A kóser bor a zsidó táplálkozási törvények (kashrut) szerint előállított bor, és meg kell felelnie bizonyos követelményeknek. A teljes gyártási folyamatot rabbinak vagy tanúsító ügynökségnek kell felügyelnie, és csak a Sabbath-observant zsidók kezelhetik a bort (vagyis a szombattartók, a sabbath-ot megtartók, megünneplők). Minden hozzávalónak (élesztő, derítő, stb.) kósernek kell lennie, a gyártóberendezést a kóser előírások szerint kell tisztítani.

 

Magyarországon a kóser borkészítés ugyanazokat az alapelveket követi, mint más országokban.  Az egész borkészítési folyamatot - a szőlő bogyózásától, a préseléstől kezdve az érlelésen át egészen a palackba kerülésig - kizárólag zsidók végezhetik, és mindenképpen egy vallásos, Sabbath-observant zsidónak kell felügyelnie valamennyi folyamatot. Két tanúsító szervezet, a Kedassia és a Machsike Hadass ellenőrzi a folyamatot. A bor kóser minősítést kap, miután minden termelési szakaszt megvizsgáltak, a szőlőszürettől a palackozásig. Magyarországon egyetlen teljesen kóser pincészet van jelenleg, a Gluck Birtok, mely a teljes eljárás során betartja a folyamatokat. Más pincészeteknek lehetnek ideiglenes gyártósorai, amelyek kóser bort is termelnek. 

 

A folyamat hasonló más országokban is, de Izraelnek további vallási törvényei vannak. Az Orlah előírás szerint tilos a négy évnél fiatalabb szőlőből származó szőlő felhasználása. A Shmita törvény alapján minden hetedik évben a földnek pihennie kell, és az ebből a szüretből származó szőlő nem használható kereskedelmi forgalomba. A Terumot és Ma'aserot szerint a termés egy részét jótékonysági vagy vallási intézmények számára kell elkülöníteni. Fajták terén nincs megkötés, bármilyen szőlőfajta használható, ha a termelési folyamat követi a kóser irányelveket. Egy korábbi cikkünk Izrael borairól itt olvasható.

 

 

Az elsődleges fogyasztók a zsidók, akik betartják a kóser törvényeket. A kóser bor azonban a vegánok körében is népszerű, mert az előállítása során nem használnak állati eredetű termékeket, például zselatint vagy derítésre szolgáló tojásfehérjét.  

 

A kóser bor általában 50-150%-kal drágább a további felügyelet, minősítés, valamint a gyártáshoz szükséges speciális alapanyagok miatt.  

 

Nincsenek ízbeli különbségek, ha a borokat azonos körülmények között állítják elő. A pasztőrözésen átesett borok (ún. "mevushal" borok) azonban a hőkezelés miatt kissé megváltozott ízűek lehetnek.  

 

Mi az a Mevushal bor?
Régen a pogányok gyakran használtak bort a bálvány-isteneknek bemutatott áldozataik során. Amikor valami jó történt, szimbolikus köszönetképpen kiöntöttek egy kis bort a földre. A kóser borra vonatkozó szabályokat felállító rabbik ki akarták zárni, hogy a zsidók olyan pohár bort kapjanak, amelyet bálványáldozathoz kötöttek, ezért előírták, hogy csak zsidók foglalkozhatnak kóser borral. Voltak azonban olyan alkalmak, amikor nem lehetett biztosan tudni, hogy kizárólag zsidók foglalkoztak a borral, ezért a rabbik úgy döntöttek, hogy annak elkerülése érdekében, hogy egy zsidó valaha is bálványimádással kapcsolatos bort igyon, egy nem zsidó csak főtt vagyis felforralt bort szolgálhat fel egy zsidónak. Ez a mevushal bor, amelyet gyakran szolgálnak fel olyan eseményeken, ahol nem zsidók végzik a bor kitöltését és felszolgálását. Moshe Feinstein rabbi később úgy ítélte meg, hogy a gyors pasztőrözést mevushal előállításának lehet tekinteni. Vannak, akik ezzel nem értenek egyet, de ma Amerikában ez a legelterjedtebb vélemény. Sokan nem tartják kifejezetten jónak a mevushal borokat, mert azok a pasztőrözés során sok íz-, és aromaanyagot veszítenek.

 

A judaizmus számára a bor több, mint egy ital – központi szerepet játszik a vallási rituálékban, és a szentséget szimbolizálja. A kabbalista tanítások szerint a bor íze nem csak a szőlőfajtától és a termelési folyamattól függhet, hanem a pincészet tulajdonosának nevétől is, hiszen lelki tényezők befolyásolják.