Uruguay, a Tannat új hazája

Kielmayer szövegésfotó
2011. április 04., 18:11


Kevesen tudhatják, hogy ez a viszonylag kis népességű dél-amerikai ország rendelkezik az egyik legerősebb hazai borpiaccal, hiszen itt átlagosan 35 fő/liter az éves borfogyasztás. Emellett 8500 hektáros szőlőterületével a negyedik legnagyobb bortermelő Dél Amerikában, mintegy 270 borászat gazdálkodik Uruguayban. Ám például Chilétől eltérően csupán 20 cég exportálja a borát.
Uruguay, a Tannat új hazája
 
Az uruguay-i szőlő története
  • az első borászati említés visszavezethető 1776-ra, mely valószínűsíti, hogy jezsuita szerzetesek készítettek már bort ezen a tájon
  • a fő szőlőfajtát, a Tannatot azonban baszk telepesek hozták be a 19. század végé felé
  • a Tannatot sokáig Harriague-nek ismerték. Arról a személyről nevezték el, aki behozta a fajtát, a telepítések mértéke meghaladták még a franciákét is
  • később Uruguayból terjedt el ez a szőlőfajta Argentínába is, ahol elsősorban Mendoza és a Salta régiókban telepítik előszeretettel, míg Chilében kevésbé fontos fajta 
  • a Tannat mély színekkel és magas tanninokkal bír, nem bánja ha házasítják, így Cabernet Franc-nal, Cabernet Sauvignonnal vagy akár Braucollal jól válaszol a hordós érlelésre
  • Franciaországban főleg Madiran vidékén található, és Fernek is nevezik a fajtát. A Fer név ismert egyébként az argentinoknál is, ám ott minden bizonnyal egy Malbec klónt takar
  • Uruguayban is különbségekről számolnak be a gazdák, ami a Tannat klónokat illeti - alkohol és elegancia nem mindig jön kéz a kézben az egyes klónoknál
Éghajlat és talajadottságok Uruguayban
  • a borászatok és a szőlők elsősorban a fővárostól, Montevideótól északra, észak-nyugatra találhatók illetve egy kisebb terület van egészen északra, közel a brazil határhoz.
  • a főbb borvidékek: Las Piedras, Canelones, Colonia és Carmelo városok illetve régiók, délen, északon pedig Salto és Bella Unión
  • nagyban befolyásolja az éghajlatot az Atlanti-óceán, és az egyes folyók, ezért a legnagyobb probléma a pára, és az ebből keletkező rothadásos betegségek
  • a nyarak melegek, esőben viszont nincs hiány. Mégis helyenként előfordul az öntözéses művelés (például cseppegető)
  • elsősorban homokos a talaj, kevés mészkő és agyag lehet alatta. Ügyelniük kell, hogy ne túl gazdag vagy termékeny talajon kerüljön megművelésre a szőlő.
 
