A februári kampánytól már mesze vagyunk, de a Furmintról (és Tokajról) nyáron sem feledkezhetünk meg. Ezért is fogadtuk örömmel a Borkollégium kertjében megrendezett nyáresti bormustrára szóló meghívást, ahol Erdőbénye ismert és kevésbé ismert borászatai mutatkoztak be.  Kicsik és nagyok. Jöjjenek az élmények!

Hegyalján Erdőbénye kevésbé van előtérben, noha arrafelé is vannak jócskán tehetséges borászok és borműhelyek, kisebbek és nagyobbak, befutottak és felfedezésre várók. Pár éve önálló fesztivállal is büszkélkedhetnek, a „Bor, mámor, Bénye” idén augusztus 12. és 14. között várják a bor szerelmeseit.

 

A Borkollégium jó érzékkel összeválogatott erdőbényei meghívottai között szerepelt Homonna Attila, akiről bemutatkozásképpen megtudhattuk, hogy a szüreti időpont megválasztásában inkább a későbbi egyensúly megtalálása motiválja, mintsem a hatalmas test és a nagy alkohol. Ezzel összhangban 2009-es Határi Furmintja nem ront ajtóstul a házba, fiatal kora ellenére viszont már most elegánsnak mutatkozik.

A bloggerből lett borász, Csite Norbert egyetlen tételével, a 2009-es Furminttal érkezett, amelyből mindössze 500 palack készült. A bor az olaszliszkai Határi dűlő (Toplec aldűlő) kordonos művelésű tőkéinek termése, amelyeket szeptember végén szüreteltek. Illatában vanília és gyümölcsök, leheletnyi mézzel. Tartalmas, extrakt-gazdag furmint, 2 gramm maradékcukorral, kár, hogy az újhordó hatása sokat elfed a szép gyümölcsösségből.

A természetes, termőhelyi borok táborát erősítik a Karádi-Berger borászat birtok- és dűlőszelektált tételei, valamint Vissy László Peres dűlőről származó száraz furmintja. Utóbbi esetében Homonna Attila szakmai tanácsadóként működött közre.

A H. Bardon borászat több termőhelyen, összesen 8,5 hektáron is gazdálkodik és a biodinamikába is igyekszik belekóstolni – tudtuk meg Kovács Gabriella borásztól. A 2009-es, százéves tőkék levéből szűrt Furmintjukat még kissé megbillenti a magas alkohol, de a 2008-as Menon-ról (Furmint-Hárslevelű) mindez már nem mondható el. Ugyancsak szép tétel a sárgabarackos-fügés illatokat árasztó, édes Phaidon is.

 

A kései szüret kategóriából számomra a 2009-es Valyi Cuvée volt a legemlékezetesebb. Acéltartályos erjesztés, 146 g/l maradékcukor, 10,5% alkohol. Hamisítatlan tokaji karakter, fügével, érett körtével és mézzel. Nagyon szép, egyensúlyos bor, öröm inni, amely ha nem is aszú, de mindenképpen az ünnepi asztalon a helye. Érdekesség, hogy a tulajdonos-borász-történész, Ungváry Krisztián a borok mellett aszú balzsamecetet és ún. saba dresszinget is készít.

A 45 hektáron gazdálkodó Béres Szőlőbirtok a friss, reduktív Furminttól kezdve a 6 puttonyos aszúig igen széles termékpalettával rendelkezik. A 2008-as Diókút Hárslevelű minden találkozásunk alkalmával levesz a lábamról. Nagyon szépen összeérett alapanyag, amelyben váltakozva tárulnak fel a különböző rétegek: gyümölcsök, ásványos és gyógynövényes jegyek, avar és dohány. A bor nagyon szépen fejlődik és a palackos érlelés során izgalmas tercier aromákkal gazdagodott. Az est végén a Béres Szőlőbirtok 2005-ös évjáratú 6 puttonyos aszúja tette fel az i-re a pontot, mintegy esszenciaként magába sűrítve mindazt a nagyságot és nemes hagyományt, amelyet a Tokaji borvidék évszázadok óta képvisel.