Kis magyar borháború – nyílt levél „Novák Nikolettnek”

Tábor István
2019. október 06., 11:37


Jelen cikk két önálló tartalmi egységből áll. Aki türelmes, vagy szereti a dolgokat összefüggésükben értelmezni, vagy egyszerűen csak növelni kívánja a Borászportálon az egy felhasználó által az oldalon eltöltött idő mutató értékét, annak az „Ab ovo gemino” fejezettől javaslom a cikk elolvasását. Ellenkező esetben az „In medias res” fejezettől ajánlom az olvasás folytatását.
Kis magyar borháború – nyílt levél „Novák Nikolettnek”
Címlapkép: Noli me tangere, ifjabb Jan Brueghel festménye. Forrás: images.fineartamerica.com
 
Ab ovo gemino

Cikkem címadója, Olivier Torres 2005-ben megjelent, Borháború című könyve, mely egy globális háború lokális ütközetéről szól. Egyik oldalon az angolszász kapitalizmus (szabadság, fejlődés), a másikon pedig a tősgyökeres (francia) szőlősgazda (biztonság, állandóságba vetett hit) áll, kiválóan szimbolizálva a különböző bortermelői és vállalkozói kultúrák végletességét, s az azok között feszülő antagonisztikus ellentétet.

A szabadság és a biztonság eszményeinek ellentmondásosságát (egy társadalomban általában a szabadság az „erőseknek”, az egyenlőség kifejezés mögött megbúvó biztonság pedig a „gyengéknek” kedvez) már az 1789-es francia forradalom vezéralakjai is felismerték. Ezért is tűzék már akkor zászlajukra harmadik kifejezésként a szolidaritás jelszavát is, mely hidat képezni hivatott a két ellentétes világkép között, egyfajta testvériességet feltételezve a nemzetet alkotó egyének, társadalmi csoportok „rendszerében”.
 

A fenti ellentétnek a hazai borvilágra leképezett értelmezését 2016 februárjában már egyszer próbáltam megmagyarázni a kis magyar borháború (a hazai piac mérete és jelentősége szempontjából talán pontosabban kifejezve a „vihar a biliben” jelenség) első felvonása során:
„Véleményem szerint az aktuális (Furmint Február vs. Winelovers rendezvények) probléma gyökere egy elvi, világnézeti kérdés, amiben senkinek nem lehet teljesen igaza. Alapvetően egy érzelmi töltésű, a világ állandóságába vettet hiten alapuló nézőpont ütközik egy piaci alapú, a körülmények megváltozására dinamikusan reagáló szemlélettel…”
 
Kis magyar borháború – nyílt levél „Novák Nikolettnek”

Tábor István. Fotó: Szmodits Balázs
 
Ma ez a bili újra háborog, második fejezetét Novák Nikolett újságíró írja. Novák Nikolett nem fedi fel az általa képviselt szervezetet, újságíróként egy gmail.com végződésű e-mail címről küld üzenetet és aláírásában egyedül a nevét használja. E-mail címében a nevén kívül csak a 64-es szám szerepel. Novák Nikolett tehát ír, leírja, hogy ő „olvasgat” és „feltűnt számára” néhány érdekesség a bili belsejében a hazai borszakmában. Például időszakos print magazinok kapcsán, melyek a száz legjobb hazai bort mutatják be, vagy rendezvények elnevezései között, esetleg műfajukat tekintve. „Olvasgatása” egy „kis kutatássá” állt össze, melyből ő „cikket fog írni”. Kutatása során a 2013-as évig megy vissza, a Winelovers márka születéséig, s máris megtalálja az első nagy felismerést okozó névhasonlóságot egy nemzetközi boros közösséggel, mely 2012-ben indult. Sajnos a winelovers kifejezést nem fordítja le magyar nyelvre (borkedvelők), így annak általánosságát sem érti meg. Azt sem veszi észre, hogy a márkanévhez kapcsolódó webcímek már 2007-ben bejegyzésre kerültek, továbbá a névadás kapcsán személyes egyeztetés is történt a hivatkozott boros közösség akkori „hazai nagykövetével” (2013. nyarán, Lotte Gabrovits viselte ezt a címet a szerk.). Ezen kívül a Szellemi Tulajdon Szabadalmi Hivatala nyilvános adatbázisában sem kutat a bejegyzett védjegyek között, hogy utánanézzen a „winelovers” kifejezés hazai használatára kizárólagosan jogosult személy kilétének.

