Előtte azonban, csakhogy olvasóink világosan értsék a verseny menetét és értelmét, ejtenék pár szót a háttérről. Remélhetőleg azt már sokan tudják, hogy az októbert teljes egészében az olaszrizlingnek szenteltük. Az Olaszrizling Októbert voltaképpen a Furmint Február analógiájára indítottuk el azzal a céllal, hogy Magyarország legnagyobb területen termesztett szőlőfajtája köré is kiépüljön egy népszerűsítő mozgalom, amely mind a borfogyasztás, mind a gasztronómia terén emlékeztetni kívánja az embereket: az olaszrizling lehet, hogy sokáig egy lesajnált, silány tömegtermék volt, mára azonban egészen különleges, nagy potenciállal rendelkező, az étkezésünkben, s így a mindennapjainkban magának állandóan helyet követelő borrá avanzsált, mely mellett egyszerűen nem mehetünk már el úgy, ahogy eddig tettük.

Az olaszrizling, túl azon, hogy a gyorsfogyasztású, de átlagon felüli élvezeti értékkel bíró üde, kóracél tartályban erjesztett, ropogós savú, mindennapi borok szerepét tökéletesen képes betölteni, mint alapanyag kiválóan alkalmas a hagyományos, oxidatív eljárással, akár nagy ászokhordós, akár kis, 225 literes tölgyfahordós érlelésre szánt, hosszú-hosszú évekig fejlődő és életben maradó csúcsborok elkészítéséhez is. És édes borokhoz is. Akármennyire is furmint, sárgamuskotály és hárslevelű párti vagyok e tekintetben, fejet kell hajtanom azon olaszrizlingből készült édes borok előtt, melyek kivált a Badacsonyi régióból érkeznek. (Persze a korrektség kedvéért hozzá kell tenni, ami a sav-cukor egyensúlyt illeti, Tokaj egyeduralma talán megdönthetetlen. Talán nemcsak itthon, hanem az egész világon…)

 

Az Olaszrizling Október egyik háttérelemeként tekintünk tehát a lentebb részletezett vaktesztünkre, ahol ismert és elismert borszakértők, főként borászok, borszakírók, borkereskedők, sommelier-k és étteremvezetők, a fajtáról kialakított véleményét sikerült első kézből megismernünk.

Azért is fontos ez, mármint a vaktesztre meghívott szakemberek véleménye, mert tényleg egy olyan szőlőfajtáról beszélünk, amihez mindenkinek volt, van, és ha rajtunk, a Winelovers életre hívóin múlik, lesz köze.

 

A vakteszt résztvevői 23-an voltak, s két bizottságra bomolva 43-43 tételt értékeltek, de összesen csak 81-et; voltak borok, melyeket mindkét csoportnak meg kellett kóstolnia. A bírák 100 pontos rendszerben szórták az igazságot, ahol a 75-79 pont közé esőket – az egyik legismertebb magyar sommelier, Kovács Anti, a középszerű borokra alkalmazott szofisztikált, minden konfliktust kerülni igyekvő megfogalmazása után – ’élvezetesnek’, a 80-84 pontos tartományba kerülőket nemes egyszerűséggel jónak, a sav-alkohol-test egyensúly vonatkozásában kikezdhetetlennek, a 85-89-es mezőnybe érkező borokat különlegeseknek (ami mélységet, koncentráltságot, eleganciát, szóval mindenképpen valami komoly értéktöbbletet jelent), a 90+ kategóriájába jutó tételeket pedig, atyaég, leginkább feledhetetlennek kell neveznünk (a „hú b+”-élmény).

Igazságtalan dolog lenne az összes, a vaktesztre beküldött tételt egyforma szempontrendszer mentén értékelni. Nem lehet például egy 2007-es évjáratú oxidatív olaszrizlinget ringbe engedni egy 2011-es „tartályos” versenyzővel. Nem lehet, mert eltérők a beltartalmi arányok, eltérő a stílus, eltérő a fogyasztói szándék (nem beszélve a bortermelőiről), meg amúgy is: utóbbi a rövidebb ideig tartó palackos érlelés okán komoly hendikeppel indulna. Ezért aztán a következőt javasoltuk saját magunknak: Top 5 száraz 2012-es évjárat, Top 5 száraz 2011-es évjárat, Top 3 száraz 2009-es évjárat, Top 2 száraz 2007-es évjárat (e kategóriából jó szívvel csak két bort merünk ajánlani, azt viszont nagyon!), Top 5 édes bor, Top 3 olaszrizling különlegesség és végül egy Szuper Top 10 (ez az esetlen elnevezés tőlem származik, bocs), amiben azért mégis rangsoroljuk a borokat évjárattól, cukortartalomtól, a szőlőben felhúzott seregélyhálók színétől függetlenül. By the way ezt a tízes listát a csúcszsűri alkotta meg, amelyik a vakteszten legtöbb pontot kapott 10 bort – szintén vakon – újrakóstolta és rangsorolta).

Azért is lehet praktikus, ha ennyiféle kategóriában hirdetünk győztest, mert így egyszerre többféle bor-itinerariumot adhatunk olvasóink kezébe, akik remélhetőleg majd jól eljönnek október 19-én a Gerbeaud-házban tartandó Nagy Olaszrizling Kóstolónkra (akarom mondani, a Winelovers-ére), és jól végigkóstolják majd ezeket a top tételeket. És/vagy rögtön vesznek belőlük a helyszínen. Na de elég a reklámból meg a rizsából. Következzenek a főszereplők:

***