Az uruguay-i szőlészet és borászat
  • gyakori a középmagas kordon, illetve a líra iskolázás a szőlőknél
  • a korszerűbb pincészeteknél, akik exportban gondolkoznak, még inkább fontos az irányított, hőmérséklet szabályozott erjesztés acéltartály, de nagyon gyakori a cement tartály (epoxyval bevont belülről jobb felülettel rendelkező szintén hűthető tartály)
  • az ország belső borfogyasztása nagyon jónak mondható (csak az argentinok előzik meg őket Dél-Amerikában), a borok nagy százaléka azonban asztali bor kategória
  • a chaptalizálás engedélyezett, 2005 óta viszont csak mustsűrítménnyel. Egyes pincészetek késő este, éjszaka illetve kora reggel szüretelnek a nagy hőség miatt (februárban 27-30°C nem ritka, de estére lehűlhet 12-15°C-ra)
  • a Tannattal jól kell tudni bánni: fontos a zöld részek leválasztása, a hideg maceráció a mikro oxidáció, az ügyes hordó használatot is meghálálja
  • az INAVI-t 1988-ban alapították meg (Nemzeti Szőlészeti és Borászati Hivatal), emellett egyre komolyabb PR- és marketing tevékenységet folytatnak, hogy azokat a borokat népszerűsítsék külföldön, amelyeknek magas a minősége
  • ha a VCP szerepel a címkéken: Vinos de Calidad Preferente, vagyis magasabb minőséget képvisel, itt egy minimum alkohol szintet el kell érnie a bornak (12%), és más analitikai értékeknek is meg kell felelnie, ez  jelenleg csak 5%-a az összes bortermelésnek
Milyen az uruguay-i bor?
Ariano, Muscat Ottonel 2010
A muskotály, nem ismeretlenfajta Magyarországon sem. Nézzük, mit tud egy uruguayi Ottonel. Citromsárga halvány szín, rendkívül intenzív virágos, parfümös jelleg, igazi szőlő. Alacsony savak, száraz, gyengéd és lágy, egyszerűen fogyasztható, könnyű bor. Nem sok borászatnak van ez a fajtája Uruguayban, csak 5 ha összesen, az Ariano család eredetileg Olaszországból, Piemontból származik.
Marichal Pinot Noir 2007
Közepes rubin szín, cseresznye, szeder, áfonya az orrban. Rendkívül kifejezett, némi füstös és főzött jelleg. Jól fejezi ki magát, friss savak, közepes textúra a szájban. A cseresznye es a füstös jelleg visszaköszön, érett és kellemes fűszeres lecsengés. Szép gyümölcsök, jó hosszúság. A Pinot Noir itt is megállja a helyét, bár egy kicsit izmos alkatot mutat a füstös stílussal, a Marichal pincészettől.
Marichal, Tannat 2005 Grand Reserve
18 hónapot volt kis tölgyfa hordóban, derítés nélkül és szűretlen is. Csak a legjobb parcellákról készült szőlőből készült a bor. Mély szín, füstös, húsos már az orrban, mély fekete bogyós gyümölcsök, fekete ribizli, áfonya. Szép savak, selymes tannin, mindenképpen elegáns bor, de mégis telt és testes, a végén húsos, fűszeresen búcsúzik, jó koncentráció és korrekt egyensúly, mindamellett, hogy komoly teste van, jól iható is egyben.
Bouza, Tannat A6 2008
A Bouza pincészet híres arról, hogy terroir jellegű borokat készít vagyis, az adott termő területet beszéljen a szőlőn keresztül, parcellázott borok.
Mély szín, nagyon intenzív az orrban, némi parfümös elegancia, hízelgő virágos, mélyfekete gyümölcsök. Lehetlenyi füstösség, húsos, telt a szájban. Mindenképpen egy karakteres, de akár izmos bornak is lehetne mondani, kiváló struktúrával, komplex fekete gyümölcskosárral, eper, áfonya, érett, kifejezett tanninokkal, menta és édes gyökér a lecsengésben. Nagyon is érett struktúra, izgalmas bor, potenciállal.
Bouza, Monte Vide Eu 2007
Ez egy házasítás, Tannat 50%, Merlot 30%, Tempranillo 20%. A szó (címke jelentése) a portugálból ered: Láttam egy hegyet. A szőlőt Las Violetas és Melillaban szüretelték.
A három fajtát kézzel szüretelték és külön-külön vinifikálták, 26°Cnál, a törkölykalapot átszivattyúzással mozgatták meg napi kétszer, illetve utólagos maceráció nyomkodással történt, majdnem 20 nap összes maceráció, az almasav bontás francia és amerikai hordókban történt ahol a bor 15 hónapot pihent.
Mély szín, gazdag és érett illatok az orrban. Tele fekete és piros bogyós gyümölcsökkel, mély és izgalmas. Nem harson semmi túl a borban, de mégis erőteljes és eleganciával dominál, szép savak, és érett csersav, érett és hosszú lecsengéssel. Kiváló munka Dr. Eduardo Boido, a borásztól, nem olcsó mutatvány (kb. 40-50 EUR).
Winelovers borok az olvasás mellé