Novák Nikolett csak „olvasgat”, „kutat”, őt nem kérte meg senki semmire, nem bízta meg senki semmivel. Cikket ír. Objektívat. Amilyet egy újságíró szokott.

Novák Nikolett nem teljesen ismeretlen számomra, június végén már hallottam létezéséről, először telefonon Ercsey „Winesofa” Dánieltől, majd néhány nappal később Messenger üzenetben Németh „Wineflow” Richárdtól.
 
Kis magyar borháború – nyílt levél „Novák Nikolettnek”
Ercsey Dániel. Fotó: winesofa.eu
 
Ercsey Dániel így emlékszik vissza a nyáron történtekre
“Már az első telefonhívás után furcsálltam, hogy pont most (2019. június, a szerk.) kezdett el érdekelni egy újságírót az évekkel ezelőtti kitiltási botrány. Valóban volt ilyen, el is mondtam róla mindent amire emlékeztem, de a további kérdésekre, hogy kivel milyen további problémája van Tábor Istvánnak, hogy kik azok, akiknek vele problémája lehet, már nem tudtam és nem is akartam válaszolni. Még az is felmerült bennem, hogy maga Tábor István kérdez engem egy ismeretlen újságírón keresztül, annyira szürreális volt az egész. Ezek az ügyek már jórészt elévültek, megbeszéltük vagy elfelejtettük, a piac pedig úgyis elrendezi a dolgokat, vagy így, vagy úgy. Szóval több megkeresésre, leszámítva azt az egyet, ahol az általam elmondottakat megkaptam e-mailben, hogy egyeztessünk róla, nem válaszoltam. A cikk tudtommal - eddig - nem jelent meg, lehet, hogy azért, mert az újságíró is úgy érezte, hogy nem aktuális. Persze azt nem tudom, hogy rajtam kívül végül kiket keresett még meg.”
 
Németh Richárd esete Novák Nikolettel
Ricsinél június 26-án csörgött a telefon, a vonal másik végén az önmagát szabadúszó újságíróként definiáló Novák Nikolettel, aki azzal kopogtatott, hogy Tábor Istvánról akar cikket írni és a kitiltási „botrányról” érdeklődött, valamint más „terhelő” jellegű, vagy akként interpretálható információkat kívánt összegyűjteni. Némi unszolásra, plusz mivel hajtotta a kíváncsiság, Ricsi meg is beszélt egy személyes találkozót vele, de előzetesen jelezte, hogy az ő bekapcsolt diktafonja is ott lesz az asztalon. A megbeszélt időpontban és helyen Ricsi meg is jelent, Nikolett viszont ide már nem ment el és azóta nem is jelentkezett nála újra.
 
Kis magyar borháború – nyílt levél „Novák Nikolettnek”
Németh Richárd. Fotó: Németh Richárd Facebook-oldaláról
 
Novák Nikolett hat pontban fogalmazza meg kérdéseit, melyekre a válaszomat várja. A kérdéseket szó szerint sajnos nem írhatom ide (tekintettel a levéltitok megsértése tényállásra, a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 224. § szerint).

Az alábbiakban Novák Nikolettnek írt nyílt válaszlevelem következik, melyet a cikk megjelenésével egyidejűleg e-mail formájában közvetlenül neki is megküldtem. A levél, műfajára tekintettel néhány helyen személyes(kedő) megjegyzéseket is tartalmaz.
 
In medias res
 
Kedves Novák Nikolett,
 
Köszönettel megkaptam és elolvastam levelét. Örülök, hogy időt szán a hazai borszakma alaposabb megismerésére. Javaslom, hogy kutasson még tovább és próbálja meg az észlelt jelenségeket több oldalról is értelmezni, elemezni, járjon utána a pro és kontra érveknek, ellenérveknek, képzelje bele magát a szereplők helyzetébe, próbáljon meg az ő fejükkel gondolkozni annak érdekében, hogy teljes képet kapjon az Ön által vizsgált témákban. Ahogyan azt az újságíró iskolában tanítják.

