Bükki borvidék

Hasonlóan az egri és a tokaji borvidékhez, itt is riolittufába vájt - olykor hatalmas méretű - pincékben tárolják a bort. Némelyik falát, oszlopait népi kőfaragók értékes munkái díszítik. A híres miskolci bort nemes penésszel vastagon borított pincékben érlelték. A mindössze 100 méter magas Avas-hegyen valamikor gazdag szőlőskertek voltak, oldalába ezernél is több pincét vájtak. A XIX. századtól pezsgő alapborokat is termelnek itt.

Nagymiskolc területéről már az ősember gyűjtögető gazdálkodásáról is sok bizonyítékkal rendelkezünk, őstermelésre pedig a legrégibb időktől vannak adataink. A honfoglalást követő századok alatt a termőföld még kevés területet foglalt el, de a népesség növekedésével egyre több területet hódítottak el a cserjés domboldalakból.

Jellemző szőlőfajták
olaszrizling, leányka, chardonnay, cserszegi fűszeres, kékfrankos, turán

Földrajz, éghajlat
A borvidék napfényben gazdag, de hűvös. A Bükk vonulata észak felől védi a hideg szelektől, s kedvező mikroklíma alakul ki a déli, délnyugati lejtőkön. A talajra jellemző, hogy a riolittufa alapkőzeten lösz található.
 
A borvidék területe
1750 hektár
 
Meghatározó borászatok
  • Sándor Zsolt
  • Gallay Pince
Települések
Aszaló, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
 
Bogács
A római katolikus templom XIII. századi eredetű, a XIV. században gótikus stílusban átépítették. A községben feltört nagy mennyiségű ként és ásványi sókat tartalmazó gyógyvízre fürdőtelep épült.
 
Bükkaranyos
A harangláb 1830-ból származik, a református templomot 1836-ban késő klasszicista stílusban építették át.
 
Cserépfalu
A Subalyuk-barlangban őskori leleteket találtak. A falutól északra, a Hór völgyének legszebb részén találhatók a középkori Odor vár maradványai. Egy 450 méteres sziklára épült a Füzérkői vár, maradványai ma is láthatók. Háromszintes borospince-sora egyedülálló, ezek egyikében láthatók a hordókat őrző faragott kőkatonák.
 
Cserépváralja
A község határában emelkedő Várhegy csúcsán állnak a XIII. századi eredetű Cserép-vár maradványai.
 
Kács
A barokk templom valószínűleg román kori eredetű. A XVIII. századi apátság épületében található a 27 ºC-os vizű termálfürdő.
 
Mezőkövesd
A város a híres matyó népművészet központja. A római katolikus templom szentélye XV. századi. A községtől délre gyógyvizet találtak, mely mozgásszervi megbetegedésekre kiváló.
 
Miskolc
A város és környéke már az őskorban lakott volt. A népvándorlás idején a germánok, kvádok, szarmaták, a VI-IX. század között az avarok éltek itt. Fazola Henrik 1770-ben alapított vasolvasztója és néhány üveghuta jelentette a környék iparát a XVIII. században. A minorita templom és a hozzá tartozó rendház XVIII. századi. Az Avas-hegyen az első templomot a XIII. században emelték, ezt 1470-1489 között gótikus csarnoktemplommá építették át. A hegybe több mint 800 pincét vájtak az idők folyamán, ezek a borospincék általában 10-20 méter hosszúak. Miskolc külvárosa Diósgyőr, legjelentősebb emléke a vár, a mai kövárat a XIII. században kezdték építeni. Az óvárosban található a középkori eredetű, majd barokk stílusban átalakított római katolikus templom. A református templom XVIII. századi késő barokk. Az 1304-ben alapított pálos-kolostor maradványait 1739-ben átalakították.
 
Sály
Barokk stílusú a volt Eötvös-Gorove kastély. A múlt században itt lakott Eötvös József, valamint itt járt iskolába Gárdonyi Géza.