Őszi lendületben a BorJour

Bognár Attila
2013. november 12., 13:58


Klasszik summarium - Bizony régen volt már Klasszik, ki is volt rá éhezve a törzsközönség. Mint azt ezúttal is megállapíthattuk, a BorJour az elmúlt nyolc év alatt mit sem vesztett lendületéből, sőt, rákapcsolt, így októberben, három hét alatt le is nyomott mindjárt két Klasszik rendezvényt is a Mannában: az elsőt brutális telt házzal, az október 31-it pedig, melyre ezúttal mi is ellátogattunk, s ahol a Szent Tamás-borok ismét taroltak, "csak" egy sima telt házzal.
 
 
Őszi lendületben a BorJour
 
A BorJour borkóstoló sorozat egyik legrégebbi és változatlan formában működő boros rendezvénye a BorJour Klasszik, mely hagyományosan a Várhegy-alagút tetején lévő Manna Étteremben kap helyet. Mind a rendezvény formátuma, mind a helyszín évek óta változatlan struktúrában és töretlen sikerrel várja a borokra kíváncsi közönséget. Manapság, amikor a boros események olyan garmadájával találkozunk, hogy szinte naponta lehetne menni valamilyen, a földből egyszer csak kinövő rendezvényre, fesztiválra, kóstolóra, sőt, naponta néha több helyre is, akkor bizony kellenek az olyan biztos pontok, mint ez. A recept a Klasszik esetében régóta bevált és működik; nyolc-kilenc borász kóstoltat minden alkalommal fix belépő áráért korlátlanul, kábé negyven féle bort. A Manna Étterem biztosít hozzájuk borkorcsolyákat, valamint megtalálhatók kiegészítő kiállítók is, úgymint sajtosok, csokisok, pálinkások, konyakosok, sonkások, kolbászosok, mikor kik. Az étterem elhelyezkedése ideális, remek a kilátás az Alagút tetejéről, hangulatos a külső terasz – még téliesítve is –, és remek a belső környezet kialakítása is, hisz a borászok asztalai körben helyezkednek el az étterem közepén egy kissé kiemelkedve a bejárati padlószinttől, lehetővé téve, hogy a borra szomjas közönség jól körbejárhassa őket.
 
A nyári időszakban szünetel a BorJour Klasszik, hisz ilyenkor előtérbe kerülnek a Borjournál is a szabadtéri rendezvények, pl. a hajós bulik a Zsófián, az egyre felkapottabb Borjour Noirok az Egykettőben, vagy a BorJour Extrák olyan helyeken, mint a Rácfürdő. Bizony régen volt már Klasszik, ki is volt rá éhezve a törzsközönség. Mint azt ezúttal is megállapíthattuk, a BorJour az elmúlt nyolc év alatt mit sem vesztett lendületéből, sőt rákapcsolt, így októberben három hét alatt le is nyomott mindjárt két Klasszik rendezvényt is a Mannában: az elsőt brutális telt házzal, az október 31., melyre ezúttal mi is ellátogattunk, pedig „csak” sima teltházzal.
Mivel jómagam is régóta látogatom ezt a borkóstoló sorozatot, így feltűnő és egyben örömteli volt, hogy a szokásos törzsvendégkör mellett mennyi az új, a borokra kíváncsi nyitott arc.
A boros rendezvények sikere, hogy most egy csipetnyi közhelyes bölcsességet finoman beillesszek ide, két dolgon múlik: a megfelelő borászok jelenléte, akik érdekes, változatos, színvonalas borokat hoznak, és a megfelelő számú és borok iránt elkötelezett, érdeklődő, nyitott, kulturált – nem feltétlen a csőborisszákból álló – közönség, illetve ezek egymásra találása. Ez most is adott volt.
Fehérek
Kezdjük mindjárt Tokaj egyik legfiatalabb és legígéretesebb borászatával, a Szent Tamás Pincészettel, akik most mutatták be a friss 2012-es évjáratú boraikat. Mind a Nyulászó-dűlőből érkező hárslevelű, mind a pincészet nevével azonos dűlőből, a Szent Tamásból származó furmint, mind pedig a kései szüretelésű Mád Édes igen magasra tették a mércét, hiszen aki itt kezdte a kóstolást, az nehezen talált ezeknél jobbat és meggyőzőbbet az est folyamán. A BorJour sétáló kóstolók egyik állandó résztvevő borászának tekinthető Miklóscsabi Mórról mindig hozza a megbízható, állandó színvonalat, masszív szép savakkal rendelkező, lendületes fehérboraival. A most bemutatott három fehér fajtabora közül (pinot blanc, sauvignon blanc, ezerjó) nekem most a pinot blanc tetszett a legjobban, hisz ebből a fajtából nem lehet találni ma itthon nemhogy kiemelkedőt, de még szinte egy közepest sem. Csabié pedig ritmusos savakkal, kellő koncentrációval bírt, egyben egy jóivású, szerethető bor benyomását keltette.
Őszi lendületben a BorJour
 
