Pannonhalmi borvidék

Az első bencések 996-ban jöttek Magyarországra, a Pannónia nevű kis falu felett emelkedő - Szent Márton hegynek nevezett - dombon telepedtek le, és építettek kolostort. A pannonhalmi volt a Benedek-rendiek első és mind a mai napig a legnevezetesebb kolostora. A rend papjai a szószékről is hirdették a szőlőtermesztés fontosságát, mikéntjét. Itt alapították Magyarország első főiskoláját. A szőlőtermesztés első írásos emléke a Pannonhalmi Apátság alapítólevelében található.

A filoxéra óriási kártétele után a Főapát és a Rend papjai a falusi templomok szószékeiről az uradalmak pedig fejlett gazdálkodásuk mintaképével hirdették a helyes és a racionális szőlőtermesztést és borászatot.

Jellemző szőlőfajták:
olaszrizling, rajnai rizling, tramini, Irsai Olivér, cserszegi fűszeres, pinot noir

Földrajz, éghajlat
A borvidékre a középkötött vályog, a lösz és a barna erdőtalajok a jellemzőek. Mérsékelten száraz, enyhe telű a klímája. A Bakonyvidék, részben a Győri-medence, a Marcali-medence agroökológiai körzetre gyakorol hatást. Időjárási viszonyai kiegyenlítettek, országos viszonylatban közepes fény-, hő-, és jó csapadék ellátottságú.

A borvidék területe
750 hektár

Meghatározó borászatok
  • Pannonhalmi Apátsági Pincészet
  • Babarczi Szőlőbirtok és Pincészet
  • Szél Fiai Fogadó és Cellárium
Települések
Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Tényő településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Felpéc
Síkmennyezetes barokk stílusú evangélikus templom található itt.

Pannonhalma
A környékről csiszolt kőszerszámok, bronzeszközök, vaskori sírok, fazekas-kemencék, korsók stb. kerültek elő. Kelták, rómaiak, hunok, keleti gótok, avarok is éltek itt. Ez utóbbiak legyőzésének emlékére Nagy Károly, frank császár i.sz. 800-ban a mai Várhegyen Szent Márton tiszteletére templomot építtetett.

A mai bazilika alapjait Géza fejedelem rakta le, I. István építtette tovább, és 1001-ben szentelték fel a templomot és monostort. Az idők folyamán állandóan bővítették. A törökök pusztítása után, csak a XVIII. században került sor a helyreállításra és a bővítés folytatására. Oktatása 1775 körül emelkedett főiskolai rangra. 1824-ben kezdték építeni a klasszicista stílusú könyvtárépületet. Ez ma hazánk egyik leggazdagabb könyvgyűjteménye. A könyvtárhoz többek között kő- és régiségtár, érem- és metszetgyűjtemény, természettudományos gyűjtemény és képtár tartozik. Jelentősen befolyásolták az épületegyüttes képét az 1868-1886 közötti, valamint az 1943-as építkezések.

Ravazd
A hagyomány szerint IV. Béla ivott itt egy forrásból 1241-ben. E fölé kútházat emeltek, s ezt 1677-ben restaurálták.