Balaton-felvidéki borvidék

A Balatont körülölelő borvidékeken is számos esetben találkozunk a Római Birodalom korából ránk maradt régészeti emlékekkel. A Balaton-felvidéki borvidék aranykorát azonban mégis királyi, főúri és kisnemesi szőlőbirtokok fémjelzik. A nagyságrendileg 900 hektárnyi borvidék a badacsonyi borvidék kistestvéreként megtévesztően hasonló bazalt, tufa, láva adta ásványos nedűvel kínál bennünket.
 
Az 1300-as évek elején a veszprémi püspökségnek már kiterjedt szőlőbirtokai voltak itt, de feltehetőleg már a kelták iis termesztettek szőlőt errefelé. Századokon át királyi birtokok és főúri szőlők, valamint kisnemesi szőlőbirtokok hirdették ennek a vidéknek a kiváló borait, a középkorban Tirolba és az Alpokon túlra, a délnémet területekre szállítottak innen. Az Esterházy család hercegi és grófi ága a környék legtöbb szőlővel rendelkező birtokosa volt, uradalmaikban rendszeresen készítettek természetes édes borokat. A XVIII. századi dézsmapincéjük még áll Szentbékkállán a templom feletti területen.
 
E gazdag középkori hagyományokkal rendelkező borvidék nem fekszik közvetlenül a Balaton partján, de közelsége miatt éghajlatára még hatással van a tó. A vidéket szépsége és csökkenő számú őslakosság miatt a városi emberek már évekkel ezelőtt felfedezték maguknak. Nagy számban költöznek ide művészek is, akik szívükön viselik a táj arculatának megőrzését, és sokat tesznek is ezért. Főleg a Káli-medence környékére jellemzőek az igényesen rendbe hozott régi és - stílusukban a tájba illeszkedő - új házak, templomok, fogadók és vendégváró borpincék.
 
Jellemző szőlőfajták
olaszrizling, sauvignon blanc, chardonnay, cserszegi fűszeres, pinot noir, kékfrankos
 
Földrajzi behatárolás, éghajlat, fekvés, talaj
A borvidék talaját a változatos meszes kőzetek, bazaltos láva- és tufakőzetek, vályogos talajok határozzák meg. Éghajlatát a mediterrán hatás és sok napsütés jellemzi.
A klíma közelít a mediterrán viszonyokhoz, hisz a bazaltkúpok jól felmelegszenek, a Bakonyi-hegység pedig véd az északi szelektől. A mikroklíma meglehetősen hasonló a Badacsonyi borvidék adottságaihoz. A Balaton temperáló, hőmérsékletkiegyenlítő hatása elsősorban nyáron fejti ki jótékony hatását, amikor a víztömeg felől érkező légmozgás elősegíti a nappal felmelegedett szőlőnövény éjszakai hűtését. A tagozódás az éghajlatban nem, a termőtalajban viszont mutat különbséget.
 
A keleti Káli-medence északi felében az alapkőzetet a földtörténeti középkor triász időszakának dolomit és mészkő képződményei, valamint az őket takaró, pannon homok alkotják. A nyugati rész – elsősorban Rezi, Balatongyörök és Balatonederics – alapkőzete a dolomit és a márga. A pannon homok mennyisége nem számottevő, a bazaltréteg teljesen hiányzik. A területeket magasabb vályogtartalmú, barna erdei talajok alkotják, így rendkívül nagy változatosságot mutatnak: homokkő málladék, löszön agyagbemosódásos, közepesen kötött barna erdőtalaj, barnaföld, csernozjom barna erdőtalaj, lejtőtörmelékes vályogtalaj, egyes területen köves, földes kopárok fekete nyirokkal.
 