Levelének szövege alapján számomra úgy tűnik, hogy Ön erősen prejudikál, nekem címzett kérdéseit is tematizáltan, egyoldalúan kihegyezve teszi fel, ennek ellenére megpróbálok rájuk a legjobb tudásom szerint válaszolni.
 
1.
 
Első kérdésében arra utal, hogy szándékosan megtévesztő és más szervezetek által már használt, azokat másoló neveket adunk a portfóliónkba tartozó termékeknek. A névválasztáskor mi a termék jellegére, esemény esetén annak időpontjára, célcsoportjának megszólítására, tájékoztatására koncentrálunk, ügyelve a nevek könnyű megjegyezhetőségére. Minden esetben megvizsgáljuk, hogy az általunk használt név nem jelent-e védjegybitorlást, ehhez a Szellemi Tulajdon Szabadalmi Hivatala nyilvános adatbázisát és a céginformációs szolgálat adatbázisát használjuk. Az általunk használt nevek közül azok esetében, melyek nem teljesen generikus szóösszetételek, védjegy oltalomra irányuló eljárást kezdeményezünk, ilyenek például a Winelovers, Borkollégium, Borászportál és Vinoport nevek. Azoknál a neveknél, melyek teljesen általános, hétköznapi szavakból állnak (ezeket hívják generikus neveknek), ezáltal jogi oltalomban nem részesülhetnek, nem indítunk védjegy oltalomra irányuló eljárást, hanem intenzív kommunikációval, rendszeres munkával „védelmezzük” őket, ilyenek például a Tokaji Március, Kékfrankos Április, Pezsgő Június, Olaszrizling Október, Bordói November, Magyar Borok Bálja, Pezsgő és Aszú, Borszilveszter stb. termékeink. Gyakran használjuk úgy az általános szóösszetételt tartalmazó kifejezéseket, hogy ahhoz egy védjegyezett márkanevünket tesszük előtagként, ilyenek például a Winelovers Bortúra, Winelovers River Night, Winelovers Afterwork, Winelovers Wednesday, Winelovers Champagne Week, Borkollégium Pezsgő Master, Borkollégium Champagne Master stb. Utóbbi előnye az egyértelmű megkülönböztetés, ezen felül egy védjegyzett névvel védjük a generikus szóösszetételt, amit természetesen más is használhat.
 
Kutatását megkönnyítve összegyűjtöttem Önnek a hazai borvilágból származó olyan névhasonlóságokat, amelyek esetében tudható, hogy melyik név keletkezett korábban és melyik később és így nagy valószínűség szerint a korábban már létezett elnevezés hathatott a későbbire. A nevek ábécé sorrendben az alábbiak:
 
Korábban használt név Később használt név
Bor, Mámor, Provance Bor, Mámor, Bénye
Budapest Félmaraton Borvidék Félmaraton
Chardonnay du Monde Portugieser du Monde
Furmint Február Mátrai Május
Múzeumok Éjszakája Hárslevelűk Éjszakája
 
2. 
 
Második kérdésében az első kérdésben már jelzett névhasonlóságok kapcsán érdeklődött azzal kapcsolatban, hogy ezeket mennyire tartom etikusnak. Amennyiben más által használt védjeggyel, vagy személynévvel kapcsolatban alkotnék önálló terméknevet, azt nem tartanám etikusnak. Amennyiben ilyen körülmény nem áll fenn, azt etikusnak tartom. Véleményem szerint a fent, példaként felhozott „később használt nevek” kitalálói is etikusan jártak el névválasztásuk során.  
 
3. 
 
