A korlátozások ellenére mozgalmas hónapokon van túl a szekszárdi Fekete Borpince. Egy járvány- és esőbiztos egységgel bővült nyárra a vendéglátótér, és lassan a finisbe ér egy régen várt csúcsboruk is. Fekete Mihállyal beszélgettünk.
Dűlőszelektált, testes, savas, tanninos... Jelzők, amik borokra vonatkoznak, de egy laikusnak fogalma sincs, hogy melyik mit jelent, és honnan ismerheti fel ezeket. Pedig minél többet tudsz a poharadban lévő nedűről, annál nagyobb élménnyé válnak a kortyok, és sokkal magabiztosabb leszel ezentúl, ha ajándékba, vagy egy étel mellé kell bort választanod.
Az ünnepek alatt bizonyára ismét megcsodálhatjuk a tévében, hogyan kóstolnak bort Ducheminék. A karácsonyi Zwack Open sétáló kóstoló senkitől nem várt hasonló bravúrt, egyszerűen csak jó ivású, kellemes, élvezetes borokat ajánlott az ünnepekre vendégváróknak, amatőröknek és ínyenceknek.
A Föld déli féltekéjén már a pincében pihen a 2015-ös évjárat, és a friss, ropogós újborok a boltok polcain sorakoznak. Ez alatt hazánkban még van miért izgulni így a finisben, bár az eddigi időjárás kedvezett a gazdáknak. Ausztrália régióiban az idei évjárat vegyes érzelmekkel zárult, de nézzük, mit mondanak a termelők!
Ha valaki megkérdezi a borászt, mitől annyira egyedi, lendületes és már-már bulibor a 2012-es Bock&Roll, nemes egyszerűséggel az alábbiakat feleli: „Most úgy néz ki a Bock&Roll, hogy a kékfrankos van középen, mivel nagy segítség tud lenni, összehozza a két testes bort. Megragadja jobbról pinot, balról a syrah-t, s besétálnak a buliba.”
A Common Ventures megalkotta a Trónok Harca borait. A népszerű könyv és sorozat uralkodóházai mellett a vadak, a mások és az éjszakai őrség is kapott bortípust. A Starkok bora egy sauvignon blanc, a Baratheonoké pinot noir... A Dothraki törzs tagjai pedig a merlot-tól esnek transzba az erjesztett lótej helyett.
A Borjour csapata rendszeresen vállalkozik arra, hogy egy-egy fajtát nagyító alá véve, tematikus kóstolót szervezzen, ahol az adott fajtából minél nagyobb merítés összeszedve mutassa meg a közönségnek. Erre vállalkozott most is egy méltán népszerű shiraz/syrah fajtával, kb. 50 tétellel az ország minden vidékéről.
Az örökzöld kérdés: érdemes-e nekünk világfajtákkal foglalkozni, hiszen azok nem véletlenül alakultak ki ott és amikor kialakultak. Na jó, a kivétel erősíti a szabályt és már zenghetjük is kórusban a villányi cabernet franc esetét amire még a franciák is felkapják a fejüket. De mi újság a syrah esetében?
