Öt jó sztori az év utolsó borkóstolójáról

Füle Lídia
2017. január 02., 20:20


Az utolsó 2016-os Afterworkön öt jó, személyes borász-sztorit ismertem meg. 
Öt jó sztori az év utolsó borkóstolójáról
1. Akit az emlékek tettek borásszá
A Fülöp Pincészet nyergesújfalui ifjú titánja vásárolt szőlőből dolgozik a nagypapájától örökölt borászatban. A történet szívet melengetően egyszerűen nagyszerű. Az örökölt birtokot az unoka eladni kívánta, de a terepszemle alkalmával a szív győzött: megelevenedtek a gyermekkori emlékek, a nagypapával a birtokon eltöltött idő, és főhősünk borászkodásra adta a fejét.
 
Kóstolt bor: A pincészet a Neszmélyi borvidék magyar klasszikusát, a 2015-ös Ezerjót hozta el nekünk a Winelovers kóstolójára. A Nógrád és Hont vármegyékből származó magyar fehérbor férfiasan fanyarkás, a rendszerváltásig a kocsmakultúra fröccsborának tartották. Remek savkészletének és a kiváló móri és neszmélyi borászatoknak köszönhetően mára üdítően ropogós reduktív, de akár jó évjáratban késői szüretelésű félédes változatban is kortyolhatunk belőle.
 
Öt jó sztori az év utolsó borkóstolójáról
Dúzsi Bence, a rozétrón-örökös
 
2. A rozék rozéja
Kétely nem fér hozzá, hogy az 1996-ban rozékirályságot alapított Dúzsinál a kóstolókon a hagymahéj színű nedű kóstolása nélkül nem állhatunk tovább. A rozék világa is épp oly színes, mint a vörös és fehér testvéreké – meséte Bence –, az évjárattól, a szüret időpontjától, vagy attól függően, hogy dűlőszelektált-e az alapanyag, nagyon sok arcukat mutatják meg. A rozék rozéjának leginkább a kékfrankost hívja Bence. A provence-i rozékutató intézet munkatársai is kértek az alapanyagnak szánt mustból, hogy komolyabb kutatómunkának vessék alá ezt a magyar fajtát. A történet vége magáért beszél: a franciák beismerték, hogy a kutatóintézetben készült tétel nem lehet versenytársa a Dúzsi féle szekszárdinak.
 
Kóstolt bor: Dúzsi Bencénél a ritka magyar szőlőfajta az ezerfürtű, a tramini és a hárslevelű szülőktől, Fürtike névre keresztelt 2016-os fehérbort is kóstoltam. A kis palackszámú márton napi, friss, fehér virágos, banános bor némi szén-dioxiddal tovább van bolondítva. 
 
 
3. Cuki Bától a nagykövetig
A 34 éves Csetvei Krisztina Műszaki Egyetemi diplomával a zsebében gyakornokként az erdőbényei Béres Szőlőbirtokon kezdte a szőlővel való barátságát. A karácsonyra kapott WSET-tanfolyamon Mészáros Gabi visszaigazolta az ifjú teheség kiváló ízlelőképességét, aki akkorra már hajthatatlan volt, hogy elkészítse a megálmodott „ízképletet” – egy egyedülálló sav-fűszer-illat triológiát. Az első móri bora a Napholdcsillag 2010. Krisztina erről a tételről szerelemborként referál, amikor az álom (ízképlet) valóra vált, és palackba zárult. A nap (chardonnay), a hold (szürkebarát) és a csillag (ezerjó) házasságot kötöttek, hogy a sav, a fűszer, és az illat „három királyok” a móri lankákon együtt folytassák tovább kalandos életüket.
 
Cuki Bá’ (Erki János, a Bock Bisztró főpincére) kedvence is ez lett, felvette a Bock Bisztró a borlapjára, majd pár évvel később és a Napholdcsillag 2014 egy madridi borvesersenyen is gyémánt oklevelet kapott. Nem mindenapi Spanyolországban egy magyar nevezés, és még inkább kihívás a vörösborok birodalmánban egy fehér tétellel labdába rúgni. Az elismertséget mi sem példázza jobban, hogy akkor az anyai örömök elé néző borász (mára Panna baba boldog anyukája) nem kelt útra, így a madridi nagykövetasszony büszkén vállalta, hogy személyesen veszi át a díjat. 
 
Kóstolt bor: Móri Ezerjó 2015. Kellemesen üde, frissítő, mint egy baráti beszélgetés. Friss citrusos gyümölcsösség, finom fűszeresség, és a terroár adta ásványosság tökéletes összhangja.
 
Öt jó sztori az év utolsó borkóstolójáról
Kis Tomi, a vándor
 
4. A GPS helyett az élet mondta: újratervezés
Kis Tamás épp egy St. Andreával a poharában kapta a hírt, hogy nem vették fel fogorvosnak. Ekkor született meg az elhatározása, hogy a borok útjára lép. 2010-ben borászként diplomázott a Corvinuson, és hamarosan elkészülhetett első saját bora is: egy kedves ismerőse ugyanis Somlón örökölt szőlőt, és őt kérte fel felhasználására. A 2011-ben készült 1200 somlói palackot siker koronázta, viszont Tamás közben Egerben vállalt munkát, így az Eger-Somló útvonal vándora lett. Innen a pince neve: Somlói Vándor.
 
Kóstolt bor: Vándorunk a magyar fajták repertoárjából a furmint unokaöccsével, a kabarral ismertetett meg. A kabar a tarcali kutatóintézet csemetéje, ami Tarcal 10 néven a bouvier és a hárslevelű keresztezéséből kísérleti fajta volt. A kóstolt 2015-ös Kabar trópusi gyümölcsös, pörkölt magvas jegyekkel ajándékozott meg. A szőlő a többi „családtagjával” azonos időben érik, hasonlóan jó a cukorgyűjtő és aszúsodási képessége.
 
5. Van, amit nem lehet megúszni
A Kecel melletti Császártöltésen található a Hajós-Bajai borvidék képviselője a Csanádi Szőlőbirtok. A régió szőlőművelési kultúráját Mária Terézia által betelepített németek alapozták meg. Jelenleg 210 hektáron termelt gyümölcsből 90% kerül értékesítésre, a legszebb termésből készül saját bor. A kérdésemre, hogy honnan jött a szőlőművelés szeretete, a tulajdonos Csanádi Bálint csak annyit mondott: „A Faternek mindig volt szőlője, ebben nőttem fel!”
 
Kóstolt bor: Cserszegi Fűszeres 2015. Az öreg szakállas segített a hozamkorlátozásban (más szóval a fagy csökkentette az egy tőkére jutó fürtszámot) fajtajelleg szerint fűszeres, muskotályos visszhanggal a háttérben. Fiatalos, nyárias beszélgetős este nélkülözhetetlen társa, parfümös illatvilága mellé gyümölcsöket, például almát és további friss zöldeket ajánlanék, vagy ezeket tartalmazó salátát, csirkét vagy friss sajtokat.
 
A cikk 2. részért ide kattints!
 
Fotók: Benkő-Molnár Fanni / Winelovers
Winelovers borok az olvasás mellé