Etyek-Budai borvidék

Bár ez a terület borvidéki rangot csak 1990-ben kapott, a szőlőtermesztésnek több évszázados hagyománya van itt. Elsősorban a pezsgő alapbor termelése volt jellemző a vidékre, a híres Törley-pezsgők is etyeki alapborból készültek a XIX. század végétől. Megtekintésre érdemes körpincék, valamint szép sváb házak maradtak fenn Etyek környékén, sokban még ma is láthatók értékes, régi borászati eszközök. A borvidék a főváros közelségét kihasználva fejlődik tovább.

Az egykori Buda környéki borvidék valaha a Szentendrétől Tétényig a Duna partvonalában elterülő hegy- és dombvidék szőlőit foglalta magába. Ez a vidék a történelem előtti időkben is lakott volt. Négy fő körzetre oszlott: Szentendrei szőlők, Budai szőlők (óbudai, Sashegy környéki), Promontori szőlők, Tétényi szőlők.

Az Árpád-házi királyok idejében már virágzott a szőlőtermesztés, az itt élő emberek megélhetésének fő forrásává vált.

Sok szerb (rác) telepedett le ezen a környéken. Ennek köszönhetően a török hódoltság után többségében vörösbor készült. Európai hírre tett szert a Buda-Sashegyi Kadarka, amit Fekete kadarkából készítettek. A sok háború jelentősen meggyérítette a szőlőket. A törökök kiűzése után német nemzetiségű szőlőművelők is telepedtek le. A promontori szőlőtulajdonosok 1736-41. évi névsorában szereplő 572 névből 309 német hangzású, ami tudatos német betelepítésre enged következtetni. 192 név szerb és csak 50 magyar a névsorban. A Duna kiváló szállítási lehetőséget biztosított, így a borok tárolására nagy pincék épültek, amelyek többsége ma is működik.

1830 körül a nagyvárosokban a lakosság inkább a fehérbort kereste (változtak a borfogyasztási szokások is), a budai vidéken is arra kényszerültek, hogy egyre több fehérborszőlő-fajtát telepítsenek.

1890-ben a filoxéra szinte teljesen elpusztította az ültetvényeket. A szőlőkultúra újbóli felélesztése még nem a várt sikert hozta. A szőlőtelepítésekkel párhuzamosan csonthéjas gyümölcsöket kezdtek el ültetni, a gyümölcsösök lassan kiszorították a szőlőskerteket.

Etyek szőlőinek története is hasonló utat járt be azzal a különbséggel, hogy a XIX. század közepén a Vál-völgyi uradalmi szőlészetek hírnevet szereztek a korszerűsítéseikkel, újításaikkal. A pákozdi, sukorói, nadapi, velencei szőlőhegyek is jó minőségű fehérbort adnak. A sajátos ökológiai viszonyoknak, a talaj magas mésztartalmának és a szeles fennsíkoknak köszönhetően rendszerint egészséges a szőlő, a pezsgőgyártáshoz ideális, nagy savtartalmú alapanyag terem ezen a borvidéken. A kedvező gazdasági helyzet miatt a szőlőtermesztés uralkodó maradt.

Jellemző szőlőfajták
chardonnay, sauvignon blanc, zöldveltelini, rajnai rizling, zenit, pinot noir

Földrajz, éghajlat
Szeles időjárás, bőséges napsütés és kevés csapadék jellemzi a borvidéket. A domb- és hegyoldalakon, fennsíkokon a légmozgás gyakori, ami kiemelkedő termelési biztonságot nyújt, ritkák a számottevő fagykárok. Az évi középhőmérséklet az országos átlagnál kissé alacsonyabb, csapadékellátottsága közelíti az országos átlagot. Az ökológiai adottságok korai szürettel kiváló pezsgőalapborokhoz, későbbi szürettel pedig minőségi borokhoz adnak megfelelő alapanyagot. Talaja meszes.
 
A borvidék területe
1600 hektár
 
Meghatározó borászatok
  • Hernyák Birtok
  • Etyeki Kúria
  • Rókusfalvy Birtok
  • György-Villa Pincészet
  • Anonym Pince
  • Kovács Pince
  • Debreczeni Pince
  • Vabrik Pincészet
Települések
  • Etyeki körzet: Alcsútdoboz, Bicske, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Tordas, Vál
  • Budai körzet: Budajenő, Budakeszi, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Bicske
Ezen a területen bronzkori, kelta és római kori települések is voltak. Református temploma eredetileg gótikus stílusban épült a XV. században. További műemlékek: XVIII. századi Batthyány-kastély, klasszicista Batthyány-mauzóleum, csillagvizsgáló.

Budajenő
A községben XV. századi temetőkápolna található.

Nadap
Az 1760 körül épített templomában keresztelték meg Vörösmarty Mihályt, az egyik legnagyobb magyar költőt. A templomot 1904-ben neogót stílusban átépítették.

Pákozd
A Pákozd és Sukoró közötti területen a neolitikumból származó településeket tártak fel. A tó északi partja a bronzkorban is lakott volt. A környéken kelta szentélyt is találtak. A középkori eredetű katolikus templomban római kori sírkő van befalazva.

Pázmánd
A középkori eredetű római katolikus templomot 1719-ben alakították át. Az itt látható, XVIII. század eleji kastély eredetileg jezsuita rendháznak épült.

Sukoró
A református templom a XIX. század elején épült. A Néprajzi Házban lakberendezési gyűjtemény látható.

Vál
A XVIII. század végi Ürményi-kastély késő barokk stílusú. A római katolikus templom klasszicista stílusban épült. Mellette áll a XV. századi gótikus templom megmaradt tornya a csúcsíves ablakokkal. A közeli Vadász-völgyi kis erdészlakban töltötte gyerekkorát Vajda János (1827-1897) a XIX. század második felének egyik legnagyobb magyar költője.