A szerző Londonból követte a magyar választási eseményeket, mégis erősen kötődött gondolatban a budapesti Batthyány térhez, ahol a változást ünneplő tömeg gyűlt össze – ugyanott, ahol számára személyes emlékek is összpontosulnak.
Egy évtized küzdelem a brit piacon
O’Connor története 2014-ben kezdődött, amikor azzal a céllal indította el kezdeményezését, hogy a magyar borok végre láthatóvá váljanak az Egyesült Királyságban. Akkoriban a magyar bor szinte nem létezett a brit piacon, különösen a francia, olasz és spanyol tételek dominanciája mellett. Pedig a potenciál megvolt: elég a Tokaj történelmi jelentőségére gondolni, amely évszázadokon át Európa egyik legnagyobbra tartott borvidéke volt.
A probléma nem a minőségben, hanem a láthatóságban és az együttműködés hiányában rejlett.
A magyar borászatok többsége szűk árréssel működik, jellemzően családi birtokokként. A mindennapi fókusz a szőlőben van: a tavaszi fagy, a jégkár, a szüret kockázatai, valamint az olyan súlyos növény-egészségügyi kihívások, mint az Grapevine flavescence dorée, gyakran fontosabbak, mint a nemzetközi marketing vagy az exportépítés.
A túlélés rövid távú kérdései így sokszor felülírják a hosszú távú piaci gondolkodást.
Közösségi építkezés: Wines of Hungary UK
A Wines of Hungary UK kezdeményezés hamar túlmutatott az importőri szerepen, és egyfajta közösségi marketingplatformmá vált. Olyan pincészetek csatlakoztak, mint a Barta Pince és a St. Andrea Szőlőbirtok, majd később többek között Gere Attila is.
A munka fokozatosan hozott eredményeket, hiszen brit importőrök kezdtek nyitni a magyar borok felé, a szakírók és sommelier-k érdeklődése nőtt, és furmint is egyre ismertebbé vált.
Az egyik legfontosabb mérföldkő egy nagyszabású, 2018-as londoni kóstoló volt, amelyen több mint 70 magyar bort mutattak be. Az eseményen olyan elismert szakértők is részt vettek, mint Oz Clarke, és sokak szerint ez volt az a pont, amikor a magyar bor valóban belépett a nemzetközi diskurzusba. A teremben újságírók, borkereskedők, sommelier-k és magyar borászok keveredtek, miközben magyar ételek jártak körbe, és a poharakban folyamatosan váltotta egymást a furmint és a hárslevelű.
Oz Clarke, a Grapes & Wines szerzője. Fotó forrása: WSET
A hangulatot nem egyszerűen az újdonság ereje határozta meg, hanem az a felismerés, hogy valami megváltozott: először tűnt úgy, mintha a magyar bor tényleg megérkezett volna Londonba.
Megtorpanó lendület
A pozitív jelek ellenére a fejlődés nem vált tartóssá. A nemzetközi marketingre szánt források nem mindig jutottak el hatékonyan a piacépítéshez, és bár létrejöttek intézményi keretek, a várt exportnövekedés elmaradt.
A helyzetet tovább nehezítette a Brexit, amely új adminisztratív és gazdasági akadályokat is hozott.
Most jöhet az igazi esély?
A jelenlegi politikai változás új lehetőséget teremthet arra, hogy Magyarország erősebb és egységesebb hangon jelenjen meg a nemzetközi borpiacon. Az adottságaink megvannak: kivételes terroirok, őshonos szőlőfajták, felkészült borászok Tokajtól Somlón át Egerig és Villányig. A kérdés az, hogy sikerül-e mindezt végre következetes stratégiába és hatékony kommunikációba fordítani.
Ha igen, akkor a magyar bor számára valóban új korszak kezdődhet.
A cikk főképe: Waberer György és Magyar Péter koccintása, Waberer György Instagram-oldaláról készült képernyőfotó.