Újborok
Még csak október utolsó napján jártunk, az újbor-sztori még el sem kezdődött, de több pincészet máris hozott néhány 2013-as friss nedűt. Egyre nagyobb divat nálunk is ez a „bozsolé őrület”, de sajnos sokszor futni bele teljesen nyers, félkész, sokszor még kéntől leterhelt újborokba. A Mannába most a szekszárdi Pastor Pince idei kékfrankos rozéja jutott el, és rögtön nagy közönségkedvenc is lett, pedig szerintem még nem volt az teljesen kész. Az etyeki Haraszty Pincészet 2013-as pinot noir rozéja érettebbnek, szinte teljesen késznek, kerekebbnek tűnt, jobban is csúszott. A villányi Tiffán Imre pedig szokás szerint ismét egy remek, ajánlásra méltó, gyümölcsbomba-újbort készített portugieserből, a borvidék egyik alap fajtájából.
Vörös túlsúly
Szerencsére kóstolhattunk komolyabb borokat is az este folyamán. Az egyik leginkább fellendülőben lévő, vagy legalábbis magát egyre több helyen megmutató borvidékünket, a Mátrát a Csernyik Pince képviselte. Egyre komolyabb borokat készítenek, az Olaszrizling Október lecsengése után még mindig jó volt visszakanyarodni a pincészet 2012-es olaszrizlingjére, s még az eleven olaszrizling-tapasztalatainkra a kettőt összevetendő. De a pince 2011-es üde, friss, gyümölcsös cabernet sauvignonja is megérdemel egy tapsot, hiszen nem a nehéz tanninbomba, inkább a jó ivású, mégis gondolattal teli vonal megtestesítője. A villányi Gere Tamás borai is régi ismerőseink, a 2011-es alap pinot noirjuk azt bizonyítja, hogy – sokak véleményével ellentétben – Villányban is készül ebből a fajtából érdekes és izgalmas tétel. A merlot válogatásuk pedig már a komoly, testes, tanninosabb nagyágyúk kategóriájába tartozik. Némileg kilógott a sorból egyediségével a Harasztyék által hozott argentin 2007-es Fantastico malbec. Egyrészt mert ez volt az este egyetlen nem magyar bora, másrészt mert már az üveg is meglehetősen tekintélyparancsoló, kb. másfél kilós nehézbombázó.
Nagyon tetszett a vörösek közül Tiffán Imre Emericuvée nevű 2011-es bora, mely főleg a két cabernet-re épül, megfűszerezve azokat egy kis merlot-val. Nem az a szokásos vastag és nehézkes tanninbomba, inkább lendületes savai és részletgazdag ornamentikája miatt marad meg az ember emlékezetében. A Liszkay pince 2008-as Balaton-felvidéki vörösboraival is már sokadik kóstolón találkozhat a nagyérdemű. Remek tétel mind a cabernet franc, mind a cabernet sauvignon, mind a klasszikus bordeaux-i cuvée. Örvendetes, hogy a balatoni régió ezen környékéről, Monoszlóról, melyre talán inkább fehérboros vidékként szokás gondolni, egyre szebb vörösek kerülnek ki. Mondjuk a 2011-es Giulia névre keresztelt cabernet franc egyelőre nem tetszett annyira, mint idősebb testvérei, de ne hozzunk elhamarkodott ítéletet, hagyjuk, hadd érlelje meg ezt a bort az idő. Számomra az este két legjobb vörösborának egyértelműen a Pastor pince két szekszárdi tétele, a 2011-es kadarka és kékfrankos bizonyultak. Arányos, fűszeres, gyümölcsös mind a kettő, és itatják magukat rendesen.
 
Őszi lendületben a BorJour
A közönség a Szent Tamás Pincészet Szent Tamás dűlőjéből származó furmintját találta a legjobbank (fotó: Szent Tamás / Facebook)
 
Belefutottunk még a BorJourokon egyre többször felbukkanó tepertős emberbe, Drozdik úrba, aki mindig előrukkol valami különleges és autentikus finomsággal. „Vegyestáljai” remek kísérői a boroknak. Na és persze most sem maradt el a BorJour bora szavazás. Sok Klasszikon részt vettem már, így sok voksolást is megéltem már, ezért kijelenthetem, közönség ízlése látványos fejlődésen esett át, hisz az est borának általában a populáris borokat szokták kikiáltani, most pedig az első két helyen a két tokaji száraz fehér, a Szent Tamás hárslevelűje és furmintja végzett. „Az előrelépés megkérdőjelezhetetlen” (mondta a 8-1 után a magyar labdarugó-válogatott szövetségi kapitánya). A dobogóra egyébként még Tiffán Imre friss portugiesere fért fel – teljesen megérdemelten. Nos, kérem. Sehol egy populáris rozé vagy egy testes, csersavterhelt vörös. Változnak az idők. A következő BorJour Klasszikra pedig már csak november végéig kell várni.
 
A Borjour Klasszik borász résztvevői az alábbi pincék voltak:
Liszkay Pincészet, Balaton-felvidék
Pastor Pince, Szekszárd