatcsomag több irányból közelíti a problémát. A cél a független vendéglátóhelyek működési környezetének javítása, a hazai turizmus fenntarthatóbb pályára állítása, a helyi kisvállalkozások megerősítése, valamint a belföldi turizmus élénkítése.

 

A dokumentum hangsúlyozza, hogy nem kizárólag éttermekről vagy vendéglátóhelyekről van szó, hanem minden olyan piaci alapon működő kis- és középvállalkozásról, amelyek az elmúlt évek válságai ellenére is fennmaradtak, fejlődtek, munkahelyeket tartanak fenn, együtt dolgoznak helyi termelőkkel, és aktívan hozzájárulnak egy-egy régió turisztikai vonzerejéhez.

 

 

A kezdeményezők szerint a turizmus jövőjéről szóló párbeszédben elengedhetetlen, hogy azoknak a vállalkozásoknak a tapasztalatai is megjelenjenek, amelyek napi kapcsolatban állnak vendégekkel, dolgozókkal és helyi beszállítókkal.

 

Úgy fogalmaznak: nem elméleti szinten találkoznak a szektor kihívásaival, hanem a mindennapi működés során szembesülnek velük, ezért szeretnék, ha a közösen kidolgozott reformminimum a szakmai és közéleti diskurzus részévé válna.

 

 

A 35 független vendéglátó és kisvállalkozás a jövőben is aktívan részt kíván venni szakmai egyeztetésekben, és saját gyakorlati tapasztalataival is hozzájárulna ahhoz, hogy a magyar turizmus hosszú távon fenntarthatóbb, működőképesebb és igazságosabb irányba fejlődjön.

 

A kezdeményezéshez csatlakozó vállalkozások száma folyamatosan növekszik, a reformminimum mellé pedig nyilvánosságra hozták a támogatók aktuális listáját is: 

 

 

Az idei nyár egészen új perspektívába helyezi a Balaton északi partját. Útjára indul a 46° Balaton Borbusz Magyarország első hop-on hop-off járata a Balatonfüred–Csopaki borvidéken. A vendégek így autó, taxi és előre lefoglalt bortúra nélkül, a saját tempójukban fedezhetik fel a régió legszebb pincészeteit.

A 46° Balaton Borbusz neve a Balatonfüred–Csopaki borvidék földrajzi adottságaira utal: a térség a 46. északi szélességi kör közelében helyezkedik el, ugyanabban a kiemelkedő európai borászati övben, mint számos ikonikus borvidék - Bordeaux, Burgundia vagy a Rhône-völgy.

Balatonfüred és Tihany térsége már 2025-ben is a hazai turizmus zászlóshajójának bizonyult: a Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint Balatonfüreden az éves vendégéjszakák száma meghaladta az 1,4 milliót, miközben a BAHART adatai alapján a Szántód–Tihany közötti révközlekedés is rekordot döntött, a hajózási szezonban közel 1,5 millió utas kelt át a két part között. A több mint egymillió nyaraló nyári kikapcsolódását teheti most emlékezetesebbé a 46° Balaton Borút egyedi programja.

Az ötlet személyes tapasztalatból született. Az alapító, Szabó Virág, évek óta Balatonfüreden tölti a nyarat, de évről évre csak ugyanazokba a pincészetekbe jutott el – azért, mert a legtöbb helyszín autó nélkül megközelíthetetlen, a taxi pedig már a legközelebbi szőlőhegyről visszafelé is borsos összeget jelent.

 

– idézte fel a kezdeteket Szabó Virág.

Két útvonal, két különböző világ

A program heti négy napon – szerdától szombatig – érhető el május közepétől szeptember végéig. Pünkösd vasárnapján pedig különleges útvonallal várja a látogatókat a Borbusz. A járatok délelőtt Balatonfüred központjából, a Vitorlás térről indulnak, és napnyugtakor ugyanide térnek vissza.

A „Régi Barátok” útvonalon szerdán és csütörtökön közlekednek a buszok és a régió legismertebb pincészeteit keresik fel egyetlen napon: Balatonfüred, Aszófő, Pécsely, Balatonszőlős, Csopak és Paloznak érintésével, 90 percenkénti járatsűrűséggel.

A „Rejtett Kincsek” útvonalon pénteken és szombaton viszik az utasokat közel 60 kilométeres felfedezőútra a Balaton-felvidék dombjai között – Balatonfüred, Pécsely, Mencshely, Óbudavár, Szentantalfa, Tagyon és Balatonakali főként kisebb, családi pincészeteit keresik fel, a járat kezdetben 120 percenként közlekedik.

