Fröccs

Magyar aranyérem a Chardonnay-világbajnokságon

április 06. 13:26
A Chardonnay du Monde nemzetközi borverseny a világ legjobb chardonnay-it ismeri el. A 2021-es megmérettetésen 36 ország 604 bortétele szerepelt. Ebben a rangos mezőnyben nyert aranyérmet egyedüli magyarként a Thummerer Pincészet 2019-es évjáratú Egri Chardonnay Battonage tétele. További nyolc magyar bor kapott ezüst minősítést, Magyarország kilenc éremmel a negyedik helyen végzett verseny összesített éremtáblázatán, Franciaország, Svájc és Kanada mögött.
 
Arany: Thummerer Pincészet – Chardonnay Battonage 2019        
Ezüst: Várszegi Pincészet – Wieland Selection Chardonnay 2018
Ezüst: Kovács Nimród Winery – Battonage Monopole Egri Chardonnay 2017
Ezüst: Villa Pátzay Borbirtok – Pátzay Chardonnay 2018
Ezüst: Törley Pezsgőpincészet – Chardonnay Brut
Ezüst: Törley Pezsgőpincészet – Campanula Chardonnay 2020
Ezüst: Nyakas Pince – Menádok Budai Chardonnay 2017
Ezüst: Nyakas Pince – Budai Chardonnay Selection 2018
Ezüst: Gál Szőlőbirtok és Pincészet – Balaton-melléki Chardonnay 2020
 

Egy tanulmány szerint 2035-re leszokunk a húsról

Március 31. 13:52
A Boston Consulting Group (BCG) és a Blue Horizon Corporation frissen megjelent tanulmánya szerint 2035-re könnyen lehet, hogy kedvenc ételeink többségét állati eredetű hozzávalók helyett alternatív forrásból származó fehérjékkel készíthetjük majd el.

Környezetvédelmi, egészségügyi, vagy állatjogi megfontolások miatt egyre növekszik azon fogyasztók száma, akik már most alternatív fehérjékkel helyettesítik a húst vagy annak egy részét az étrendjükben. A BCG és a Blue Horizon című tanulmánya szerint a fehérjepótló alternatívák – vagyis a növényi alapú, a mikroorganizmusok által létrehozott, vagy az állati sejtekből tenyésztett fehérjék 2035-re reális húsfehérje-pótlást jelenthetnek kedvenc ételeink 90%-ának elkészítéséhez – derült ki BCG közleményéből.

A fehérjepótló alternatívák piaca, a tanulmány szerint, a tavalyi 13 millió tonnáról közel 100 millió tonnára növekedhet 2035-re, vagyis a teljes fehérjepiac 11%-át kiválthatja. Ha az iparági innovációs folyamat felgyorsul, a CO2 kibocsátási árak tovább emelkednek, és az állattenyésztésről az alternatív fehérje-előállításra áttérő gazdálkodók támogatást kapnak, ez a mennyiség akár duplájára is nőhet a következő másfél évtizedben. Ebben az esetben a húsfogyasztás Európában és az Egyesült Államokban már 2025-ban eléri csúcsát és onnan fogva már csökkenni fog.
 
Fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve az állati eredetű ételek kiváltása már most is kulcskérdés és még inkább az lesz a következő években. Áttérés az alternatív fehérjékre az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak eléréséhez is hozzájárulhat – főként az ENSZ fogyasztási, a termelési és az éhezés felszámolásához szükséges céljainak érdekében. Ha 2035-ig megvalósul az alternatív fehérjék tanulmányban felvázolt 11%-os piaci növekedése, csupán a húsok és a tojás kiváltásával a globális CO2 kibocsátás több, mint 1 gigatonnával csökkenthető lenne a következő másfél évtizedben, ami Japán jelenlegi éves CO2 kibocsátásával egyenértékű.

Az alternatív fehérjeforrások használata a károsanyag kibocsátás visszaszorítása mellett nagymértékű ivóvíz-megtakarítást is hozhat: a következő másfél évtizedben óvatos becslések szerint is legalább 39 milliárd köbméter ivóvizet spórolhat meg a mezőgazdaság, ami akár 40 évre fedezhetné a közel 9 millió lakossal rendelkező London vízfogyasztását.