Harmadik kérdésében az általunk létrehozott Winelovers 100 – A 100 legjobb magyar bor kiadvány kapcsán tesz fel kérdést, melyet egy másik, már korábban is létező, hasonló tematikájú kiadvánnyal hoz összefüggésbe és a mi magazinunk keletkezésének okát kutatja, valamint megjelenésének szeptemberi dátumát kifogásolja. A jelzett másik magazin valóban korábbi keletkezésű. 2016-ban és 2017-ben mi magunk szerkesztettünk azt a magazint és bonyolítottuk le a hozzá kapcsolódó bortesztet, valamint végeztünk értékesítési tevékenységet a magazin kapcsán, utóbbit a magazint tulajdonló szervezettel közösen. A magazin jogtulajdonosa több tematika mentén is rendelkezett időszakos print „top” kiadvánnyal, de 2016. októberében egy tulajdonosváltás történt, s ennek következtében az összes „top” kiadvány megszűnt, kivéve az általunk összerakott boros kiadvány (aminek megszűnése ebben az időszakban szintén szóba került a tulajdonos részéről, de addigra a teszt már lezajlott és a magazin tartalmának nagy része már elkészült, így végül létrejött a kiadvány is). Erről ebben a cikkben olvashat.  Ez a magazin jellemzően október hónap második felében jelent meg korábban, az ominózus 2016-os évben pedig a fent hivatkozott cikkben is bemutatott tulajdonosváltással kapcsolatos nehézségek hatására csak novemberben került a standokra. A magazin jogtulajdonosával két év munkát követően már nem tudtunk megegyezni a közös folytatásról, így mi 2018-ban indítottuk el saját magazinunkat, melyet a védjegyezett Winelovers előtaggal tettünk egyértelműen azonosíthatóvá, más terméktől megkülönböztethetővé. A másik magazin októberi és novemberi megjelenésével ellentétben mi a szüreti időszak kezdetét, a szeptember hónapot választottuk megjelenési dátumként, mivel véleményünk szerint ekkor van kiemelt érdeklődés a borok iránt, több nemzetközi szintű borfesztivál is ebben a hónapban kerül megrendezésre hazánkban. Természetesen a másik magazin ennek hatására a tavalyi évben már szintén szeptember hónapra időzítette a megjelenését és látva, hogy a mi magazinunkhoz egy kóstoló rendezvény is kapcsolódott (mely lehetővé tette a kiadványban szereplő borok egy helyen történő kóstolását), idén már ő is szervezett a sajátjához egyet, amit két nappal a mi eseményünk előtt tartott meg. A másik magazin tematikája egyébként azóta meg is változott, már nem a száz legjobb magyar bort tartalmazza a lista, hanem egy borkereskedés és egy szupermarket által forgalmazott borlistából válogatnak össze száz bort. Ez azt is jelenti, hogy amelyik termelő, vagy amelyik bor nem szerepel a kiválasztott kereskedés illetve szupermarket kínálatában, annak nincs elvi esélye sem bekerülni a kiadványba. Továbbá mivel a kereskedés a prémium és szuper prémium szegmensben forgalmazott borait indítja a teszten, a szupermarket pedig alacsonyabb kategóriájú borokat, így ha végiglapozza a listát, megállapíthatja, hogy a lista első felében elsősorban a kiválasztott kereskedés tételei, míg a második felében elsősorban a kiválasztott szupermarket tételei szerepelnek.
 
4.
 
Negyedik kérdésében arra keresi a választ, hogy a mi százas listánkban a listán szereplő borászok kiemelhetik-e az általuk elért eredményüket úgy, hogy ezért pénzt fizetnek, illetve konkrétan rákérdez a Pajzos Zrt-re, összefüggésbe hozva az általa nevezett egyik bor eredményességét azzal, hogy ő mekkora összegért vásárolt megjelenést a magazinban. A magazin egy teszt, ami egy meghatározott módszertan alapján zajlik és ahol 15 hiteles szakértő értékeli a borokat. Ezen az oldalon megtalálja a 15 szakértő nevét, fényképét, titulusát és bemutatkozó szövegét. Kérem, hogy kattintson a fenti linkre, tekintse meg a szakértők névsorát és küldjön el számomra három tetszőlegesen kiválasztott nevet. Válaszlevelemben megadom Önnek a kiválasztott szakértők e-mail címét és mobiltelefonszámát, s ezen a módon a teszt körülményeiről Ön közvetlen információt szerezhet tőlük. A véleményünk szerint igazságos, szakmailag kifogásolhatatlan és transzparens módon lebonyolított teszt során a legjobb száz tétel közé került borok termelői számára felajánlottuk a lehetőséget, hogy ezt a nagyszerű eredményt kiemelten kommunikálhatják a magazinunkban. Ennek pontos feltételeit hivatalos médiaajánlatunk 10. oldalán találja, melyet ide kattintva érhet el.
 
5.
 
