A szőlészek számára azonban nem is önmagában a kabóca jelenléte a legijesztőbb, hanem az, amit terjeszthet. Az amerikai szőlőkabóca a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma, a Flavescence dorée egyik legfontosabb vektora. A Nébih aktuális, 2026. márciusi tájékoztatása szerint a betegséget Magyarországon már 18 vármegyében és 21 borvidéken igazolták, a legsúlyosabb helyzet jelenleg Zala és Veszprém vármegyében van. A tájékoztatás mellett a hivatalos üzenet egyértelmű: a megelőzés kulcsa az ellenőrzött szaporítóanyag használata és a kabóca elleni hatékony védekezés.  

 

Éppen ezért tavasszal nem érdemes arra várni, hogy majd nyáron „kiderül”, van-e baj: a szezon eleje az a pillanat, amikor a legtöbbet lehet tenni azért, hogy a probléma ne erősödjön fel. A legfontosabb szempont talán, amivel jó, ha tisztában vagyunk: a teendőket nem egyszerű rovarvédelmi kérdésként kell kezelni, hanem növényegészségügyi, és legfőképp közösségi ügyként. Ha egy borvidéken vagy dűlőben ugyanis megjelenik az aranyszínű sárgaság, az nem áll meg a parcella szélén, hanem akár az egész borvidékre kihatással lehet. 

 

 

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa évek óta azt hangsúlyozza, hogy az aranyszínű sárgaság és az amerikai szőlőkabóca elleni fellépés csak akkor lehet eredményes, ha nemcsak az egyes gazdák, hanem az egész hegyközség fegyelmezett és összehangolt közösségként reagál. A HNT 2025-ös közlése szerint külön támogatás is elérhető volt a szőlőültetvényeken megvalósuló növényegészségügyi védekezéshez – ez azért lényeges üzenet, mert a HNT ezzel is azt erősíti: a védekezés nem opcionális kényelmi kérdés, hanem sürgető ágazati érdek.  

 

 

A HNT és a hatósági kommunikáció közösen hangsúlyozza, hogy az elhagyott, gondozatlan szőlőterületek különösen nagy kockázatot jelentenek. Egy szépen művelt, precízen kezelt ültetvény védelmét is gyengítheti ugyanis, ha mellette elhagyott parcella, kezeletlen lugas vagy ellenőrizetlen növényanyag marad fertőzési forrásként a rendszerben.  

 

 

Kulcsfontásságú, hogy ha az aranyszínű sárgaság látványosan megjelenik, az már a végső jele annak, hogy baj van – éppen ezért gyanú esetén nem elég „figyelni rá”, hanem be kell jelenteni a növényvédelmi hatóságnál. Ugyanez igaz a hatóság által körülhatárolt fertőzött területekre és pufferzónákra: ilyen esetben a vektor elleni védekezés már nemcsak ajánlás, hanem előírás is lehet. Az igazolt fertőzés esetén a fertőzött tőke körül 1 km sugarú fertőzött területet jelölnek ki, amelyet 3 km-es pufferzóna vesz körül. 

 

A szaporítóanyaggal kapcsolatban is szigorú a szabályozás. A Nébih 2026. februári felhívása szerint kizárólag ellenőrzött, címkével ellátott szaporítóanyagot szabad használni, mert a fertőzött növényanyaggal történő behurcolás az egyik legnagyobb kockázat. Ez egész egyszerűen azt jelenti, hogy a megelőzés nem a permetezésnél kezdődik, hanem sokszor már a vásárlásnál.  

 

 

Az egyik legegyszerűbb, és kihagyhatatlan lépés a metszési nyesedék kezelése. A kabóca tojás alakban telel a fás részeken, ezért a nyesedék sorsa nem mellékes részlet. A Nébih tavaszi ajánlása szerint a lemetszett vesszőket és fás részeket nem célszerű csak úgy a területen hagyni; az összegyűjtés és megsemmisítés, illetve a megfelelő aprítás és kezelés a megelőzés része.  

 

Ugyanilyen fontos a szezonindító lemosó kezelés. Kiemelték, hogy a tél végi, kora tavaszi lemosás a fás részeken telelő tojások gyérítésében is segíthet. Ez azért lényeges, mert sok gazdaságban a lemosó permetezést általános rutinmunkának tekintik, holott ebben az esetben célzottan megelőző szerepe is van.  

 

 

A következő lépés a megfigyelés. A hatósági tájékoztatás szerint a lárvakelés időjárástól és fekvéstől függően május közepétől indulhat, és akár július elejéig is eltarthat, ezért már május elejétől érdemes figyelni a levelek fonákját, főleg az alsóbb zónákban. Aki idejében észreveszi a lárvákat, sokkal jobb döntési helyzetbe kerül a védekezés időzítésében, mint aki csak akkor reagál, amikor már látványosabb a jelenlét.  

 

A zöldmunka szintén nemcsak esztétikai vagy műveléstechnikai kérdés. A fölösleges hajtások eltávolítása, különösen a törzs és az alsó részek környékén, segíthet csökkenteni azokat a felületeket, ahol a kabóca megtelepedhet, és közben a növényvédelmi kezelések hatékonyságát is javíthatja. Apróságnak tűnik, de a szezon elején éppen ezekből áll össze a valódi megelőzés.

 

 

 

A másik fontos dolog, hogy nincs egy „csoda-növényvédő szer”, ami bármikor és bárhol alkalmazható, mert az engedélyezett készítmények, dózisok és várakozási idők változhatnak. Érdemes tehát folyamatosan tájékozódni, hogy minden szezonban az aktuálisan engedélyezett készítményekkel, az engedélyokirat alapján dolgozzanak a gazdák - a védekezést a kabóca fejlődési állapotához kell igazítani.  

 

 

Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés nem nyáron kezdődik, amikor már maga a rovar is nagy számban jelen lehet, hanem most, tavasszal, amikor még lehetőség van megelőzni a nagyobb bajt. A tiszta ültetvény, a kezelt nyesedék, az ellenőrzött szaporítóanyag, a korai megfigyelés, a gondos zöldmunka, a megfelelő növényvédő szer és a gyanús tünetek gyors jelzése együtt adnak valódi védelmet. Aki most odafigyel, az nemcsak a saját tőkéit védi, hanem a teljes borvidéki környezetet is.