Welschriesling a szomszédból

Kielmayer Kristian
2013. október 31., 17:07


Termőtájak - A Winelovers szervezésében került megrendezésre az az olaszrizling mesterkurzus, amely az október 19-i Nagy Olaszrizling Kóstoló indító programja volt, s amelynek keretein belül számos izgalmas osztrák tétel megkóstolásra került. Habár nem összehasonlításon alapult a kóstolás, de azt már így elöljáróban leszögezhetjük, a nyugati szomszédoktól sok mindent lehet tanulni bor témájában. Mindenesetre, jelen cikkünkben inkább az osztrákok welschrieslingjeinek megismerésére, a fajta jellemző termőterületeinek meglátogatására buzdítanánk olvasóinkat.
Welschriesling a szomszédból
 
Welschriesling a szomszédból
A Nagy Olaszrizling Kóstoló kezdőprogramján, az ausztriai welschrieslingeket bemutató mesterkurzusán Josef Schuller MW (jobbra) és lapunk szakmai lektora, Kielmayer Kristian AIWS tartott előadást. A rendezvényről szóló beszámolóink itt és itt olvashatók (fotó: Graselly Balázs)
Míg számos közép- és kelet-európai ország az ’olasz’ elöljáró szóval illeti (Laski, Italico, stb.) az olaszrizlinget, addig az osztrákok a ’welsch’ szócskát használják. A Duden, a német értelmező kéziszótár idegen, más kultúrából származó, importált szinonimákkal magyarázza a ’welsch’ szót, így próbálva különbséget tenni a (rajnai) riesling és a másik, a welschriesling között. Egyelőre az a biztos, ha minden olaszrizling vs. welschriesling-cikk elején leszögezzük, kettő teljesen különböző szőlőfajtáról beszélünk!
 