A klíma közelít a mediterrán viszonyokhoz, hisz a bazaltkúpok jól felmelegszenek, a Bakonyi-hegység pedig véd az északi szelektől. A mikroklíma meglehetősen hasonló a Badacsonyi borvidék adottságaihoz. A Balaton temperáló, hőmérsékletkiegyenlítő hatása elsősorban nyáron fejti ki jótékony hatását, amikor a víztömeg felől érkező légmozgás elősegíti a nappal felmelegedett szőlőnövény éjszakai hűtését. A tagozódás az éghajlatban nem, a termőtalajban viszont mutat különbséget. A keleti Káli-medence északi felében az alapkőzetet a földtörténeti középkor triász időszakának dolomit és mészkő képződményei, valamint az őket takaró, pannon homok alkotják. A nyugati rész – elsősorban Rezi, Balatongyörök és Balatonederics – alapkőzete a dolomit és a márga. A pannon homok mennyisége nem számottevő, a bazaltréteg teljesen hiányzik. A területeket magasabb vályogtartalmú, barna erdei talajok alkotják, így rendkívül nagy változatosságot mutatnak: homokkő málladék, löszön agyagbemosódásos, közepesen kötött barna erdőtalaj, barnaföld, csernozjom barna erdőtalaj, lejtőtörmelékes vályogtalaj, egyes területen köves, földes kopárok fekete nyirokkal.
 
A termőhelyi és a fajtaösszetételi hasonlóságok miatt a borvidék keleti részéből származó borok szinte összetéveszthetők a badacsonyi borokkal, ugyanis a bazalt és tufa akár alapkőzet, akár a talajba került málladék formájában alapjaiban határozza meg az itt termő borok ízvilágát. A nyugati tagozódásban, a Keszthelyi-hegység környéki borok pedig a Balatonfüred–csopaki borvidék adta nedűkre emlékeztetnek. Ennek a körzetnek a borai valamivel kevésbé tűnnek testesnek, mint a keleti tagozódásé, inkább karcsúságukkal, eleganciájukkal hódítanak. A termelés kondíciói visszaigazolják a „talaj felülírja a fajtát” mondás igazságát, az ilyen domináns karakterű termőtalajon a kőzet ízvilága dominál a fajtajelleg helyett.
 
A borvidék területe
 
1300 hektár
 
Fontosabb borászatok
 
Jelentősebb települések, látnivalók
  • Káli körzet: Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla.
  • Balatonederics-Lesencei körzet: Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Zalahaláp.
  • Cserszegi körzet: Balatongyörök, Csabrendek, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Héviz-Egregy, Rezi, Sümeg, Sümegprága, Várvölgy, Vonyarcvashegy településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei
 
Káli Királyi Eredetvédelem – avagy a királyi borbeszállító Köveskál
 
A történelmi múltról vallott elképzeléseknek állít emléket a Káli Királyi eredetvédelmi borok rendszere, ami szerint beszélhetünk „Káli” borról, „Káli Királyi” borról és „Káli Királyi Főborról”. Az érzékszervi vizsgálat alapján a három csoport fehérborok tekintetében az alább részletezettek szerint értelmezhető, és ez az eredetvédelmi termékleírás éppúgy elérhető a rozé és a vörösborokra is.
 
A fehérborok készítéséhez engedélyezett fajták köre: a chardonnay (a helyi eredetvédelem kereklevelűként nevesíti), a furmint (régi regionális nevén szigeti), a juhfark, a kéknyelű, az olaszrizling (nemesrizling), a sárgamuskotály, a szürkebarát, a piros tramini, a zenit, a zeusz és a zöldveltelini.
A „Káli” bor szalmasárga, üde, a fajtára jellemző illatú, zamatú, gyümölcsösségű bor. A talaj gazdag bazalt kőzetmálladék-tartalmának hatására enyhén sós karakterű, mandulás, kesernyés lecsengéssel.