Ötödik kérdésében arra kérdez rá, hogy miért van szükség a mi százas listánkat tartalmazó magazinra. Ön a levelét azzal indította, hogy „olvasgatott”, „kutatott”. Ötödik kérdése alapján feltételezem, hogy ez az olvasgatás, kutatás a mi magazinunkra és a jelzett másik magazinra nem terjedt ki. Amennyiben kézbe veszi a két magazint, megtapintva azok borítóit, belív lapjait, megnézi a magazinokban szereplő fotókat, a kivitelezés igényességét stb. akkor azt gondolom választ kap kérdésére. Ha összehasonlítja, hogy az emberek 20 évvel ezelőtt milyen személygépkocsikkal közlekedtek és ma milyet használnak, hasonló következtetésre fog jutni. Ezen felül amennyiben a két magazin módszertanát is összehasonlítja, Ön is jól fogja majd látni a negyedik kérdésére adott válaszomban is leírtakat, hogy valójában a két lista célja teljesen más, egyik a száz legjobb magyar bort a teljes hazai piacra értelmezve keresi, a másik ugyanezt kizárólag egy kiválasztott kereskedésre és egy kiválasztott szupermarketre szűkítve értelmezi. Ön szabadon eldöntheti, hogy a fogyasztók tájékoztatását melyik szolgálja jobban.
 
6.
 
Hatodik, egyben utolsó kérdésében arra kérdez rá, hogy én miért másolok másokat. Biztosan észrevette, hogy egy társadalom, vagy egy egyén élete során milyen sok dolog függ mások másolásától. Például amikor járni, beszélni tanul egy kisgyermek ő sem tesz mást, mint a szüleitől látott és hallott tevékenységet másolja. Ahogyan megtanul járni és beszélni, felfedezi saját hangszínének és intonációjának egyediségét, járásának máshoz nem hasonlítható apró egyedi jellemvonásait. Ahogyan a gyermek idővel nagyobb lesz, iskolába kezd járni, szerencsés esetben szüleinél képzettebbé válik, már olyan szavakat is fog használni, vagy érti azok jelentéstartalmát, amit szülei korábban nem használtak. Fizikai fejlődése során hasonló folyamat játszódik le, serdülő korban már jellemzően szüleinél gyorsabban képes járni, futni, még később pedig már ő segíti szüleit a járásban, amikor azok már idősebbek és például a vállára támaszkodva kelnek át a zebrán. A gazdasági életben ezek a folyamatok teljesen hasonlóan játszódnak le, sok esetben persze időben sokkal gyorsabban. Aki egy piacra, vagy részpiacra később lép be, önkéntelenül másolja egyes elemeit a piacvezető versenytársak tevékenységének. Idővel már lehet, hogy ő lesz a piacvezető és akkor őt is másolni fogják mások. Akit másolnak, büszke lehet, hiszen ő van elől, őt követik a többiek. Ha már nem másolják, az rosszat jelent számára, hiszen már nem ő a követendő példa. Ilyenkor néha megesik, hogy azok, akik lemaradtak a versenyben, adott esetben egy bértollnok „újságíróhoz” fordulnak és – más eszközük már nem lévén – próbálják lejáratni az őket már régen maguk mögött hagyó versenytársat. Pontosan úgy, ahogyan most a mi esetünkben is történik Önnel és velem.
 
Szeretnék jó munkát kívánni Önnek, bárki is valójában, bármilyen okból is ragadott klaviatúrát és bármilyen cikket is tervez megjelentetni. Kérem, majd küldje el számomra az Ön által írt cikk linkjét, hogy meg tudjam osztani személyes Facebook oldalamon, illetve elküldhessem annak az 1.150 magyar borászatnak, akik e-mail címükkel szerepelnek adatbázisunkban.

Felhívom figyelmét, hogy amennyiben az Ön által megírásra kerülő cikkben levelemből idézni kíván, azt kizárólag teljes mondatokkal, a szövegkörnyezet megváltoztatása nélkül teheti meg.

Üdvözlettel:
Tábor István
ügyvezető

 
Trinety Media Kft.
1067 Budapest, Podmaniczky u. 31. 1.em.8a.
+36 70 321 4891
istvan.tabor@trinety.hu
www.trinety.hu

u.i.: Javaslom, hogy a jövőben használjon Ön is hasonló formátumú aláírást, mint amit itt fent lát. Így tudja jelezni, hogy milyen szervezetet képvisel, ami megítélésem szerint újságíróként kifejezetten hasznos lehet.
 


 
Winelovers borok az olvasás mellé