A légitársaságok nem igazán veszik figyelembe, hogy a magasban a borok sok esetben más arcukat mutatják, mint a földön. De mi ennek az oka? Erről kérdezte Stephen Bridge, Andy Sparrow-t, a Decanter borszakértőjét.

 

Sparrow szerint odafent nem a bor változik, hanem a fogyasztó érzi másnak az italt, leginkább a megváltozott nyomás miatt.

 

Ezen kívül a páratartalom is nagy hatást gyakorol a borokra. A repülőgép kabinjának levegője szárazabb, mint a földi, és ez befolyásolja a szaglásunkat, megnehezíti, hogy érezzük a borok illatát és ízét.

 

 

A nyomás és a páratartalom mellett pedig Andy Sparrow véleménye szerint a repüléssel járó stressz, a háttérzaj és a rezgés is befolyásolja, milyennek érezzük a poharunkba kerülő bort. Minél hosszabb egy repülőút, annál jelentősebb hatást gyakorol ezen kívül a bioritmusunkra is.

 

Egy jó egyensúlyban lévő bor odafent is nagy élményt nyújthat, ám az éretlen tanninok és a durva savak kilométerekkel a föld fölött is kellemetlenek. Sparrow szerint az érett, gyümölcsös újvilági borok különösen jól működnek a repülőkön, köszönhetően a fejlett technikának, amivel készülnek, a tudatos tannin menedzsmentnek és a mikro oxidációnak.

Egyszóval nincs könnyű dolga annak, aki igazán nagy borélményre vágyik útközben. Lehet, hogy vannak tökéletes repülőgép-borok, de az utasok az egyes borstílusok, termőhelyek legjobbjaira is kíváncsiak. Nem is beszélve az első osztályon felszolgált, első osztályú italokról.