„Fontos volt számunkra, hogy ne csak a legismertebb pincészeteket mutassuk meg, hanem azokat a nyüzsgéstől távol eső, kisebb családi helyeket is, ahol a bor még igazán személyes. Ahol van idő a borásszal beszélgetni, kóstolni. Így született meg a két útvonal, amelyek együtt a borvidék valódi sokszínűségét adják vissza” – mondja az alapító.

22 pincészet, lenyűgöző panoráma 

A két útvonalon összesen 22 díjnyertes pincészet várja a látogatókat – a szám a szezon során várhatóan tovább bővül. A megállók nagy részéből páratlan panoráma nyílik a Balatonra vagy a Pécselyi-medencére.

Az élmény lelke maga a busz: egy 1984-es retró, kabrió DAF jármű, amelynek első fele fedett, második fele teljesen nyitott – a maga nemében teljesen egyedi, az egyetlen ilyen busz a világon. Igazi látványosság az utakon, ahol nemcsak az úti cél, hanem maga az utazás is az élmény része. A szervezők célja, hogy a projekt főjárataként ezt a különleges retró buszt használják, amint minden szükséges engedély és biztosítás rendelkezésre áll.

A Tihanyban nyaralók számára külön transzfer biztosított: egy retúr shuttle a Tihany révet is érintve összesen 5 megállón veszi fel és teszi le az utasokat – reggel Tihanyból Balatonfüredre, este pedig visszafelé – így a déli partról érkezők és a Tihanyban megszállók is kényelmesen csatlakozhatnak a programhoz.

A 46° Balaton Borút egész napos program, gyerekekkel is látogatható. A jegyek 2026. május 8-tól elérhetők a 46balaton.hu weboldalon. A férőhelyek száma korlátozott, így előzetes foglalás szükséges.

 

 

Május elseje reggelén rendkívüli hideg érte el az Alföldet, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. A térség mintegy 23 ezer hektárnyi szőlőültetvényének közel 80 százaléka teljes, 100 százalékos tavaszi fagykárt szenvedett – erről az Agrárszektor Koch Csaba borásztól, a Hajós-Bajai borvidék elnökétől értesült. Elmondása szerint ez a hazai szőlő- és borágazatban közvetlen termelési értékben legalább 30 milliárd forintos veszteséget jelent. Hozzátette: a már eddig is nehéz helyzetben lévő szektor számára ez óriási csapás, amely számos család megélhetését sodorja veszélybe.

 

– tájékoztatta az Agrárszektort Koch Csaba.

 

Kifejtette, hogy május elsején nemcsak az országos, 86 éves hidegrekord dőlt meg, hanem az Alföld szőlőterületeinek jelentős része is súlyosan károsodott: a több mint 23 ezer hektárnyi ültetvény közel 80 százalékán teljes fagykár keletkezett. Ez összességében legalább 30 milliárd forintos kiesést okoz a szőlő-bor ágazatban.

 

A Hajós-Bajai borvidéken a 1800 hektárból több mint 1500 hektár érintett, míg a Kunsági borvidéken a 20 ezer hektárból mintegy 15 ezer hektár szenvedett el teljes vagy ahhoz közeli fagykárt.

 

Az ágazat 2016-ban 40 milliárd forintos támogatásban részesült, amelyből a borászatok és pincészetek a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) döntése alapján legfeljebb 200 millió forintot igényelhettek, 50 százalékos támogatási intenzitás mellett. Ennek eredményeként körülbelül 80 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, ami az elmúlt évtized legnagyobb beruházási hullámának számított. Ehhez mérten különösen súlyos a mostani káresemény.

 

– közölte Koch Csaba.

 

Hangsúlyozta, hogy a fiatal borászok komoly aggodalommal tekintenek a jövőre, és a már eleve nehéz helyzetben lévő hazai szőlő-bor ágazat számára ez a veszteség rendkívüli mértékű. A következmények pedig számos család számára teremthetnek kilátástalan helyzetet.

2026. április 24-én este Budapesten Kiss Gábort választották a meg a 20. Borászok Borászának. A Borászok Barátja díjat Dr. Szigethy Gábor kapta, a Jövő Borásza Ösztöndíjat pedig Gajdócsi András nyerte el.

 

A Borászok Borásza a magyar borvilág egyik legnagyobb presztízsű elismerése. A tavaly decemberben tragikusan fiatalon elhunyt Kiss Gábor neve gyakorlatilag a kezdetek óta szerepel a jelöltek listáján, sőt több alkalommal bejutott már az ötös döntőbe is. 

 

Ha borvidékekkel és borokkal azonosítanánk ezt a „shortlistet”, akkor azt mondhatnánk, hogy a döntőben ott volt Tokaj és az Úrágya Furmint, Ménes és a Feketeleányka, Villány és a Missing One, Etyek-Buda és a Pinot Noir, valamint Badacsony és a Kéknyelű. Név szerint pedig Árvay János, Balla Géza, Kiss Gábor, Mérész Sándor és Szászi Endre; ezek valóban mind olyan nevek, akik érdemesek voltak a végső győzelemre is.

