Mátrai borvidék

A Mátra-hegység déli lankáin az északról védett szőlőterületeken – az egykori mátraaljai borvidéken – már a középkorban is jelentős bortermelés folyt. Több világi és egyházi uradalmi szőlő és középkori pince hirdette a helyi bortermelés létezését. Leghíresebb a XVIII. század közepén épített gyöngyöstarjáni úgynevezett Haller-uradalmi dézsmapince, amelynek feneketlen gyomra nyelte el a környék musttermését, amiből kiváló fehérbor készült.
 
A XX. század első harmadában a Károlyi-uradalom debrői hárslevelűje szerzett világhírnevet. A gyöngyösiek mellett az abasári, domoszlói, nagyrédei és visontai borok is méltán híresek.

A Mátra hegyvonulatai a domboldalakat védik az északi széltől, a szőlőterületek többsége az erdők között húzódik meg. A múlt és a jelen jól megfér egymással: a modern borkészítés és a régi időket idéző magyar szüreti szokások egyaránt jelen vannak. Több középkori eredetű borospince található a vidéken, egy része felújítva ma is bort kínál.

Jellemző szőlőfajták
Irsai Olivér, chardonnay, leányka, szürkebarát, kékfrankos, cabernet franc, cabernet sauvignon

Földrajz, éghajlat
A Mátra védettséget biztosít az északi szelektől, viszont a csapadék nagy részét is felfogja. Ennek is köszönhetően jó mikroklíma alakult ki. Talaja változatos, pannonagyagon, márgán, löszön, andeziten, riolittufán képződött barna erdőtalaj, fekete nyiroktalaj, barnaföld jellemzi, mészben többnyire szegény a talaj.
 
A borvidék területe
Összesen 7800 hektár

Meghatározó borászatok
  • Babiczki Pince
  • Bárdos és Fia Pincészet
  • Benedek Pince
  • Dubicz Borászat és Szőlőbirtok
  • Karner Gábor kézműves borászata
  • Kiss Attila Pincészete
  • Losonci Pincészet
  • Ludányi Pince
  • Szecskő Pince
  • Szőke Mátyás Pincészet
Települések
Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Abasár
Jelentős bortermő település. Aba Sámuel király XI. századi állítólagos kriptáját a XVII. században hatalmas borpincévé alakították át. A faluban Bormúzeum is található, valamint szép pincesor a falu szélén.

Apc
XV. századi kőfallal körülvett gótikus temploma jelentős építészeti emlék.

Gyöngyös
A környéket a honfoglalás korában avarok lakták. A Szent Bertalan-templom a XIV. század közepén épült, ma főleg barokk jegyeket mutat. A Ferences plébániatemplomot és kolostort 1400 körül építették. Az Orczy-kertben, a volt Orczy-kastély épületében található a Mátra Múzeum. Lepkegyűjteménye.

Gyöngyöspata
XV. századi gótikus, támpilléres, háromhajós templom, valamint barokkos kőhíd látható a faluban. A közeli Vár-hegyen 1200 körüli földvár nyomai láthatók.

Gyöngyössolymos
Fő látnivalója a XIV. századi gótikus, támpilléres templom, amit 1711-ben barokk stílusban átépítettek.

Gyöngyöstarján
A gyöngyösi szőlővidék legnagyobb (271 méter hosszú, 6 méter széles), kupolás előcsarnokú borpincéjét Heller Sámuel tábornok készíttette 1740 körül. A barokk stílusú római katolikus templom az 1700-as évek közepén épült.

Hatvan
Már a XIII-XIV. században mezőváros volt. A római katolikus templom, valamint a Grassalkovich-kastély a XVIII. században épült.

Kisnána
A vár legkorábbi részei a XI-XII. századból származnak. 1596-ban elfoglalták a törökök és tornya kivételével az egészet lerombolták.

Markaz
A várat feltehetően a tatárjárás után építették. A törökök 1552-es rombolása következtében ma már csak a romjai láthatók.