Pécsi borvidék

A Mecsek déli lejtőin, egészen Mohácsig magyarok, szerbek és németek lakta községek határában találhatók az ültetvények. 2000 éve termesztenek itt szőlőt. A szőlő jól érzi magát ezen a talajon és ebben a klímában, bőségesen meghálálja a befektetett munkát. A borvidék kereskedelmi központja már az ókorban is Pécs (Sopianae) volt. A nagy hagyományokkal rendelkező pécsi pezsgőgyártás alapborait a XIX. századtól ez a vidék termeli.

1015-ben már 110 szőlőművest írtak össze a pécsváradi apátság szolgálatában. A borvidék a kereszténység elterjedésével tovább fejlődött és kiváló minőségi borok hazájává vált. Sokáig egyeduralkodó volt a kadarka vörösbora, mára a tüzes, fűszeres fehérborok a mértékadók.
 
A borvidéken kettős szőlőkultúra nyomait lehet felfedezni. Az egyik a kelta - görögöktől eltanult -, a másik pedig az itáliai - a rómaiaktól fennmaradt - technológia. Sopianae (ma Pécs) fontos kereskedelmi utak kereszteződésében épült fel.

Az Árpád-házi királyok uralkodása alatt a külföldi szerzetesek nagy kiterjedésű erdőségek irtásába fogtak, hogy a területet földművelésre alkalmassá tegyék.

1694-ben Baranya megye önálló címert kapott, amiben a szőlő is látható úgynevezett "heveng" formájában. A heveng kökényből készült rúdra akasztott fürtökből összeállított "óriásfürt", amin a szőlőszemek betöppedtek és így eltarthatóvá váltak.

Az 1830-as évek forradalmi változást hoztak: megjelentek az ültetvényekben a karók az addigi gyalogművelés helyett. A baranyai bor egyre több piacot hódított meg, a város iparát a borkereskedelméből származó jövedelem alapozta meg. A növekvő termelés, a külföldi és az egyre igényesebbé váló belföldi piac egyre nagyobb és magasabb szintű termelést követelt meg. Ekkor és ezért hozatta be a pécsi káptalan saját használatára az azóta pécsi specialitássá vált fajtát, az osztrák eredetű cirfandlit.

Jellemző szőlőfajták
cirfandli, hárslevelű, cabernet franc, portugieser, merlot

Földrajz, éghajlat
A borvidék éghajlata szubmediterrán, északi széltől védett. A nyár forró, sok napsütéssel, a tél enyhe. Legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű borvidékünk. Csapadéka közepes, inkább vízben szegény. Talaja palás, kötött erdőtalaj, homokkő, lösz.

A borvidék területe
820 hektár

Meghatározó borászatok
  • Lisicza Pincészet
  • Wekler Pince
  • Somogyi Tibor Pincészete
Települések
  • Pécsi körzet: Cserkút, Hosszúhetény, Iványbattyán, Keszü, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely
  • Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend
  • Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Bóly
A települést először 1093-ban említik. A XVIII. századi Batthyány-kastély körül 10 hektáros kastélypark van.

Cserkút
XIII. századi román stílusú templomát 1729-ben és 1826-ban újították fel. Belsejében értékes freskókat találtak.

Dunaszekcső
A XV. századi kolostor romjain kívül említést érdemel még a XVIII. századi magtár, a volt Jankovich-kúria és az 1810-ben épült klasszicista templom.

Hosszúhetény
Egy II. századból származó római villa maradványait tárták fel.

Kővágószőlős
A Kárpát-medence legnagyobb kora-vaskori telepe található itt, fölötte Árpád-kori kolostormaradvány emelkedik. A község XII. századi eredetű római katolikus templomát 1773-ban barokk stílusban átépítették.

Kővágótőttős
XIII. századi román stílusú, félköríves szentélyű templomát 1780-ban átalakították.

Mecseknádasd
A kora gótikus Szent István kápolna XIII. századi. A római katolikus templom, az emeletes barokk kastély és a Havas-Boldogasszony kápolna az 1770-es években épült. A várhegyen a Nádasdi-vár romjait tárták fel. A munkálatok során egy XIV. századi templom, valamint egy jóval korábbi épület maradványai is előkerültek.

Mohács
Helyén a kelta és római időkben halászfalu állt. Számos barokk épület található itt. A református, a római katolikus, a görög-keleti szerb templom, a Püspöki templom és a volt Püspöki kastély mind XVIII. századi.

Pécs
Sopianae néven Pannónia tartomány egyik igazgatási központja volt. I. Lajos király itt alapította meg az ország első egyetemét 1367-ben. A Mindenszentek templomát 1157-ben emelték, majd a XV. században átalakították.

A török uralom alatt Pécs fontos város volt. A XVI. században épült dzsámi az ország legnagyobb török-kori épülete. Ma ebben található a Belvárosi templom. Jakováli Hasszán dzsámija a XVI. század második feléből való. Az országban ez az egyetlen minarettel is rendelkező török templom.

A Székesegyházat Szent István király kezdte építtetni, 1891-ben nyerte el mai formáját, különösen értékes a XI. századi altemploma. A középkori eredetű Püspöki palotát a XVIII. században barokk stílusban átépítették. Ugyanitt található a székesegyházi plébánia és levéltár copf stílusú épülete. Az irgalmasrendi templom 1721-1731 között épült. A Csontváry Múzeum a Janus Pannonius utcában, a Vasarely Múzeum és a Zsolnay Múzeum a Káptalan utcában található. A városban van a világhírű, 1857-ben alapított Zsolnay Porcelángyár is.

Pécsvárad
Környékén római korból származó emlékek kerültek elő. Itt vezetett a Pécset (Sopianae) és Acquincumot összekötő hadiút. A népvándorlás korából avar temetőt is feltártak. Szent István 1015 táján bencés apátságot alapított. A pécsváradi Várkolostor a XII. század közepén leégett, de a XV. században újjáépítették. A Mindszent-kápolna XIII. századi eredetű.

Szigetvár
Már a kelta és a római időkben lakott volt. A várat 1420 és 1440 között építették. A római katolikus templomot egy XVI. századi török dzsámiból alakították át 1788-ban. A török időkből származik a Várospince és a Basa-kút. A ferences templom és a zárda épülete XVIII. századi.