 

A 20. Borászok Borásza végül Kiss Gábor lett, akinek hamarosan felavatják csillagát is a Borászok Borásza sétányon.  

 

A Borászok Borásza cím mellett odaítélték a Borászok Barátja különdíjat és ismertették a Jövő Borásza Ösztöndíj idei nyertesét is. A 2012-ben alapított Borászok Barátja elismerést olyan civil személyiség veheti át, aki elhivatott munkájával kiemelkedő módon szolgálja a magyar bor ügyét, és jelentős mértékben támogatja a borásztársadalmat. A Jövő Borásza Ösztöndíj révén pedig a következő generáció tehetségei is reflektorfénybe kerülhetnek, hiszen a nyertes – többek között – 1 000 000 forintos támogatásban részesül, amely nemzetközi szakmai tapasztalatszerzését segíti elő.

 

A badacsonyi borvidék értékei, szellemisége és közösségi ereje előtt tisztelgett a Badacsony New Yorkban jubileumi rendezvénye, amelyet 2026. április 11-én, 15. alkalommal rendezett meg a Badacsonyi Turisztikai és Borút Egyesület a budapesti New York Palotában. Az idei esemény különleges jelentőségét nemcsak a jubileum adta, hanem az is, hogy a rendezvény keretében Badacsonytomaj és Weißenkirchen in der Wachau testvértelepülési együttműködési megállapodást írt alá, ezzel új szintre emelve két nagy múltú borvidéki közösség kapcsolatát.

 

A jubileumi alkalom – amelynek díszvendége az Európa élvonalába tartozó Wachaui borvidék, s ezen belül Weißenkirchen volt – méltó módon mutatta meg mindazt, amit Badacsony jelent: egyedülálló természeti adottságokat, karakteres borokat, gazdag gasztronómiai kultúrát, valamint olyan közösségi összefogást, amely képes hagyományból jövőt építeni.

 

"Tizenöt évvel ezelőtt egy álommal indultunk el. Ma már büszkén mondhatjuk: a Badacsony New Yorkban nemcsak egy esemény, hanem a magyar bor egyik meghatározó ünnepe" – mondta Váli Péter, a szervezőbizottság elnöke.

 

Magyar siker a világ élvonalában: aranyérmet nyert a Seven Hills Distillery a World Whiskies Awards 2026-on. 

 

 

Nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményt ért el a bodrogkisfaludi Seven Hills Distillery: a lepárló SEVENHILLS Rye Single Barrel #1 batch whiskyje aranyérmet nyert a World Whiskies Awards 2026 versenyen, és elnyerte a „Country & Category Winner” címet a Rye – 12 Years & Under kategóriában. 

A World Whiskies Awards a világ egyik legrangosabb szakmai versenye, ahol a nevezett tételeket vakteszten, nemzetközi zsűri értékeli. A megmérettetésre idén 943 minta érkezett 25 országból, ami jól mutatja a verseny globális jelentőségét. Erős nemzetközi mezőnyben A rye kategória különösen erős versenyt hozott, olyan országok nevezéseivel, mint Kanada – a rye whisky hagyományos fellegvára –, valamint Dánia, Finnország és az Egyesült Királyság modern craft lepárlói.

A mezőnyben több nemzetközileg ismert és elismert márka is szerepelt, így a Seven Hills Distillery sikere nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is jelentős szakmai előrelépés.

 

A „Country & Category Winner” cím azt jelenti, hogy a SEVENHILLS Rye Singel Barrel:
• kategóriájában a legjobbnak bizonyult a teljes nemzetközi mezőnyben
• továbbjutott a világ legjobbjai közé
• esélyessé vált a globális „World’s Best” címre

 

 

A Seven Hills Distillery célja a kezdetektől az volt, hogy a tokaji régió karakterét és értékeit nemzetközi színvonalú párlatokon keresztül mutassa meg.

 

„Ez az elismerés számunkra különösen fontos visszajelzés: azt mutatja, hogy a magyar whiskynek helye van a világ élvonalában, és a tokaji terroir inspirálta megközelítés nemzetközi szinten is versenyképes.” – nyilatkozta Mészáros-Komáromy Dénes, a lepárló tulajdonosa.

 

A Seven Hills Rye Single Barrel #1 batch:
• karakteres, fűszeres profilú rye (rozs) whisky
• komplex, mégis könnyen fogyasztható szerkezettel
• modern, mégis hagyománytisztelő megközelítéssel

 

A tétel egy olyan stílust képvisel, amely egyszerre épít a klasszikus rye (rozs) hagyományokra és hoz be egy egyedi, Seven Hills karaktert.

