Pécsi borvidék

A pécsi borvidék a Mecsek déli lejtőin terül el, egészen Mohácsig fut. Az igazi nemzetközi – német, horvát, magyar és szerb ajkú – lakosság szorgalmának eredményeként érik itt a szőlő. A Mecsek szélvédettsége miatt még négyszáz méter felett is találunk szőlőt, ami igen ritka hazánkban. A mikroklíma még a Villányi-Siklósi borvidéknél is szárazabb, forróbb nyárral, gyakori aszállyal.
 
Történelmi vonatkozások

1015-ben már 110 szőlőművest írtak össze a pécsváradi apátság szolgálatában. A borvidék a kereszténység elterjedésével tovább fejlődött és kiváló minőségi borok hazájává vált. Sokáig egyeduralkodó volt a kadarka vörösbora, mára a tüzes, fűszeres fehérborok a mértékadók.
 
A borvidéken kettős szőlőkultúra nyomait lehet felfedezni. Az egyik a kelta - görögöktől eltanult -, a másik pedig az itáliai - a rómaiaktól fennmaradt - technológia. Sopianae (ma Pécs) fontos kereskedelmi utak kereszteződésében épült fel.

Az Árpád-házi királyok uralkodása alatt a külföldi szerzetesek nagy kiterjedésű erdőségek irtásába fogtak, hogy a területet földművelésre alkalmassá tegyék.

1694-ben Baranya megye önálló címert kapott, amiben a szőlő is látható úgynevezett "heveng" formájában. A heveng kökényből készült rúdra akasztott fürtökből összeállított "óriásfürt", amin a szőlőszemek betöppedtek és így eltarthatóvá váltak.

Az 1830-as évek forradalmi változást hoztak: megjelentek az ültetvényekben a karók az addigi gyalogművelés helyett. A baranyai bor egyre több piacot hódított meg, a város iparát a borkereskedelméből származó jövedelem alapozta meg. A növekvő termelés, a külföldi és az egyre igényesebbé váló belföldi piac egyre nagyobb és magasabb szintű termelést követelt meg. Ekkor és ezért hozatta be a pécsi káptalan saját használatára az azóta pécsi specialitássá vált fajtát, az osztrák eredetű cirfandlit.
 
Pécs másik húzóágazata a 19. században a pezsgőgyártás lett: 1859-ben Littke Lőrinc, a Törley-féle budafoki gyárat megelőzve, megalapította pécsi székhelyű pezsgőgyárát. A Littke  család a 18. század elején bukkant fel Pécsett. Lőrinc – egy legenda szerint – gyermekkorában beteg lett, és betegségét meleg borban fürdetéssel gyógyították, ebből fakadt később a bor és a pezsgő melletti elköteleződése. Ami tény: a pezsgőkészítéssel kapcsolatos tanulmányait Franciaországban az 1830-as évek derekán végezte, innen Pécsre visszatérve építette meg a reneszánsz stílusú „pezsgőházát”. Az 1870-es évek végére a gyár országosan ismertté vált. Az 1890-es években még Ferenc József császár is tiszteletét tette a gyárban. Az államosítást követően a gyártás megszűnt, és csak 1966-ban indult újra a cég, immár Mecsekvidéki Pincegazdaság néven. A privatizáció után három magyar származású svéd befektetőhöz került a gyár, ami 2014-ben pénzügyi nehézségek miatt bezárt. A megújult Littke Pezsgőház 2017-ben nyílt meg ismét. 

Jellemző szőlőfajták
A Mecsekalja leggyakoribb fehér szőlőfajtái az olaszrizling, a chardonnay, a királyleányka és a rizlingszilváni. Jelentősebb mennyiségben terem még a zöldveltelini. A borvidék egyedi szőlőfajtája azonban kétségkívül a cirfandli, még úgy is, hogy a jelenlegi megközelítőleg 20 hektár meglehetősen elenyésző mennyiség. A fehérborok mellett kisebb mennyiségben a kadarka is a borvidék választékát gazdagítja.

A félszáraz/félédes borokat kedvelők számára ez az egyik legfontosabb magyarországi termőterület, bár azokhoz inkább csak hordós kiszerelésben lehet hozzájutni. A viszonylag magas cukortartalmat lágy savak egész palettája kíséri, így biztosítva a bor belső egyensúlyát. Gyakori a gazdag fűszeresség. A jellemző savhiány miatt viszont a Mecsekalja borai nehezen eltarthatók, hamar öregednek.

Földrajzi behatárolás, éghajlat, fekvés, talaj
A pécsi borvidék a Baranyai-dombság, a Mecsek és a Mórágyi-rög déli lejtőin terül el. Alapvetően két párhuzamos, kelet-nyugati csapású zóna alkotja, amelyek közül az északi Szigetvártól Mecseknádasdig, a déli Keszü községtől egészen a Dunáig, Mohács városáig húzódik. A pécsi borvidék teljes termőterülete 7 ezer hektár, aminek több mint 90%-a első osztályú besorolást kapott. Ennek ellenére ezen a magasan kvalifikált területen csak 660 hektár van betelepítve. A teljes állomány 70-80%-a fehérszőlő. A gyér betelepítettség egyik oka lehet, hogy a régi neves szőlőtermő dűlők egy része ma Pécs belterületéhez tartozik, rajta lakóházak és ipari létesítmények épültek. A borvidék jelentős területi növekedése – a táj nagymértékű iparosodása miatt – a jövőben nem várható.
 
