Pannonhalmi borvidék

Az első bencések 996-ban jöttek Magyarországra, a Pannónia nevű kis falu felett emelkedő - Szent Márton hegynek nevezett - dombon telepedtek le és építettek kolostort. A pannonhalmi volt a Benedek-rendiek első és mind a mai napig a legismertebb kolostora, itt alapították Magyarország első főiskoláját. A szőlőtermesztés első írásos emléke a Pannonhalmi Apátság alapítólevelében található. A rend papjai a szószékről is rendszeresen hirdették a szőlőtermesztés fontosságát és mikéntjét, komoly szerepük volt a helyes és racionális szőlőtermesztés és borászkodás elterjedésében a filoxéravész után.

Jellemző szőlőfajták:
olaszrizling, rajnai rizling, tramini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, pinot noir

Földrajz, éghajlat
A borvidékre a középkötött vályog, a lösz és a barna erdőtalajok a jellemzőek. Mérsékelten száraz, enyhe telű a klímája. Időjárási viszonyai kiegyenlítettek, országos viszonylatban közepes fény-, hő-, és jó csapadék-ellátottságú.

A borvidék területe
620 hektár

Meghatározó borászatok
  • Pannonhalmi Apátsági Pincészet
  • Babarczi Szőlőbirtok és Pincészet
  • Szél Fiai Fogadó és Cellárium
  • Cseri Pincészet
Települések
Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tényő településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Felpéc
Síkmennyezetes, barokk stílusú evangélikus templom található itt.

Pannonhalma
A környékről csiszolt kőszerszámok, bronzeszközök, vaskori sírok, fazekas kemencék, korsók kerültek elő. Kelták, rómaiak, hunok, keleti gótok, avarok is éltek itt. Utóbbiak legyőzésének emlékére Nagy Károly, frank császár i.sz. 800-ban a mai Várhegyen Szent Márton tiszteletére templomot építtetett.

A mai bazilika alapjait Géza fejedelem rakta le, Szent István építtette tovább, a templomot és monostort 1001-ben szentelték fel, majd az idők folyamán állandóan bővítették. A törökök pusztítás utáni helyreállításra csak a XVIII. században került sor. Az oktatás 1775 körül emelkedett főiskolai rangra. 1824-ben kezdték építeni a klasszicista stílusú könyvtárépületet, ez ma hazánk egyik leggazdagabb könyvgyűjteménye. A könyvtárhoz többek között kő- és régiségtár, érem- és metszetgyűjtemény, természettudományos gyűjtemény és képtár tartozik. Jelentősen befolyásolták az épületegyüttes képét az 1868-1886 közötti, valamint az 1943-as építkezések.

Ravazd
A hagyomány szerint IV. Béla ivott itt egy forrásból 1241-ben. E fölé kútházat emeltek, s ezt 1677-ben restaurálták.