Cabernet vagy cabernet?

Gonda György
2018. október 30., 19:00


A Winelovers Afterwork októberi rendezvényén a Buddha-Bar Lounge-ban nem volt elég annyival indítani, hogy kérek egy cabernet-t. Ez a mondat a világ legtöbb borbárjában ugyanis cabernet sauvignon-t jelent, de ezen az estén jelen volt a cabernet franc is. A kóstoló ezt a két fajtát kívánta közelebbről megmutatni a közönségnek.
Cabernet vagy cabernet?
Fotók: Gellér Anna
 
A cabernet sauvignon a világ legfontosabb, legelterjedtebb kékszőlő fajtája. Fontos szerepet játszik Bordeaux boraiban, franc-nal és merlot-val alkotják a legismertebb vörös házasítást, a bordói blendet. A borstílus jelen van Olaszországban, Spanyolországban és itthon is nagy jelentőségű. Napjainkban a fajta népszerűségét azonban az Újvilág határozza meg igazán: Kalifornia, Chile, Argentína, Ausztrália egészen más szintre emelték a sauvignont.
 

A franc picit háttérbe szorult manapság, mondhatjuk, hogy a gyermek túlnőtte szüleit. A sauvignon ugyanis a franc és a sauvignon blanc kapcsolatából született. Természetesen Bordeaux-ban bír a legnagyobb jelentősséggel, de elterjedt a Loire mentén is. Az utóbbi borvidéken viszont fiatalon fogyasztandó, könnyed, kevésbé jellegzetes bor készül belőle. A franc is megtalálható mindenhol, ahol nagy vörösborok készülnek, mert bordói blendet előbb vagy utóbb mindenhol kell készíteni. Mára talán Magyarországon palackozzuk a legtöbb fajtatiszta, magas minőségű franc-t a világon – az azonban biztos, hogy itthon nagyobb szerepet kap önállóan, mint bárhol máshol.

Mindkét cabernet fajta késői érésű, magas hőigényű, vastag héjú, jó növekedésű, ellenáll a rothadásnak és fagytűrő. A bogyók sok húst tartalmaznak, jó a lékinyerésük, magas a csersavtartalmuk. Fontos a bogyók megfelelő érettsége is, különben a sok tannin kellemetlen és szárító lesz. Mindkét szőlőfajta igényli és bírja is a hosszú héjon áztatást, macerációt, hosszabb hordós érlelést és palackos érlelést. A borászok között egyébként pontosan ezek a képességek teszik népszerűvé. A két fajta közül a franc a megbízhatóbb, rendszeresebben termő, mivel a hőigénye kisebb, mint a sauvignoné.

A fogyasztók között is változatlan a cabernet-k népszerűsége.
 
Cabernet vagy cabernet?
 
Ez egyfelől kellemes aromatikájuknak köszönhető. A sauvignon fiatalon feketeribzlire, feketebogyós gyümölcsökre emlékeztet. Érlelten menta, cédrus és dohány is megjelenik a kortyokban, illetve szépen felveszi a hordófűszereket is, és meleg karakterű borokat ad. Vigyázat, mert hűvösebb klímán paprikás jegyekkel bír, ami sokszor az éretlenségre utal. A franc kicsit hűvösebb karakterű, főleg pirosbogyós gyümölcsökkel, érlelés után pedig földes, füstös jegyekkel is gazdagítja a bort.

Legyünk őszinték magunkkal: jöhet bármilyen elegáns pinot, lendületes kékfrankos, tüzes kadarka, másképp dobban a szívünk, ha egy érett, gazdag, nagytestű, sűrű cabernet kerül a szánkba.
 
Szeretjük és mindig szeretni is fogjuk őket, mert melenget, ellazít, hosszú, gazdag, többrétegű, jókat lehet mellé enni és a közvélekedéssel ellentétben mindkét fajtának szép és kellő nagyságú savtartalma van. A fajták népszerűségében az is közrejátszik, hogy igazán univerzálisak, jól tudják követni a fogyasztói trendeket. Az intenzív barrique érlelés népszerűségének múlásával is megbirkóztak a termelők. Ezen az estén már a legtöbb pince a visszafogottan hordós, gyümölcsös hangsúlyú cabernet borait mutatta be, mert ebben a stílusban is nagy király mindkét fajta.
 