Alapkőzetei és földtani viszonyai – a földrajzi tagozódáshoz hűen – szintén kettősséget mutatnak. Az északi vonulatban, Pécs környékén, a tulajdonképpeni Mecsekalja kőzetei között a felső perm, az alsó triász kori vörös homokkő és a középső triász dolomit-mészkő dominál, nagyon hasonlóan a Balatonfüred-Csopaki borvidékhez. Ezeket a kemény kőzeteket lazább, középső miocén kori homok, agyag, ritkábban Lajta-mészkő fedi. Az idős alapkőzeten a pannon homok és agyagmárga, valamint a negyedidőszaki lösz nyugszik.
 
A Mecsekalja szubmediterrán jellegű, hazánk legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű borvidéke. Éghajlata csak a Villányi-hegységéhez hasonlítható. A forró és napsütéses nyarat általában enyhe tél követi ritka fagyokkal. A déli lejtőket az északi szelektől a Mecsek hegylánca védi. A csapadék kevés, vízben szegény a terület. A Mecsek és a Baranyai-dombság hideg szelektől védett, napsütötte, néha jelentős dőlésszögű, déli fekvésű, meleg lankái és a Mecsektől Mohácsig terjedő szelíd dombok kedvező domborzati feltételeket biztosítanak a szőlőtermesztéshez. A meleg éghajlatnak és a kevés csapadéknak köszönhetően a vidék borai általában testesek, gyakran magas cukor- és alkoholtartalommal.
 
A borvidék területe
A pécsi borvidék teljes termőterülete 7 ezer hektár, aminek több mint 90%-a első osztályú besorolást kapott. Ennek ellenére ezen a magasan kvalifikált területen csak 660 hektár van betelepítve. A teljes állomány 70-80%-a fehérszőlő. A gyér betelepítettség egyik oka lehet, hogy a régi neves szőlőtermő dűlők egy része ma Pécs belterületéhez tartozik, rajta lakóházak és ipari létesítmények épültek. A borvidék jelentős területi növekedése – a táj nagymértékű iparosodása miatt – a jövőben nem várható.

Fontosabb borászatok
  • Lisicza Pincészet
  • Wekler Pince
  • Somogyi Tibor Pincészete
Jelentősebb települések, látnivalók
  • Pécsi körzet: Cserkút, Hosszúhetény, Iványbattyán, Keszü, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely
  • Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend
  • Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
 
Bóly
A települést először 1093-ban említik. A XVIII. századi Batthyány-kastély körül 10 hektáros kastélypark van.

Cserkút
XIII. századi román stílusú templomát 1729-ben és 1826-ban újították fel. Belsejében értékes freskókat találtak.

Dunaszekcső
A XV. századi kolostor romjain kívül említést érdemel még a XVIII. századi magtár, a volt Jankovich-kúria és az 1810-ben épült klasszicista templom.

Hosszúhetény
Egy II. századból származó római villa maradványait tárták fel.

Kővágószőlős
A Kárpát-medence legnagyobb kora-vaskori telepe található itt, fölötte Árpád-kori kolostormaradvány emelkedik. A község XII. századi eredetű római katolikus templomát 1773-ban barokk stílusban átépítették.

Kővágótőttős
XIII. századi román stílusú, félköríves szentélyű templomát 1780-ban átalakították.

Mecseknádasd
A kora gótikus Szent István kápolna XIII. századi. A római katolikus templom, az emeletes barokk kastély és a Havas-Boldogasszony kápolna az 1770-es években épült. A várhegyen a Nádasdi-vár romjait tárták fel. A munkálatok során egy XIV. századi templom, valamint egy jóval korábbi épület maradványai is előkerültek.

Mohács
Helyén a kelta és római időkben halászfalu állt. Számos barokk épület található itt. A református, a római katolikus, a görög-keleti szerb templom, a Püspöki templom és a volt Püspöki kastély mind XVIII. századi.

Pécs
Sopianae néven Pannónia tartomány egyik igazgatási központja volt. I. Lajos király itt alapította meg az ország első egyetemét 1367-ben. A Mindenszentek templomát 1157-ben emelték, majd a XV. században átalakították.

A török uralom alatt Pécs fontos város volt. A XVI. században épült dzsámi az ország legnagyobb török-kori épülete. Ma ebben található a Belvárosi templom. Jakováli Hasszán dzsámija a XVI. század második feléből való. Az országban ez az egyetlen minarettel is rendelkező török templom.

A Székesegyházat Szent István király kezdte építtetni, 1891-ben nyerte el mai formáját, különösen értékes a XI. századi altemploma. A középkori eredetű Püspöki palotát a XVIII. században barokk stílusban átépítették. Ugyanitt található a székesegyházi plébánia és levéltár copf stílusú épülete. Az irgalmasrendi templom 1721-1731 között épült. A Csontváry Múzeum a Janus Pannonius utcában, a Vasarely Múzeum és a Zsolnay Múzeum a Káptalan utcában található. A városban van a világhírű, 1857-ben alapított Zsolnay Porcelángyár is.

Pécsvárad
Környékén római korból származó emlékek kerültek elő. Itt vezetett a Pécset (Sopianae) és Acquincumot összekötő hadiút. A népvándorlás korából avar temetőt is feltártak. Szent István 1015 táján bencés apátságot alapított. A pécsváradi Várkolostor a XII. század közepén leégett, de a XV. században újjáépítették. A Mindszent-kápolna XIII. századi eredetű.

Szigetvár
Már a kelta és a római időkben lakott volt. A várat 1420 és 1440 között építették. A római katolikus templomot egy XVI. századi török dzsámiból alakították át 1788-ban. A török időkből származik a Várospince és a Basa-kút. A ferences templom és a zárda épülete XVIII. századi.