A sógoroknál welschriesling nagyobb mennyiségben van telepítve, mint riesling. A welschriesling az egyik meghatározó fajtája a Weinviertelnek, rögtön a grüner veltliner után, illetve Steierország egyik fő fajtája is. Talán egyedül a Duna-menti borvidékek (Wachau, Krems, stb.) azok, ahol a riesling dominál és a welsch alig-alig jelenik meg. A welschriesling egyébként Carnumtumban és Burgenlandban is jól érzi magát a Steiermark mellett.
Welschriesling a szomszédból
Tanácskozás a welshriesling-olaszrizling mesterkurzus közben fotó: Graselly Balázs
Ausztriában a welschriesling mindösszesen 8% -át teszi ki az összes telepítésnek, így a zöldveltelini (30%) és a zweigelt (15%) után a harmadik legtöbbet foglalkoztatott fajta. Míg a Weinviertelben a grüner veltliner dominál és csak ebből a fajtából lehet eredet védett bort, vagyis DAC-t készíteni, addig a welschriesling kiváló pezsgőalapanyag és könnyű, friss, gyümölcsös borként szolgálhat. Általában közepes vagy annál kisebb alkohollal rendelkezik (nagyon ritkán 12,5% felett). Ugyanakkor nehéz általánosítani Ausztria legnagyobb borvidékén, mivel a 14 000 hektáron számos talaj és mezoklimatikus adottság jellemző. Poysdorf és Falkenstein környékéről, a Kelet-Weinviertelből származik a legtöbb szőlő a pezsgőhöz, mivel nagyon jó savkészlete van a welschrieslingnek és viszonylag semleges fajta.
Carnumtum borvidéke – amely lényegében a Duna és a Lajta között terül el – Bécstől keletre haladva található. Viszonylag kicsi és fiatal borvidék (1993-ban alakult), mindösszesen 900 hektár, ugyanakkor gazdag a római kori történelemi emlékekben. Göttlesbrunn központjában és annak vonzáskörzetében egyre több welschrieslinget telepítenek a zöldveltelini kárára (ugyanakkor a Primus Carnumtum borok 100%-ban zöldvelteliniből készülnek). Ezen a vidéken mélyebb és testesebb welschrieslingek kerülnek piacra, viszont a kis fa (barrique) használata nem jellemző erre a fajtára. Ugyanezen a borvidéken a „vegyes fehér“ (vagyis gemischter satz) fogalma nem annyira fontos, mint mondjuk Bécsben, de gyakori, hogy a welschriesling bekerül a többi szőlővel és így együttesen kerül feldolgozásra.
Welschriesling a szomszédból
Varga Dániel, a Baldaszti's Grand sommleier-je (fotó: Graselly Balázs)
Míg Burgenlandot sokan egy borvidékként kezelik, óriási különbségek vannak a déli (Süd Burgenland), a középső (Mittelburgenland) és az északi területei között (amely elsősorban a Neusiedlersee/Fertő-tó vonzáskörzetében található). Míg a középső területen alig találkozunk welschrieslinggel, addig délen és legfőképp az északi vidéken ez egy fontos és meghatározó fajta.
Neusiedlersee (Fertő-tó) domináns fajtája a welschriesling, avagy „wölsch“, ahogy a helyiek hívják, melyet közepes test és jó alkohol-sav arány jellemez, és amelyből könnyedebb, gyümölcsös borok készülnek. Amolyan kissé komolytalanok – mondanák egyesek. Nagyjából igen, de ott van Illmitz és Apetlon, a keleti lapos oldalon (kb. 25-40 méterre a tengerszint felett), amelyek nagyon komoly nemes édes borokat tudnak (botrytis hatására) ebből a fajtából készíteni. Seewinkel területén számos sós (értsd: minimálisan sós) talaj is található és amúgy részben filoxéramentes területről is beszélünk. A másik oldalon a Lajta-hegység és a Neusiedlersee-Hügelland területén a zöldveltelini mellett a második legfontosabb fehér fajta, az olaszrizling. Ruszton az Ausbruch stílusú borok gyakran házasítások, és itt a welschriesling egy fontos fajta. A ruszti Ausbruch (kitörés) története egészen 1681-ig húzódik vissza, amikor a város megvásárolta magának a városi rangot 500 vödör ruszti ausbruchkal és 60 000 guldennel. Fontos: minimum 27 mustfokot és nemes penészes, töppedt alapanyagot ír elő az itteni szabályozás. Száraz welschrieslingből itt általában könnyedebb és közepesen nehéz borok készülnek, melyek a citrusokról, kivált lime-ról szólnak. Gerhard Kracher szerint még birsalmás jegy is meghatározza e borok aromaprofilját, ami igaz, de hozzátenném, ez a botrytisnek köszönhető.
Welschriesling a szomszédból
Jásdi István (balra), csopaki borász és Josef Schuller MW, az Osztrák Borakadémia elnöke  (fotó: Graselly Balázs)
Egy vidéken sem készül a fajtából olyan bor, amely eredetvédett (DAC) lenne, vagyis lehet úgy is fogalmazni, hogy Ausztriában sokszínűség jellemzi, ugyanakkor nem gondolják az osztrákok, hogy a fajta alkalmas lenne egy termőterület bemutatására. Magyarországon, mondjuk, ez másképpen van, de Ausztriában is a stájeri welsch és megítélése nagyban eltér a burgenlanditól. Mind szerkezetet és struktúrát figyelembe véve igaz az előbbi állítás.
Steiermarkra általában magasabb csapadék jellemző, illetve a pannon és illír klíma keveredése. Az utóbbi esetében pedig általában enyhébb telekről beszélhetünk, hisz’ ez itt kevésbé kontinentális és inkább melegebb éghajlat. Steiermarkban problémát jelenthet a köd, a hideg levegő (főleg magasabb területeken) és a jégeső. Welschrieslingből előszeretettel készítenek „Junker“ borokat, amelyek az év első fehérborai és november 9-e után kerülnek forgalomba (kb. 1 millió palack készül éves szinten). A welschriesling itt általában még gyümölcsösebb és még frissebb, lendületes savakkal és gyakran alacsonyabb alkohollal rendelkezik (11-11,5%). Technológiailag nagyon tiszta borok, amelyek a frissességről és gyümölcsösségről szólnak.
Annyi bizonyos, hogy az osztrákoknál is lehet az olaszrizling rendkívül sokszínű, még ha nem is helyeznek rá annyira nagy hangsúlyt nemzeti fajtaként, mint a magyarok.