OIV - A bortermelő nemzetek háttérországa

Sztanev Bertalan
2013. június 06., 14:17


Kormányközi szervezet - Július első hetében tartja a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) éves kongresszusát és rendes közgyűlését. Idén Románia látja vendégül a tagországokat Bukarestben, a világ második legnagyobb épületében, a Parlamentben. A Kongresszus témájának a szervezők a „Szőlő és bor a tradíció és a modernitás között” jelmondatot választották. Jelen cikkünkben az OIV szerepét és fontosságát ismertetjük.
OIV - A bortermelő nemzetek háttérországa
 
OIV - A bortermelő nemzetek háttérországa
 
L'Organisation Internationale de la Vigne et du Vin (OIV) Romániában
A júliusi, bukaresti Parlamentben tartandó OIV kongresszus a résztvevők számára nem csak tanácskozásra, hanem a vendéglátó ország szőlészetének és borászatának megismerésére is lehetőséget. Az elhangzottakról tudósítónk, Sztanev Bertalan beszámolóit több részben közöljük.
Háttértámogatás
Az OIV-t 1927-ben alapította a 6 legnagyobb európai bortermelő ország. Az alapítók között volt Magyarország is, amely töretlenül tagja a szervezetnek. Azóta a világszervezet 44 tagországot tömörít. Legfontosabb célja, hogy a világ egész területére kiterjedő bortermeléshez, a világ borpiacának fejlődéséhez megfelelő hátteret adjon. A világ különböző országaiban eltérően szabályozzák az ágazatot, ezért a kereskedelem, a határokon átnyúló termelés szempontjából fontos a szabályozás összehangolása. Ezen túl az OIV statisztikai adatok gyűjtésével, elemzésével és publikálásával segíti tagjait a világ borpiacának, egyes térségeknek, kontinenseknek a fejlődési tendenciáit megérteni, mozgatórugóit feltérképezni.
Az ülések menetrendje
A szervezet szabályzata szerint a tagállamok többfordulós üléseken tárgyalnak meg egy-egy kérdést. Amennyiben egy szabályozási, technológiai kérdésben kialakul az egyetértés, akkor a szervezet ezt ajánlás formájában a közgyűlés elé terjeszti, amelyet a tagállamoknak konszenzusos formában kell elfogadniuk, azaz a jelenlévő tagállamok teljes egyetértésére szükség van. Mivel a szervezetet a tagállamok kormányainak képviselői alkotják, valamint a legfőbb döntéshozó testület munkájában, a közgyűlésben is a tagállamok kormányainak képviselői vesznek részt, ezért az ajánlásokat a tagállamok saját szabályozásuk részévé teszik.
 
Témafelosztás
A szervezet ezzel a szakértői munka és a kormányzati képviselők szavazata révén igyekszik harmonizálni a világ borpiacának mindennapi életét. A tárgyalások során a szervezet különböző bizottságokban osztja fel a munkát. Van szőlészeti, borászati, joggal és gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottsága, de ugyanilyen hangsúlyos kérdés a bor és az egészség kapcsolatának vizsgálata is. Egyre hangsúlyosabbak a klímaváltozással, vagy éppen a fenntartható borászati termeléssel kapcsolatos kérdések is.
Kormányközi szerep
Az Európai Unió tagállamai közül 20 az OIV tagja is, amely jól tükrözi az európai bortermelés nagyságát, helyét a világ termelésében és fogyasztásában. Komoly fordulatot jelentett az EU életében, hogy a 2008-as borpiaci reform az OIV határozataira az eddigieknél is hangsúlyosabb módon kíván építeni. Az EU az 1970-es években elindított közös borpiaci szabályozásába egyre több elemet épített be, elvonva ezzel a tagállamok önálló szabályozási lehetőségét. A borpiaci reform ennek folytatásaként a borászati eljárások szabályozását is gyakorlatilag teljes körűen a közös szabályozás részévé tette. A döntés értelmében az EU az OIV-ben elfogadott határozatokat automatikusan a szabályozásába építi.
A borpiaci reform ezen a téren hozott döntése új problémákat vetett fel az EU tagállamai és az EU és az OIV viszonyában. Ha az EU saját szabályozásába automatikusan beépíti az OIV döntéseit, akkor a tagállamok gyakorlatilag az EU-n kívül hozhatnak döntés a közös jogszabályok tartalmáról. A kérdés ebben az esetben az, hogy a tagállamok az OIV-ben képviselhetnek-e önállóan véleményt vagy sem. Az EU ezért egyre inkább arra törekszik, hogy befolyást szerezzen a szervezet döntéshozatalában. Az OIV kormányközi szervezeti jellegéből adódóan erre nem kíván jelentős teret adni, mert ezzel gyakorlatilag saját szervezeti alapjának kellene búcsút mondania.
Autonómia
A tagállamok többségének sincs szándékában önállóságát feladni egy olyan területen, amely a saját termelőik mindennapi munkáját komolyan befolyásolja. A konszenzusos szavazás miatt ráadásul a tagállamok szavazati súlya jelentősebb, mint az EU döntéshozatalában, ahol a szavazás limitekhez van kötve.
A tagállami önállóság megőrzése érdekében az OIV, és az EU tagállamainak egy része komoly erőfeszítéseket tesz. Németország az ügyet az Európai Bíróság elé vitte, így a téma a bíróság döntéséig egyelőre lekerült a napirendről.
Winelovers borok az olvasás mellé