Kellő érettségben fajtatisztán is megállják a helyüket és a házasításokat is jól megtámogatják – nehéz lenne eldönteni, hogy melyik a jobb felhasználási mód. Az viszont biztos, hogy a sauvignon-t csak tökéletes érettségben érdemes önállóan forgalomba hozni, különben inkább tannintartalmára, masszív struktúrájára és piros gyümölcseire ajánlott támaszkodni a házasításokban. A franc egy kicsit más, legalábbis itthon. Sokkal bátrabban dolgoznak vele a borászok. Ez köszönhető annak, hogy könnyebben beérik még az északi borvidékeinken is. Villány fő fajtájává tette, és 2014-ben megalkotta a 100 % franc-ból készülő Villányi Franc kategóriát. Szekszárdon is népszerű, hiszen sokkal megbízhatóbb, mint a sauvignon, gyakorlatilag minden évben beérik, szüretelhető. Most is azt tapasztaltuk, hogy a franc jól hozza a borvidék tüzes, fűszeres karakterét.
 
Cabernet vagy cabernet?
 
Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy mindkét fajta jelen van a Dél-Balatonon is. A sauvignon önállóan is megjelenik itt, miközben a legtöbb csúcsbor alapját képezi. A franc kezd meghonosodni a Balaton északi oldalának megfelelő mikroklímájú területein is, például Badacsony hegyei által védett területeken, de akár még északabbra is, Pannonhalmán, a Mátrában és Egerben is, ahol a sauvignon-nak már küzdelmesebb az élete. A fajtatiszta vagy házasítás kérdésében hozzon inkább döntést a Bordói November, mert ezen az estén egyértelműen a fajtaborokon volt a hangsúly.

A kóstolható borok legnagyobb részét villányi és szekszárdi tételek tették ki, nem véletlenül. Mindkét borvidéket sok vád érte a magas alkoholú, gyakran erőteljesen hordózott boraiért. Azt kell mondanom, és ezt boldogan teszem, hogy a kóstolt tételeknél ez a stílus kezd visszaszorulni. Az alkoholok kezdenek 14 százalék alatt maradni, és a borászok megtanultak finoman, jól bánni a hordókkal – így pedig tényleg csak a hordó előnyeit lehetett érezni a legtöbb borban, megmaradtak a gazdag gyümölcsök, és a jó savak.
 
Cabernet vagy cabernet?
 
Ők voltak a kedvenceim:

Kezdjük a franc-okkal. A könnyedebbre hangolt tételek közül az abszolút kedvencem a Tüske Pince 2017-es hordómintája volt. Az eddig leírtaknak ellentmond, hogy egy friss tételt dicsérek, de muszáj... Üde, vidám, gazdagon gyümölcsös, fajtajelleges, sok piros gyümölccsel feldíszített, jó ívású, tüzes és fűszeres, ízig-vérig szekszárdi bor. A vastagabb, sűrűbb franc-ok világában a Csányi Pincészet Kővilla Válogatás sorozatának 2012-es tétele és a Günzer Családi Birtok (Günzer Zoltán) 2015-ös évjáratú bora volt a kedvencem. Nagy struktúrájú, szépen hordózott borok, jó alapanyagból, sok gyümölccsel, pompás fűszerekkel. Mindkettő nagyon fiatal még, hosszabb érlelésük szükséges.

A sauvignon-ok közül most a legtetszetősebb a Schieber Pincészet Soluti Perfecta 2015-ös és a Jackfall Bormanufaktúra 2012-es tétele volt. Jó szerkezetű borok, megmutják a fajta energikus savait, sok gyümölccsel, diszkréten és csak támogató módon hordózva. A Jackfall tételében már fellelhető némi érettségre utaló jegy is. Üdítő frissességet hozott a nagy sauvignon-ok között a Csóbor Pincészet 2016-os tétele.

Sajnos érett, csúcsán lévő cabernet sauvignon-hoz és franc-hoz jutni nem olyan könnyű dolog. Hazai tételekből gyakorlatilag lehetetlen, mert legtöbb esetben már régen elfogytak a piacról, sőt a vendéglátóhelyekről is. Aki nem tárolt be, az bizony pórul járt. A kóstolások alapján javaslom a 2015-ös és 2016-os tételek beszerzését.
 
Cabernet vagy cabernet?

Már a küszöbön van a tél, az igazán jó cabernet-k ideje, amelynek jó felvezetője volt ez a kellemes este. Kérem, hogy többet ne legyintsen senki a hazai cabernet-k hallatán, inkább kóstolja meg azokat. Kellemes meglepetések érhetik az embert.

Résztvevő pincészetek: Agárdi Csóbor Pincészet (Agárd, Etyek-Buda), Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet (Balatonboglár), Bock Pincészet (Villány), Csányi Pincészet (Villány), Fekete Borpince (Szekszárd), Gere Tamás&Zsolt Pincészete (Villány), Günzer Családi Birtok (Villány), Jackfall Bormanufaktúra (Villány), Koch Borászat (Hajós-Baja) és VinArt Pincészet (Villány), Maul Zsolt Pincészete (Villány), Schieber Pincészet (Szekszárd), Tüske Pince (Szekszárd), Twickel Szőlőbirtok (Szekszárd).
Winelovers borok az olvasás mellé