A „Káli Királyi” borok esetében a zöldveltelini színe zöld-arany, a többi fajta esetében aranysárga, sárga. A szín a teljes érettség állapotában végzett szüret és a héjon áztatás következménye. Viszonylag nagy test, tüzesség (12,5 % feletti alkohol), határozott, de kellemesen lekerekedett savszerkezet, intenzív, az adott fajtára jellemző illatok teszik karakteressé. A borokat vulkáni alapkőzet és az ezen képződött talajszerkezet hatásaként kialakuló finom ásványosság jellemzi. Mindezek harmóniája a hosszú idejű érlelés eredménye.

A „Káli Királyi Főborok” színe aranysárga, olajos, vajas, „tűzköves”, vadvirágok illatára, mézre emlékeztető illatjegyekkel. Testes kerekséggel és az adott évjáratnak megfelelően töppedt szőlőbogyóra, vagy aszúra jellemző zamatokkal, nagyon határozott mineralitással írhatóak le. Édességérzetét kellemesebbé teszi, hogy a maradék cukortartalmának nagy része gyümölcscukor. Lecsengése nagyon hosszú. Ebben a kategóriában a hozamkorlátozás 35 hl/hektár. A bor érlelése a szürettől számított minimum két év.
 
Balatonhenye
A Henyei-hegy keleti lábánál fekvő kis települést először 1181-ben említik, akkor még Henney-ként. Már a rómaiak idejében lakott hely volt. 1262-ben a veszprémi vár nemes jobbágyai lakták, északi végétől mintegy 250 méterre kőfalak nyomait láthatjuk. Az Árpád-korban épült, Szent Margit tiszteletére avatott pálos kolostort 1365-ből említik az írások. A hegy oromzatán látható egy meredek "törökök halálának" nevezett sziklasor. A legenda szerint a magyarok ide szorítottak egy török csapatot, akik kénytelenek voltak leugrani, így lelve halálukat. A sziklasor alatt valóban találtak az ásatások során török fegyvereket, ékszereket. A település természeti kincsei között szerepel öt önálló vizű kráter-tó, amik kiválóan alkalmasak horgászatra, vadászatra.
 
Balatonederics
Veszprém megyében az utolsó Balaton-parti település, a Keszthelyi-hegység keleti lábánál nyúlik el. A községet 1214-ben említik először. XIII. századi eredetű temploma alatt római épület maradványai láthatók.
 
Balatongyörök
Északról a Keszthelyi-hegység örökzöld fenyőivel és lombos fákkal borított lánca övezi a települést. A Szépkilátó nevű pihenőhelyről a Balaton egyik legszebb panorámája látható. Ez alatt tör fel a Római forrás, mellette pedig római villa fürdőjének maradványait tárták fel.
 
Cserszegtomaj
Zala megye keleti részén, Keszthelytől 4 km-re, Hévíztől 2 km-re, a Keszthelyi-hegység délnyugati részén fekszik. Első írásos említése 1357-ből való, Tomaj néven. A helység nevezetessége a belterületén található kút-barlang, a Hévíz felé eső részében az arborétum, valmint a szabadidőpark a benne álló Margit-kilátóval. Az Orbán-tér közelében épült Várszínház kulturális rendezvények színhelye, említésre méltó a mellette elterülő Festetics-pince is.
 
Gyenesdiás
A község valamikor Keszthely szőlőhegye volt. A hegyoldalban számos római korból származó leletet találtak. A faluban avar sírmezőt is feltártak a régészek. Néhány szép régi boronapincét is láthatunk ott. A Szent Ilona kápolna (1826), a Havas Boldogasszony-templom (1893), az alsódiási János-forrásnál álló Nepomuki Szent János szobor mind klasszicista stílusban készült.
 
Hegyesd
Tapolcától keletre található kis település. Nevét a hegycsúcson álló várról kapta, amely a török harcok idején jelentős szerepet töltött be a környék védelmében. Hygusd néven 1329-ben említik először az oklevelek. A vár maradványai ma is láthatók Hegyesd bazaltkúpján.
 