Ugyan a környezeti biztonság és a fenntarthatóság előnyei vitathatatlanok, a fogyasztók meggyőzésének legfőbb szempontja a helyettesíthetőség elérése. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az alternatív fehérjék ízben, állagban és árban is elérjék, vagy felülmúlják a mai húskínálat szintjét.

A BCG kutatása alapján ez három fázisban fog megtörténni, attól függően, hogy milyen tipusú fehérjét szeretnénk pótolni:
  • A növényi alapú alternatívák, mint a szójából, a borsóból és más növényekből származó fehérjékből készült hamburgerek, tejtermékek és tojáspótlók legkésőbb 2023-ra elérik a helyettesíthetőséget.
  • A mikroorganizmusokból, például gombákból, élesztőkből és egysejtű algákból előállított alternatív fehérjék 2025-re érhetik el a kívánt szintet.
  • A közvetlenül állati sejtekből mesterségesen tenyésztett fehérjék 2032-re felelhetnek meg a fenti elvárásoknak.

Vedeld be, mint Beckham!

Március 29. 09:02
Vedeld be, mint Beckham!
 
A Haig Club scotch whisky márka a napokban mutatta be Haig Club Mediterranean Orange névre hallgató új, ízesített párlatát. A termék arca David Beckham, egykori angol válogatott focista, a Manchester United és a Real Madrid korábbi kiválósága. A 35% alkoholtartalmú ital április közepétől lesz elérhető. Beckham a végső ízprofil összeállításában segédkezett. "Úgy gondolom, a narancs tökéletesen kiegészíti a Haig Club jegyeit, kiváló long drink lesz a nyárra" - mondta.

Hoppá! Nincs többé champagne-locsolás a Forma-1-ben!

Március 21. 07:25
Utolérte a változás szele a Forma-1 világát is: az eddigi champagne helyett ezentúl legalább három éven keresztül olasz pezsgővel koccintanak majd a nagydíjak legjobbjai. Az új szerződés értelmében az idei, március végén induló szezonban már nem champagne-t locsolnak a bajnokok a Forma 1-ben, hanem a Ferrari Trento pezsgős palackjait pukkantják majd a pódiumon.
 
Amióta csak létezik a száguldó cirkusz, eddig mindig champagne-nyal ünnepelték a győzelmet a legjobbak, igaz, 1980-ban a monzai nagydíjon egyszer már rivaldafénybe kerültek a Ferrari pezsgői is. Ennek fényében Matteo Lunelli, a Ferrari Trento CEO-jának szavai érthetőek: “egy csodálatos kalandnak nézünk elébe”.
 
Jelenleg még nem lehet tudni, hogy mely pezsgőt láthatjuk viszont a pódiumon, azt beszélik, hogy valószínűleg egy egyedi címkés Jeroboam palackos Blanc de blancs lesz a befutó termék – ez legkésőbb március 28-án a bahreini nagydíjon kiderül.

Igyál sört (is), hogy nehogy úgy járjunk, mint a britek!

Március 18. 09:00
A szigetországban 2,1 milliárd pinttel, azaz csaknem 1,2 milliárd literrel kevesebb sört értékesítettek 2020-ban, mint egy évvel korábban – írta az Agrárszektor. A Brit Sör- és Kocsmaszövetség jelentéséből kiderült, hogy a brit kocsmák 2020 márciusa óta kapnak pénzügyi segítséget az államtól, hogy fennmaradásukat biztosítani tudják, ám így is gyakorlatilag padlót fogtak a válságban. Emiatt ígéretük van arra is, hogy az iparág mintegy 400 millió fontos újraindítási támogatásban részesül még idén.
 
A pubok kerthelyiségei a tervek szerint április 12-én, a kocsmák belső terei legkorábban május 17-én nyithatnak újra az Egyesült Királyságban.
 

Egy újabb boroscímke, amit a COVID ihletett – KÉP

Március 16. 06:43
Ezúttal a bordeaux-i La Chapelle Bérard tulajdonosa, Jean-Christophe Mauro állt elő egy boroscímkével, ami az oltások körüli hercehurcára reflektál. Balról jobbra haladva láthatjuk a kínai, orosz, német, amerikai és francia vakcinát, de míg az első négynél valóban egy fecskendőt ábrázol, a franciánál egy dúgóhúzót.
 