 

A World Whiskies Awards 2026 eredményei alapján a Seven Hills Distillery tovább erősíti nemzetközi jelenlétét, és folytatja azt a munkát, amelynek célja, hogy a magyar párlatok és whisky egyre meghatározóbb szereplői legyenek a globális piacnak.

A 65. Hospices de Nuits-St.-Georges jótékonysági borárverésen 2026. március 8-án összesen 1,53 millió eurót (kb. 1,76 millió dollárt) gyűjtöttek, ami közel 92%-os növekedés az előző évhez képest. A bevétel növekedésének fő oka, hogy a 2025-ös szüret nagyobb volt, így több bort (80,5 hordót) tudtak eladni, szemben a tavalyi mindössze 36 hordóval.

 

Az árverésen 18 vörös és 1 fehér bor szerepelt, és minden tétel gazdára talált. A kereslet erős volt, az árak magasak: egy hordó vörösbor átlagosan kb. 21 400 dollárért, az egyetlen fehérbor pedig közel 43 800 dollárért kelt el. A legdrágább tételek két premier cru vörösbor voltak, amelyek egyenként több mint 54 000 dollárért keltek el.

 

A résztvevők között egyre több a magángyűjtő (kb. 25%), és a nemzetközi érdeklődés is nőtt. A 2025-ös évjárat különleges, mert ez volt az utolsó Jean-Marc Moron irányítása alatt készült bor. A stafétát Laurence Danel veszi át.

 

A bevétel nagy részét egészségügyi intézmények támogatására fordítják. A külön jótékonysági cuvée (Cuvée des Bienfaiteurs) idén egy állatasszisztált terápiával foglalkozó szervezetet támogatott, és előfizetéses értékesítéssel több mint 68 000 dollárt gyűjtöttek. Az esemény hangulatát egy újszülött kecske („Nuits”) is feldobta, amelyet a licitálók ösztönzésére hoztak el.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ősszel átfogó kutatással mérte fel a hazai borvásárlási és borfogyasztási szokásokat. A bemutatott adatok alapján a különböző alkoholtípusok fogyasztási gyakorisága az elmúlt 5–10 évben összességében stabil maradt, a legtöbb ital esetében a fogyasztók döntő többsége hasonló gyakorisággal iszik, mint korábban. Ugyanakkor minden kategóriában megjelenik egy kisebb, de érzékelhető arányú új fogyasztói kör, főként likőr, cider, alkoholos üdítők (alkopop/hard seltzer) és pezsgő tekintetében.

A borfogyasztás gyakoriságát tekintve a felnőtt lakosság több mint fele fogyaszt bort valamilyen rendszerességgel, legtöbben legfeljebb havonta. A férfiak körében magasabb a borfogyasztók aránya, és a fogyasztás az életkor előrehaladtával is nő. A magasabb iskolai végzettségűek és jobb anyagi helyzetűek körében szintén nagyobb arányban jellemző a borfogyasztás. Regionális különbségek is láthatók, de összességében a borfogyasztás leginkább a 45 év feletti, magasabb státuszú csoportokra jellemző.

A magyar felnőttek borral kapcsolatos attitűdjeit továbbra is a hagyományos szemlélet határozza meg. A többség a minőséget elsősorban az üvegpalackos csomagolással azonosítja, és a bort a magyar kultúra szerves részének tekinti. A válaszadók jelentős hányada úgy gondolja, hogy egy a borversenyeken elért jó helyezés a bor jó minőségére utal, miközben a mértékletes borfogyasztást egészségesnek tartják. Jellemző vélekedés az is, hogy minél idősebb egy bor, annál értékesebb.

A fogyasztási motivációk között messze a bor ízének szeretete dominál: tízből közel nyolc magyar elsősorban az ízélmény miatt választ bort. Ezt követi a borok kellemes, lazító hatása, valamint az a benyomás, hogy a borivás elegáns, kulturált tevékenység. Sokan az egészségre gyakorolt kedvező hatásokat is fontos szempontnak tartják, ugyanakkor a jó ár-érték arány és a széles kínálat szintén jelentős szerepet játszik.
A társas tényezők is kiemelkedőek: sokan azért fogyasztanak bort, mert a barátai, családtagjai is ezt az italt fogyasztják, illetve mert a borfogyasztás illik a személyiségükhöz vagy életstílusukhoz. A stresszoldó funkció, a hagyománytisztelet és a korábbi pozitív élmények ugyancsak erősítik a bort választók körét.

A magyarok borfogyasztása érzelmi, kulturális és ízélményalapú – a mindennapi életben pedig inkább élvezetet és kikapcsolódást, mintsem csupán az alkoholfogyasztás szerepét tölt be.