Hévíz
Keszthelytől észak-nyugatra található, fürdőjéről híres település. Gyógyvizét először 1328-ban Heuwyz-ként említik. Az 1946-ban Hévízszentandrás és Egregy egyesüléséből létrejött település nevét a melegvíz jelentésű Hévíz szóról kapta. Itt található Európa legnagyobb melegvizű tava. Mozgásszervi betegségek (ízületi-, gerinc-, izom és idegmegbetegedések) gyógyítására kiváló. A községhez tartozó Egregyben Árpád-kori templom van. Ugyanitt egy római katona IV. századi sírját tárták fel.
 
Lesencefalu
Lesencefalu a Balatontól 6 km-re, a Keszthelyi-hegység északi oldalán egy gesztenyefáktól, erdőktől és szőlőktől övezett zárt völgyben fekszik. Az első írásos emlékek 1365-ben, majd 1516-ban említették Németfalu néven, előtagja feltételezhetően német telepesekre utalt. A XIX. század második felétől a helységnév elé megkülönböztető jelzőként a Lesence patak neve került. Legnagyobb birtokosa a Tomaj család volt.
 
Lesenceistvánd
A Keszthelyi-hegység északkeleti peremén, az Uzsa-völgy torkolatánál fekszik, szinte párhuzamosan a Lesencepatakkal. Istvánd falu neve először 1328-ban tűnik fel a korabeli oklevelekben. A falu határában pálos kolostor állt, ennek romjai ma is láthatók. A hegyoldalakban kiváló minőségű meggy és szilva terem, s jelentős a gesztenyeállomány is.
 
Lesencetomaj
A falu a Keszthelyi-hegység dombokká szelídült keleti valamint a Tapolcai-medence nyugati peremének találkozásánál alakult ki. Lesencetomaj az ősi Tomay nemzetségnévből kapta a nevét. A települést az oklevelek eredetileg csak Tomajként említik (először 1262-ben). Nevének előtagját a községen átfolyó Lesence-patakról kapta. Temploma 1806-ban épült klasszicista stílusban, falában egy XIV. századi sírkővel. A Nedeczky-kastély 1757-ben, a plébánia épülete 1790-ben épült.
 
Mindszentkálla
A bazalttakarós Kopasz-hegy aljában nyúlik el, a Káli-medence nyugati részén. Eredetileg három községből állt: Mindszent, Kálla és Kisfalud. Kisfaludot 1548-ban felégette a tőrök, romjai a Kopasz-hegy keleti lábánál láthatóak. A községben középkori templomrom, valamint népi építészeti emlékek találhatók.
 
Monostorapáti
Veszprémtől 35 km-re fekvő település, délkeleti határán a Káli-medence Tájvédelmi Körzetével. Nevének második tagját, az Apátit a Szent Lélek bencés apátságról kapta, amelynek a birtoka volt. Mátyás király idején már Monostorapáthy néven említik. Barokk stílusú római katolikus templom található itt 1759-ből. Középkori eredetű templomát 1778-ban átépítették.
 
Nemesvita
A Keszthelyi-hegység keleti lábára felkapaszkodó községet Balatonedericstől 3 km-re találjuk. A helyiek egyik büszkesége a bekötőutat ővező két sudár jegenyesor. Nemesvita egy erdőkkel borított völgyben fekszik, házai a hegyoldalba épültek. Az épen megmaradt kisnemesi kúriák és a jellegzetes oromdíszítéses népi lakóházak mellett a középkori eredetű, 1778-ban késő barokk stílusban átépített római katolikus templom nyújt látnivalót.
 
Rezi
Keszthelytől és Hévíztől egyaránt 8 km távolságra fekszik. A település az erdővel borított Keszthelyi-hegység, valamint a szőlővel telepített dombok völgyében a Meleg-hegy, Púpos-hegy, Kümell és Almástető által körülölelt völgyben terül el. Ez a vidék már a kőkorszakban lakott volt, tártak fel kelta és római kori maradványokat is. A várat 1378-ban említik először az oklevelek, romjai ma is láthatók. Temploma XIV. századi, gótikus eredetű, később barokk stílusban átépítették. A szőlőhegyen szép régi pincéket, présházakat találni.
 