Egy újabb boroscímke, amit a COVID ihletett – KÉP
Kép: vitisphere.com

Ezek lesznek 2021 "legforróbb" italai

Március 10. 12:50
A SipSource-ot 2019-ben alapította az amerikai bor- és párlatnagykereskedők szövetsége (Wine & Spirit Wholesalers of America – WASW), trendkutatásra, forgalmi adatok elemzésére. Elmondásuk szerint 2021-re különösen nehéz volt előrejelzést készíteniük, mivel a járvány miatt a tavalyi egy semmihez nem hasonlítható év volt. Példaként a sakét említik, ami a karantén előtt, az év első két hónapjában még közel 4 százalékos forgalomnövekedést könyvelhetett el, hogy aztán év végére összesen 8 százalékot zsugorodjon a piaca. Ennek oka, hogy a járvány előtt a sake 47 százaléka bárokban éttermekben fogyott, szemben a borok 15 százalékával. Az elemzőcég szakértői ezért azt gondolják, az újranyitás után a japán párlat és a hozzá hasonló, első sorban vendéglátóhelyeken „pörgő” italok (ide tartozik a champagne is) iránti kereslet ugrásszerűen meg fog nőni.
 
 
Borok közül a pinot noir érezte meg legjobban a boltzár hatásait, mivel a fajtának 30 százaléka szintén vendéglátóhelyeken kerül a pohárba.
 
Az otthonmaradásnak az egyik legnayobb nyertese a Vermouth volt, az eladások 6 százalékkal emelkedtek. Ennek oka, hogy manapság nagyon divatosak a koktélok és erről az emberek a négy fal között sem szerettek volna lemondani. A nyitás után várhatóan ennél az italnál is visszaáll a kereslet a 2020 előtti szintre.

Mit eszik a magyar a járvány alatt?

Március 08. 07:43
A járvány miatt átalakuló fogyasztói szokások következtében összességében15 százalékkal nőtt a keksz termékek forgalma 2020-ban az előző évhez képest – olvasható az agrarszektor.hu cikkében.

A nagy felhalmozás alatt a háztartási kekszből 50 százalékkal nőtt a forgalom, és az extrudált kenyerekből is ennyivel több fogyott. Az adatok azt mutatják, hogy ezekből az élelmiszerekből tartósan többet adnak el a boltokban, mint egy éve.

A keksztermékek kiskereskedelmi eladásai az elmúlt években is emelkedtek 6-8 százalékkal, de a tavalyihoz hasonló kiugrásra még nem volt példa, és ez egyértelműen ahhoz köthető, hogy az emberek többet voltak otthon, az otthonuktól távol pedig másként kellett megoldaniuk az étkezésüket.
 

Már 65 magyar termék kapott uniós oltalmat

Március 03. 16:22
Az Újfehértói meggy oltalom alatt álló földrajzi jelzésként való bejegyzésével 65-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek az Európai Unióban oltalmat élveznek. A több mint 70 éve alapított Újfehértói Kutató Állomáson elsőként szelektált meggyfajta, az Újfehértói fürtös és a később szelektált többi változatának gyümölcse Újfehértói néven vált ismertté.
 
Dr. Pethő Ferenc, az Újfehértói Kutatóintézet egykori igazgatójának irányításával az 1970-es évek elején kezdődött meg az Újfehértón és környékén termesztett meggy tájszelekciója. Az Újfehértói meggy olyan egyedi és területhez köthető minőségi jellemzőkkel rendelkezik, amely érdemessé tette arra, hogy az Európai Unió oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) elismerje. Az Újfehértó meggy elnevezést kísérő uniós OFJ szimbólum jelzi a fogyasztók számára, hogy a termék a földrajzi eredetéhez szorosan kapcsolódik, egyedi jellemzőkkel bír és uniós oltalom alatt áll.
 
Az Újfehértói meggyet a Nyíregyházától délre elterülő területen termesztik.