Aki Márton napján újbort nem iszik, egész évben szomjazik


2006. november 01., 13:42


A Borászportálok olvasóinak kérésére bemutatjuk a Márton naphoz kötődő népszokásokat, hagyományokat. Utánajártunk, hogy miért libaétkek kerülnek az asztalra Szent Márton napján. Tartson velünk!
Aki Márton napján újbort nem iszik, egész évben szomjazik
 
Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik

Valamikor a Márton-nap az óév utolsó munkaünnepének számított. Ezen a napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ihassanak, ehessenek. Úgy hitték, hogy minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. 'Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik' - tartották.

Népszokások, hagyományok
November 11-e egykor hálaadó ünnep volt, s számos néphit és szokás kapcsolódott hozzá. Ez a nap volt a gazdasági év zárása, s ekkor adtak hálát az új termésért is. Ekkora már a tömött libákat is le lehetett vágni, s az emberek már a télre, a disznótorokra készülődtek. A néphagyomány szerint ezen a napon esik rendszerint először hó. Szent Mártont a borok bírájának szokták tartani, ugyanis ezen a napon iható először az újbor: 'mire Márton megérkezett, minden must már borrá érett'.

Emellett számos megfigyelés is tartozott ehhez a naphoz, például hogy a Márton-napra levágott lúd csontjából jósolni lehet a várható téli időjárást, ugyanis ha a csontok fehérek, akkor havas télre számíthatunk, ha viszont barnák, akkor sáros tél a legvalószínűbb.
 
Márton és a ludak
A legenda szerint úgy került kapcsolatba Márton a ludakkal, hogy püspökké akarták szentelni, ő azonban a küldöttek elől a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, s elárulták Márton rejtekhelyét.
Márton-napi gasztronómia
Kedvelt étel volt egykor Márton-napján a liba csontos részeiből készült húsleves, a ludaskása, vagy a töltött libanyak és libamáj.
Az első Márton-napi libaevésről szóló írásos beszámoló 1171-ből származik. Ez az időszak, vagyis Márton napja jelentette a paraszti év végét, amikor a cselédek megkapták éves bérüket, és ráadásnak egy libát is.
A liba igazi díszvacsora, melynek elkészítése sok időbe telik, cserébe azonban nagyon laktató. Az állat minden részét felhasználják a különböző fogások készítéséhez. Svédországban nagy hagyománya van a Márton-napi lakomának, s itt a liba minden része (pl.: fekete leves -svartsoppa – libavérből) felhasználásra kerül az ünnepi menüsor elkészítése során.

Következő cikkünkben bemutatjuk a legnépszerűbb Márton-napi ételkülönlegességeket. Tartson velünk a gasztronómia világába!


Szalai Nikoletta
Winelovers borok az olvasás mellé