Sáska
Tapolcától északkeletre fekvő kis település. E néven 1385-ben említtetik először, de a határában álló Sasmadár már 1304-ben ismert. A község nevezetességei: az Árpád-kori kősisakos templom, a Szentjakabi apátság az erdőben, Dobos templomának és Szent Ilona klastromának romjai, a Hármasmalom (címermalom) jobb szélső halmán álló Sasmadár, a 200 éves Szentjános szobor, a Küember nevű kőbálvány.
 
Sümeg
Bakony délnyugati csücskén, a Keszthelyi-hegységet a Kisalfölddel és a Tapolcai-medencével összekapcsoló völgyben fekszik. Határában őskori kovakőbányát (ma természetvédelmi terület és múzeum), római kori települést és ókeresztény bazilikát tártak fel. Országosan ismert várát a tatárjárást követően IV. Béla király kezdte el építtetni, a következő évszázadokban a veszprémi püspökök egészítették azt ki. Vártörténeti kiállítása látogatható. Északi határában, a várba felvezető út lábánál áll a XVIII. században épített váristálló, területén egy idegenforgalmi lovas központ működik. Egyik helyiségében Huszármúzeum látható. Ritka élmény a nyereg- és lószerszám-történeti kiállítás.
 
Sümegprága
Sümegtől délre, a Keszthelyi-hegység lábánál egy völgykatlanban fekszik. Lakói a veszprémi püspök által a tatárjárás után idetelepített cseh és morva szénégetők voltak, a falu a sümegi várhoz tartozott. A török korban elnéptelenedett, a többi községhez hasonlóan a XVIII. században alapították újra Prága néven. Mai nevét a Sümeg előtaggal 1902-ben kapta.
 
Szentbékkálla
A Káli-medence északnyugati peremén, a Kőhegy, Kishegy és Öreghegy lábánál fekvő kisközség, amely már a római korban is lakott település volt. Egy XIV. századi gótikus lakóépület maradványai láthatók itt, és érdemes felkeresni a falu északi részén a jégkorszaki eredetű kőtenger maradványait is.
 
Várvölgy
A község Keszthelytől mintegy 15 km-re található északkeleti irányban, a Keszthelyi hegységben. Eredeti neve Zsid, a szláv eredetű szó jelentése: völgy. Két település, Alsózsid és Felsőzsid egyesüléséből jött létre 1942-ben Bakonyzsid néven. 1943-tól Várvölgynek hívják.
Első írásos említése 1121-ben történt, de korábban is lakott hely volt. A XIII. században földvár állt itt.
 
Vonyarcvashegy
A Keszthelyi-hegység déli lankáin épült a Balaton partján. Szétszórt szőlővidéki lakóházakból, présházakból alakult település. Vonyarcvashegy egyik nevezetessége a Szent Mihály-domb. A 134 méter magas dolomitdomb közelében 1739-ben 46 halász járt szerencsétlenül a befagyott Balaton jegén. A túlélők fogadalomból kápolnát építettek a dombon.
 
Zalahaláp
A Tapolcai-medencét körülvevő tanúhegyek északi részén, a Haláp-hegy lábánál található. A Tapolcától 5 km-re fekvő község létezéséről már egy 1243-ban kelt írásos feljegyzés is tanúskodik. Nevét egyik korábbi tulajdonosáról, a Halápi családról kapta, akik 3 kastélyt építettek. Egyiket a faluban, a másik kettőt Ódörögdön és Újdörögdön. Turisztikai értékei közül kiemelkednek a faluban található kőkeresztek, a természetvédelmi parkban lévő 200 éves mamutfenyő, valamint a Halápi hímzés szép hagyománya.